Önállóan lakni - közösségben élni

2020.nov.15.
Írta: TuriZsuzsi Szólj hozzá!

Már tudjuk, hol tudunk kijönni a metróból-Akadálymentesítési jelentés az M3-as metró déli szakaszáról

 

Akadálymentesítési jelentés az M3-as metró 2020.10.22-én átadott, frissen felújított déli szakaszáról, az Önállóan lakni - Közösségben élni érdekvédelmi csoport  tagjaitól.

2018 tavaszán széleskörű összefogásnak köszönhetően megállapodás született arról, hogy a felújítás végére az M3-as metró összes állomásának akadálymentesítését elvégzik. Ez az ügy csoportunk számára kiemelt jelentőséggel bír, ezért a felújítás megkezdése előtt számos megmozdulást szerveztünk, melyek szintén hozzájárultak a közös sikerhez.

Az északi szakasz átadása után teszteltük az akkor átalakított megállókat.  

Erről készült beszámolónkat itt olvashatjátok.

Hosszú idő telt el azóta, nagyon sok dolog történt a világban. 

Csoportunkat nem tántorította el a koronavírus-járvány sem attól, hogy az idén októberben átadott, déli szakaszt megnézzük, kipróbáljuk.

Több alkalommal, kisebb létszámban is voltunk  tesztelni az útvonalat.

Kérésünkre egy önkéntes segítőnk készítette a cikkben csatolt videófelvételek egy részét, de többen is voltak, akik metróhasználatuk során fényképeket, videófelvételeket készítettek, például Erika párja. Egy másik utazás során, szintén egy  csoporttaggal és kerekesszékes barátaikkal együtt utazó, az akadálymentesség kapcsán érdeklődő -egyébként nem kerekesszékes, de mozgássérült ismerős. 

Anna, érintett csoporttagunk, aki mozgássérült-segító kutyájával, egy, a csoportunktól eltérő időpontban, a 17. kerületből indulva busszal utazott a KÖKI-hez, ott szállt metróra, megosztotta velünk  észrevételeit, javaslatainkhoz is  hozzájárult.

Végül október 31-én utaztunk együtt, csoportosan.

Szépszámmal gyűltünk össze. Három mechanikus kerekesszékkel közlekedő, három elektromos kerekesszéket használó, egy mopeddel közlekedő és két kétlábon járó, úgymond egészséges ember alkotta kis csapatunkat aznap. 

A gyülekező Kőbánya-Kispest metróállomáson volt. Volt, aki stílusosan az M3-as metróval érkezett oda, hosszú utazással, a Göncz Árpád városközpontnál ment le a peronszintre a metróba. 

Például Erika, érintett csoporttagunk is, aki nem merte vállalni itt a kiszállást, amikor a frissen átadott északi szakaszt tesztelte. Most vette a bátorságot: a felszínről megy,  és ha sikerül, akkor visszafelé is itt megy majd.  A folyamatban lévő AGORA projekt keretében épített, új, akadálymentes lejutást biztosító rámpát használta. Ez szinte a metróhoz vezetett. A rámpa megfelelő lejtésű, nem meredek. Nagyon jó tapasztalat, hogy így, mennyire egyszerű és tényleg akadálymentes volt a lejutás kerekesszékkel. 

Egy kerülőt kell tenni a rámpáig, ezért azoknak, akik nehezen járnak, ez egy fárasztó útszakasz lehet. 

Nagyon hasznos dolog ez a metróvonal. Eddig komoly fejtörést okozott az útvonal megtervezése például Óbudáról Kőbánya-Kispest metróhoz felszíni közlekedéssel. Most nem kellett átszállni, akadálymentes járdákat keresni, buszsofőrt várni, hogy rámpát nyisson. Tényleg sokkal élhetőbbé teszi a mindennapjainkat. 

Volt aki a Népligethez érkezett az egyes villamossal Zuglótól és Kelenföldről.

Miután csoportunk tagjai mind megérkeztek, elindultunk, hogy teszteljünk, megnézzük mi valósult meg az átadott szakaszon az ígéretekből.

Nem sokat kellett várakozni, hogy a már M4-es metróvonalról ismert fehér vagonok feltűnjenek nagy örömünkre, azonban amikor beállt a metró, látható lett, hogy elég nagy rés tátong a peron és a metrókocsi alja között, és szintkülönbség is van. Elektromos kerekesszékkel, sikerült áthidalni ezeket. Ugyan rázkódik, és a joystik visszaüt, de be lehet jutni. A mechanikus kerekesszékkel közlekedőknek ez már sokkal nehezebben megoldható . A tesztelés folyamán kérniük is kellett segítséget, mert megerőltető volt a folyamatos ki-beszállás alatt a rések „átugrálása”. 

A vagonok tiszták, rendezettek, kijelzővel ellátottak. Mégis teljesen más komfortérzetet ad, mint az M4-es metró. Borzasztó hangos és nem olyan szépen, egyenletesen áll meg, néha jobban „beletaposott” a fékbe a metró vezetője és menet közben is „rángatott”.

Minden vagonban találtunk  kerekesszékesek számára fenntartott helyet a teszteléseink során. Az üléssorok között elfér az elektromos kerekesszék, tehát, ha az ajtónak esetleg problémája adódna, akkor a vagonon belül át lehet menni másik ajtóhoz.

2019-ben közérdekű adatigénylésben kértünk információkat az akkori akadálymentességről és az elfogadott ütemtervvel kapcsolatban. Kérdéseinket alábbiakban olvashatjátok:

2019_m3_kozerdeku_adat.png

2020. október 05-én levélben fordultunk a BKV Zrt. Metró Felújítási Projekt Igazgatósághoz, érdeklődtünk az M3-as metró déli szakaszának átadás napján várható akadálymentességi állapotáról. 

A továbbiakban a két, adatokat tartalmazó dokumentum tartalmát vetjük össze a teszteléseink során tapasztalt megvalósulással.

2019-es válasz:

„Kőbánya-Kispest metróállomás: Az utasforgalmi terek korábbi felújítása során felvonók épültek, melyekkel a peron, a bevásárlóközpont és a buszpályaudvar akadálymentesen elérhető. (Nem az M3-as metróvonal infrastruktúra rekonstrukciója elnevezésű projekt keretében valósult meg.)”

Ezt alátámasztjuk:teljesen jók, használhatóak itt a liftek, a peron két külön oldalon található, mindkét peronhoz épült lift. 

A Határ útról 2019-es közérdekű adatigénylésnél ezt írták:

„Határ út: Mindkét kijárat mellett 1-1 darab lift tervezett a felszín és az aluljáró szint között. A megvalósulás várható ideje: 2020. harmadik negyedév.”

2020.10.14-ei levélben ez áll:

„Az állomás forgalomba helyezésével az állomás területén belül elhelyezkedő, peron szint és aluljáró szint között közlekedő liftek szintén elkészültek, használatba adásuk az állomással egy időben megtörténik. A felszínről történő akadálymentes megközelítéshez azonban szükség lesz az aluljáró akadálymentesítésére is, e nélkül az aluljáróból nem lehet akadálymentesen kijutni a felszínre (az aluljáró csak lépcsős kijáratokkal rendelkezik).

Ez műszaki szempontból az aluljáró kijáratonként meglévő lépcsőkarok átépítését és 1-1 db aluljáró és felszín között közlekedő lift megépítését teszi szükségessé, a komplett aluljáró rekonstrukció megvalósítása keretében, a BKK Zrt.-nél rendelkezésre álló tervek és engedélyek alapján.

Az M3 metró rekonstrukciója projekt végéig minden metróállomás akadálymentesítése meg fog valósulni. A metróállomásokhoz csatlakozó aluljárók és az érintett felszíni csomópontok akadálymentesítése kapcsán a Főváros elkötelezett abban, hogy a fenti időpontig (2022. év vége) a lehető legteljesebb körben megvalósítsa a teljeskörű akadálymentes megközelíthetőség biztosításához szükséges elemeket. Az M3 metró és a csatlakozó aluljárók rekonstrukciók, aluljáró akadálymentesítések műszaki tartalmának összehangolásáról szóló szakmai egyeztetések a Főváros érintett ügyosztályai bevonásával jelenleg is folyamatban vannak. Az aluljáró rekonstrukciós projekt ütemezéséről jelenleg nincs pontos információnk- kidolgozás alatt áll, ezt követően kezdheti meg a BKK Zrt. a projekt tényleges megvalósítását.”

Itt megtaláltuk mind a két liftet, ami az aluljárószintre vitt fel. 

Egy év elteltével már jól látszik az érintett felújítást megrendelő cégek ígéreteinek változtatása. Míg a 2019-es közérdekű adatigénylésben a felszínig közlekedő liftet ígértek, addig 2020. őszén már 2022. év vége a tervezett dátum.

A peron első látásra közösnek tűnt. Ez a mi szempontunkból fontos tényező, mert ha esetleg a lift meghibásodik, a közös peronos megállók használhatóak maradnak, így ismét metróra szállva, egy közeli megállónál liftel a felszínre juthatunk. Azonban amikor kiszálltunk itt, és tüzetesebben megnéztük, láttuk, hogy a másik irányban külön peronon áll meg a metró. Az volt a megtévesztő számunkra, hogy van sín a közösnek tűnő  peron másik oldalán is. 

Vannak a vakok számára vezetősávok. Bottal és mankóval közlekedők számára úgy tűnt, hogy nem csúszásmentes a burkolat. A ki-és beszállásnál itt is a nagy rés és szintkülönbség problémát jelent. 

Minden megállóban találhatunk térképet, amely a megállókat mutatja, és a Határ utat már akadálymentesnek jelöli, ez a jelölés nem a valóságot tükrözi. . Ez így aggodalomra ad okot, mert, ha a BKK Zrt. tájékoztatóiban így szerepel, ez félrevezető.

2019-es közérdekű adatigénylés sorai:

Pöttyös utca: A Pöttyös utca torkolatánál új gyalogátkelő tervezett a Pöttyös utcán és az Üllői úton keresztbe. Felvonók épülnek a metró peron és a felszín között. A megvalósulás várható ideje: 2023. negyedik negyedév, addig ideiglenes megoldásként korlátliftek épülnek”

2020.10.14-ei levél

„Az állomásokhoz tartozó, közvetlenül a felszín és a peronok között közlekedő liftek építése a déli szakasz forgalomba helyezésekor folyamatban lesz, a kivitelezési munkák várhatóan jövő év II. félévében fejeződnek be. Az állomások forgalomba helyezése emiatt bizonyos korlátozásokkal fog megtörténni, az épülő lift műtárgyak környezetében az állomási peronok (tűzálló, porzáró gipszkarton fallal) elkerítésre kerülnek. 

Az aluljáró projekt keretében és terhére az Üllői úton új gyalogos átkelőhely létesítése szükséges, mivel a meglévő aluljáró nem nyújt akadálymentes kapcsolatot.”

Valóban így történt, az állomáson kiszállva ezek voltak a tapasztalataink. Találtunk egy elkerített részt, amit gondolhatunk a lift helyének.

A burkolaton a vakoknak a vezetősáv megtalálható, a kövezete nem csúszásmentes. Ez a megálló is külön peronos.

A 2019-ben írt közérdekű adatigénylésben említett korlátlifteknek nem találtuk nyomát, egy friss cikk itt, ezt írja: „Itt jelent meg további feladatként a Pöttyös utca és az Ecseri úti állomás akadálymentesítése. Ennek érdekében mindkét állomáson 2 darab, kétmegállós felvonó tervezését bonyolítottuk le. Így nagy örömmel várjuk azt, hogy a lifteket a közeljövőben átadják”

Utazásunkat megelőzően a BKV-tól tájékoztatást kaptunk a most felújított állomások tekintetében, az akadálymentesítés jelenlegi állapotáról. Jelezték felénk, hogy a megállóban most csak leszállás lehetséges, azok számára akiknek nincs szükségük akadálymentesítésre.

A 2019-es közérdekű adatigénylés sorai:

Ecseri út: Új gyalogátkelő tervezett a Dési Huber utcán keresztbe, az Üllői úti szervízút irányába. Felvonók épülnek a metró peron és a felszín között. A megvalósulás várható ideje: 2023. negyedik negyedév, addig ideiglenes megoldásként korlátliftek épülnek.

A 2020.10.14-ei levél tartalmából:

„Az állomásokhoz tartozó, közvetlenül a felszín és a peronok között közlekedő liftek építése a déli szakasz forgalomba helyezésekor folyamatban lesz, a kivitelezési munkák várhatóan jövő év II. félévében fejeződnek be. Az állomások forgalomba helyezése emiatt bizonyos korlátozásokkal fog megtörténni, az épülő lift műtárgyak környezetében az állomási peronok (tűzálló, porzáró gipszkarton fallal) elkerítésre kerülnek. 

Az Ecseri út esetében a felszínen a szükséges gyalogos átkelőhelyek rendelkezésre állnak, így itt az állomás megközelíthetősége érdekében további intézkedés nem szükséges.”

Valóban így történt, az állomáson kiszállva ezek voltak a tapasztalataink. Találtunk egy elkerített részt, amit gondolhatunk a lift helyének.

A 2019-ben ígért korlátlifteknek nem találtuk nyomát, feltehetően a Pöttyös utca esetében már behivattkozott, 2020. október 30. dátummal megjelent cikk tartalma miatt, ahol a két darab kétmegállós lift kiépítéséről található információ A burkolaton a vakoknak a vezetősáv megtalálható, a kövezete nem csúszásmentes. A megálló külön peronos.

Mivel korábban információt kértünk, tudtuk, hogy itt megállva is csak a peronszintet tudjuk megnézni. A tájékoztatóban azt is megírták nekünk, hogy a háttérben elkerített részen folynak a további munkálatok.

2019-es közérdekű adatigénylés sorai:

Népliget: Új liftek létesülnek a Népliget és a Telekom székház térnegyedek felé az aluljáró és a felszín között, valamint a csomópont teljes értékű átjárhatósága érdekében 2 darab gyalogátkelő épül az Üllői úton keresztbe a csomópont két oldalán. Megvalósulás várható ideje: 2020. harmadik negyedév.”

2020.10.14-ei levél információi:

„Népliget állomáson az állomási, peron szintről induló liftek a felszínig kiépítésre kerültek, így mind az aluljáró szint, mind pedig a peron szint liftekkel a felszínről elérhető lesz. A liftek befejezés közeli állapotban lesznek az állomás forgalomba helyezésének napjára, így a liftek az állomás átadásához képest valamivel később lesznek használhatók. A liftek forgalomba helyezésével a metróállomás akadálymentesítése teljesül, azonban az érintett csomópont teljes akadálymentesítéséhez további elemek megvalósulása szükséges:

  • 1 db felvonó építése az aluljáró DK-i térnegyedében a meglévő lépcső kijárati műtárgy átépítésével
  • Felszíni gyalogos átvezetés létesítése az Üllői úton (csomópont K-i oldalán, a felüljáró melletti útszakaszon, a Kőbánya- Kispest felé haladó irányhoz tartozó lift megközelítéséhez)

Fenti további beruházási elemek megvalósítása nem a metró rekonstrukciós projekt része, a metróállomásokhoz kapcsolódó aluljárók rekonstrukciós projektjében kerültek megtervezésre és engedélyeztetésre, megvalósításuk is e projekt feladata. Amíg a hiányzó gyalogos átvezetések meg nem valósulnak, a Kőbánya-Kispest irányú peron akadálymentes megközelítése oly módon lehetséges, hogy az Újpest-központ irányú peron liftjével az aluljáró szintig közlekedünk, majd az átkötő folyosón a másik liftbe átszállva, a felszín igénybevétele nélkül a peron elérhető.”

A metróból kiszállva valóban megtaláltuk a liftet, amivel feljutottunk a felszínre. A fentebb leírtakkal ellentétben a Kőbánya-Kispest felől érkező metró felvonója közlekedik fel a felszínig. Valóban át lehet jutni az aluljáró szinten, és anélkül átmenni a Kőbánya-Kispest felé vezető peronra, hogy ki kellene menni az utcára. Az utcaszinten nincs kiírva a liftre, hogy ideiglenesen nem közlekedik. Viszont megközelíthető akadálymentesen a DK-i oldal felől. 

Amíg a felszínre ért mindenki és körünéztünk, gurulós járókerettel érkezett egy fiatalember, aki használta a M3-as metrót. Ez azért örömmel töltött el, mert épp, hogy átadták máris használják a fogyatékossággal élő emberek is. 

Az viszont csalódást okozott, hogy a peron és a metrókocsik aljzata ennyire nem akadálymentesen illeszkedik. Az M4-es metró használatakor tapasztaljuk, hogy lehet  valóban “zökkenőmentes” átjutást biztosítani.

A BKV Zrt. Metró Felújítási Projekt Igazgatóság ezen felújított szakasz teljes akadálymentesítését 2022 év végére  tette.

A most látottak, tapasztaltak alapján azt tudjuk mondani, hogy elindult valami az akadálymentesítés terén, de még nagyon messze van a teljeskörű kiépítése.

Jelen állás szerint ígéretek, tervek vannak. 

Aggasztó számunkra, hogy a Határ úttal kapcsolatos 2020 októberi információk szerint, az aluljáró rekonstrukciós projekt ütemezéséről jelenleg nincs pontos információnk- kidolgozás alatt áll.

Ezért, a később kidolgozott ütemezési tervet, még a megvalósítás előtt szándékunk megismerni és véleményezni. 

A tesztelést követően javaslatokat fogalmaztunk meg a Projekt Igazgatóság illetékes munkatársai felé, a teljeskörű fizikai akadálymentesítés megvalósulásának érdekében.

Észrevételeink, javaslataink ezek voltak: 

  • A Határ út a menetrenden akadálymentesnek lett jelölve,ez jelenleg megtévesztő lehet mozgássérült sorstársaink számára, mivel a felszínre az aluljáróból lift hiányában nem lehet feljutni. Amennyiben hamarosan nem készül el a lift kérjük javítsák a tájékoztatást.
  • A Népligetnél a felszínről csak az egyik irányba Újpest felé haladó metró peron szintjére lehet lifttel lejutni, a másik lift nem működik. Erről nincs tájékoztatás a liftnél, és arról sem, hogy az aluljárószinten átjárási  lehetőség van a két peron között.
  • Ehhez kapcsolódóan segítség lenne számunkra olyan tájékoztatás is, ahol jelezve van hogy melyik megálló közös peronos ès melyik külön peronos, így könnyebben áthidalhatóak számunkra a felszíni nagy kerülők.
  • A liftekkel kapcsolatban nagy segítség lenne, ha lenne arról tájékoztatás, hogy melyik gomb megnyomásával melyik szintre jutunk,ezenkívűl hibabejelentési kontakt elengedhetetlen.
  • Hasznos lenne továbbá, ha valós idejű információként a BKK applikációban is láthatnánk, éppen melyik lift nem működik.
  • A járműre való fel -és leszállás, megoldható számunkra, de sajnos nem a legbiztonságosabb, a peron és a szerelvény közötti túl nagy rés valamint szintkülönbség miatt. Kérjük, a további építkezés során ha lehet, kerüljék el ezt, valamint a felszíni munkálatok során törekedjenek arra, hogy az aluljáróba vezető lift közelében amennyiben lehetséges legyen zebra. 

Visszajelzéseink figyelembevételével, azonnali módosításokat kezdtek az illetékesek, és felajánlották, a jövőbeni kapcsolattartás során is jelezhetjük, ha problémákat tapasztalunk.

A Népligetnél lévő lifteken a tájékoztatókat pótolják, működési rendjükről is tájékoztattak.

A liftek működési rendje a következő:

  • Az Újpest felé menő vonatok peronjáról felvezető lift teljes értékűen közlekedik, megáll a peronszinten, aluljáró szinten és felszínen is.
  • A Kispest felé menő vonatok peronjáról felvezető lift esetében: A peron elhagyásakor a lifttel az aluljáró szintig lehet utazni, majd a másik liftbe kell átszállni, mellyel elérhető a felszín. Ennek oka, hogy a lift felszíni érkezése a felüljáró alatti járdaszigetre történik, mely jelenleg nem hagyható el akadálymentes módon.
  • A peron megközelítése során a javasolt eljárásrend ugyanez, fordított sorrendben.

A középső szakasz felújításának a kivitelezővel való ártárgyalása számunkra aggasztó, mert a megállapodott felújítási költségen nem hajlandó befejezni, és első körben az akadálymentesítésre szánt összeget ajánlották fel a többletköltségek fedezésére.

„Az Európai Bizottság 2018 februárjában azért függesztette fel a beruházás támogatási igényének elbírálását, mert nem tartotta elegendőnek a főváros vállalásait. A brüsszeli figyelmeztetés után az előző városvezetés és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége között létrejött megállapodásban a főváros kötelezettséget vállalt a korábban betervezett 12 megálló mellett a fennmaradó 8 állomás akadálymentessé alakítására. Csakhogy az alagút felújítására szerződött Swietelsky Vasúttechnika Kft. 18 milliárd forintos többlet követelésének jogosnak vélt részét a BKV úgy rendezné, hogy az akadálymentesítésre szánt összeget csoportosítsák át a Swietelsky követelésének részbeni teljesítésére.”- olvashattuk 2020.augusztus 26-án az infostart.hu-n a Fővárosi Közgyűlés előterjesztésében leírtakat.

A középső szakasz megállóinak átépítésével kapcsolatban is terveink között szerepel a későbbiekben a tesztelés és javaslataink megosztása.

Most, hogy már egyes állomások – a teljes  vonalhoz képest igen kevés - számunkra is elérhetőek, és megtapasztalhattuk, hogy mennyivel könnyebbé teszi így az életünket, ez még jobban arra késztet minket, hogy betartassuk a BKK Zrt. és a Főváros írásos ígéretét, miszerint: az M3 metró a teljes vonalon hozzáférhetővé válik kerekesszéket használó utasok  számára is.  

MÁV utazási tapasztalatok - Online eseményre várunk!

 

Csoportunk tagjai számára, a kezdetektől fontos érdekvédelmi terület, a mozgássérüt emberek akadályoktól mentes, közösségi közlekedése.. Ennek a szolgáltatásnak a fejlesztéséért is szerveztünk már nyilvános akciókat, eseményeket is. Most, a koronavírus-járvány idején elsősorban az online közösségi térben keressük meg az érintetteket.

Mi a te történeted-utazásom története címmel személyes történeteket várunk, most elsősorban a vasúton utazással kapcsolatban.

Itt két csoporttagunk tapasztalatát olvashatjátok.

 

 

Január 5-én elmentünk Bécsbe. Reggel semmi baj nem volt, jött a Ralijet vonat, ahogy kell. Este viszont a MÁV olyan vonatot küldött, aminek két része volt:  az egyik Railjet, ami Törökországba ment. Ami Magyarországra ment,  magaspadlós volt. Ha még fel is tudták volna emelni, az ajtón akkor sem fért volna be a kerekesszék. Egy ideig bent ücsörögtünk a pályaudvaron, de éjfélkor bezárták, hajnal 2-ig kint fagyoskodtunk. Szóval elég kalandos utazás lett egy sima bécsi kirándulásból.

Kérdem én: aki reggel kerekesszékes, az estére csodák csodájára kiszáll a kerekesszékből? 

 

 

 

 

2019 májusában részt vettem az Együttható Egyesület által szervezett Breaking Stereotypes ifjúsági csereprogramon, aminek keretében egy hetet Gánton töltöttünk a Fecskepalotában sok más országból érkező fiatallal együtt. 

Egyik nap programjaként Budapestre szerveztünk érzékenyítő alkalmat művészeti eszközökkel, ezt az eseményt, az Aurórában tartottunk meg. Úgy alakult, hogy az előző egyeztetésekkel ellentétben a megrendelt szállítószolgálat mégsem tudott értünk jönni és ez az utolsó pillanatban derült ki, azután hogy a csapat nem mozgássérült tagjai már el is indultak. 

Végül úgy döntöttünk hogy a Fehérvári állomásról (ahová szerencsére egy rögtönzött kisbusszal el tudtunk jutni) Kelenföldre megyünk alacsonypadlós vonattal majd onnan a 4 es metróval. Amit senki nem tudott még és nem is számított rá, hogy utolsó pillanatban tudjuk meg a pályaudvar segítőkész személyzetétől, hogy a fehérvári lift ami a peronra visz le, el van romolva. Hatalmas kerülővel ugyan le tudtunk jutni akadálymentesen a peronra, mi mégis itt kezdtünk versenyt futni az idővel. Ugyanis egyik tagunk Peti csak kis távolságok megtételére képes, de járókerettel jött. Aminek ülèsère leülve a minket kísérő segítő,  Aranka maximális sebességgel tolta az egyébként egyáltalán nem erre szánt eszközt.

Az induló vonatot elértük, de ez csak annak volt köszönhető, hogy Elemér, az egyesület vezetője nem engedte addig elindulni a szerelvényt, amíg oda nem érünk. Mindez könnyedén elkerülhető lett volna, hogyha például a liftek állapotáról naprakész interneten elérhető információk alapján, tudunk arra számítani hogy korábban el kell indulnunk a peronra. Nekünk így utólag visszanézve kaland, mégis, belegondolva: nem mindig van ennyi segítségünk ès ez pusztán szerencse volt.

 

 

November 21-ére egy online találkozót szervezünk

A hozzánk beérkezett személyes történetek alapján, az érdeklődőkkel beszélgetni fogjuk arról, hogy mi lehet az a cél, ami a legtöbbünk hasznára lesz a vasúti szolgáltatások használatakor.

Az eseményünk Facebook-linkje: https://www.facebook.com/events/799629673946928/

Várunk mindenkit szeretettel!

Utaztunk az M3-as metró felújított, déli szakaszán.

 Csoportunk számára a lakhatás mellett a másik fontos terület az érdekvédelmi munkában a tömegközlekedés akadályoktól mentes használata.

Ebben az évben a Covid-19 járvány terjedése miatt, heti rendszerességgel a találkozóinkat személyes helyett online formában tartottuk meg, és figyelemfelhívó eseményeinket sem a közterekre rendeztük.

Így, amikor október 22-én átadták az M3-as metró déli, felújított vonalszakaszát az utasközönség számára, úgy döntöttünk, tesztelni indulunk. Előzetesen hivatalos információkat kértünk az átépített megállók jelenlegi állapotáról a BKV illetékeseitől. Tudtuk, hogy november 07-ig a teljes vonalon jár a metró, így végül úgy döntöttünk, hogy még október 31-én utazunk csoportosan.

A tesztelés sikeresen lezajlott, sokan közülünk életükben először utazhattak önállóan ezen a metrón!

ujpest_kozpont_2020.jpg

Tapasztalatainkról hamarosan részletes beszámolót készítünk.

 

Hogy miért fontos ezt most megemlítenünk, arról itt egy rövid visszatekintés:

Az M4-es metró használhatóságának tapasztalati megélése után, fontosnak tartottuk, hogy tegyünk az M3-as metró akadálymentességéért.

2017-ben az-M3 as metró északi szakaszának felújítását megelőzően, több eseményt is szerveztünk azért, hogy kifejezzük, nem fogadjuk el, az útvonal részleges akadálymentesítését.

"Verseny a lejutásért" nevű eseményünkön azt mutattuk be, hogy nem megoldás a Dózsa György úti aluljáró rámpásított "akadálymentesítése", mivel a rámpa sokak számára nem segítség, ráadásul a peronszintre nem volt biztosított a lejutás.

eleven_beszelgetes_m3_1.jpg

Az "Ezrelékek lázadása" fantázianevű eseményünket azért hoztuk létre, mert az akkori városvezetés a teljes vonalat érintő akadálymentesítést azzal utasította el, hogy a mozgássérült embereknek csak kis száma - egész pontosan ezreléke - használja a metrót, ezért nem indokolt azt akadálymentesíteni. Ezt az eseményünket, az Eleven Emlékmű csoport Facebook-oldaláról idézve említem: 

A tegnapi rendezvény az M3 Dózsa György úti aluljárójában az akadálymentes közlekedésben hátrányos helyzetben lévők és a velük együttérzők szolidaritásáról szólt. Szólt ugyanakkor a kivitelezést bonyolítók szolidaritásának hiányáról is. E sajnálatos fogyatékosságuk temetése okán gyertyagyújtással, zenei flashmobbal, Eleven beszélgetéssel hívtuk fel a társadalom és az illetékesek figyelmét arra, hogy még nem késő, pótlólag is meghozható a helyes döntés.
Az eseményt számos civilszervezet támogatta jelenlétével, A HÍR TV helyszínen készített riportot, melyet köszönünk.
A 2017.11.03-ÁN TARTOTT BESZÉLGETÉS MÁR MEGHALLGATHATÓ AZ ELEVEN EMLÉKMŰ honlapján http://elevenemlekmu.pbworks.com/.
A jelenlegi helyzetben úgy látjuk, az átalakítások a helyes döntés, vagyis a teljes akadálymentesítés felé haladnak.
Hamarosan olvashatjátok a déli szakaszt érintő tapasztalati beszámolónkat.
Figyelemmel fogjuk kísérni a középső szakasz átalakítási folyamatait is.

Budapest és München között - vasúton (Relle Ági írása)

 

Tudom, hogy a MÁV-val sikerült felvenni a kapcsolatot az érintetteknek, és  igyekeznek az akadálymentesítés érdekében lépéseket tenni. 

Összeírom tehát, aminek Németországban nagy hasznát veszem vonaton utazáskor.

 

Sokat ingázok Budapest és München között. Az összeköttetés remek. Münchenben az intercity kocsikon vannak külön mozgássérült helyek, akadálymentes WC-vel,  van saját beépített rámpájuk, a vasutasok tudják kezelni, nem kell a pályaudvari személyzet segítsége. Persze azért kérik, hogy az  előre jelezze, aki kerekesszékkel szeretne utazni, mert csak korlátozott számú kerekesszékes embernek van helye. 

Egyszer úgy alakult, hogy váratlanul utaznom kellett. Reggel felhívtam tehát a Müncheni pályaudvart, a déli vonattal már mehettem is. Nem értek el a Keleti pályaudvaron senkit, de abban maradtunk, hogy van a vonatnak saját rámpája, nem lesz gond. Igen ám, de a magyar vasutasoknak nem volt kulcsa a rámpához. A Keleti pályaudvaron sem volt sehol fellelhető egy kulcs. Végül sikerült valahonnan előkeríteni a régi emelőszerkezetet és “lehalásztak” a vonatról. Szerencse, hogy a Keleti volt a végállomás…

Úgy hozta a sors, hogy az életem legnagyobb részét Németországban éltem. Néhány éve töltök egyre több időt Magyarországon. Szeretek kirándulni, országot járni. A vonatozással eddig sajnos nem volt szerencsém, mert ahányszor tervbe vettem, hogy vonattal utazok, kudarcot vallottam.

Szentendre? A HÉV. Lehetetlen.

Balatonfüred? Hosszas telefonálás, keresés után: lehetetlen. Nincs akadálymentes vonat.

Zebegény: akadálymentes járatok akadnak, de a pályaudvar nem akadálymentes. Számos nekifutás után feladtam. Pedig imádok vonatozni és Németországban gyakran teszem is. 

Németországban egy külön szolgálat mozgássérültek számára. Egy központi telefonszámon lehet jelentkezni, csak be kell mondani, hogy mikor és hova szeretne utazni az ember. Kikeresik a lehetséges összeköttetéseket, a jegyet is meg lehet rajtuk keresztül venni, azonnal be is jelentik a kerekesszékes utazást az érintett állomásokon. Már csak ki kell nyomtatni a jegyet online, 20 perccel az indulás előtt ott lenni az állomás infópontján és indulás. 

Magyarországon is van esélyegyenlőségi telefonszám, de kötelesek vagyunk 48 órával előzetesen bejelenteni az utazási tervünket, ez nagyon nehezíti az utazást, fölöslegesen.  Online jegyvétel mozgássérültek számára nem tudom, hogy lehetséges -e és infópontról sem tudok. 

A MÁV honlapján rettenetesen nehéz eligazodnom, nem látom át a  nyilvántartást, talán nincs is ilyen, sem az akadálymentes járatokról, sem a pályaudvarokról. Magyarországon az akadálymentesítés még gyerekcipőkben jár sajnos olyan helyeken is, ahol egy kis odafigyeléssel könnyen megoldható volna, így csak néhány állomás használható számunkra.

Nézzük például Zebegényt: akadálymentes járat van, de a pályaudvar nem akadálymentes. Volt alkalmam a helyszínt megnézni. Az egyik oldalon aszfaltozott gyalogút visz fel a peronra, csakhogy az elején két lépcsőfok van. Ezt könnyedén lehetne rámpásítani. A hely is elegendő. A másik oldalon félemeletnyi lépcső visz a peronra. A lejtőn viszont volna elegendő hely, könnyen kialakíthatnának egy gyalogutat, amelyen kerekesszékkel is fel lehet gurulni. Szomorú, mert Zebegény egyike azon kevés kirándulóhelyeknek, ahol a Dunaparton és a környező erdőségben vannak kerekesszékkel is járható turistautak. Másutt (pl. Pilis, Börzsöny stb) rengeteg kitűnő bicikliút van. A legtöbb helyen viszont sajnos sorompók zárják le, oldalt is akadályokat tettek, így kerekesszékkel lehetetlen bejutni.

Németországban a helyközi járatokon, amelyek kirándulóhelyeket érintenek, általában van egy külön biciklitároló vagon, amely alacsonypadlós, tehát kerekesszékkel is be lehet gurulni. Ezek nagyon kedveltek, rengeteg biciklista és kerekesszékes ember is használja.  Ilyenekkel egyedül is szoktam menni. Az 50%  feletti szinten mozgás- vagy látássérültek, kísérőre jogosultak, nagyon kedvezményes éves bérletet vehetnek a városi közlekedésre, amellyel a helyközi vonatjáratokat ingyen használhatják. Münchenből például remekül lehet menni az Alpokba, a környékbeli tavakhoz, városokba, Augsburg, Regensburg, Nürnberg… A távolsági vonatokon van kedvezmény, a jogosultakkal a kísérő ingyen utazik.

Magyarországon is van 90%.os kedvezmény a sérültek plusz egy kísérő számára, amit a magyar államkincstár által kiállított kártyához kötnek. Ennek árát helyközi járatokon is elkérik. 70-90 Ft-okról van szó. Nagyobb erőfeszítés és időhúzás számunkra kiaprózni, mint amennyi maga a pénz értéke.

 

Reméljük, hogy Ági írása tanulságul szolgálhat az illetékesek számára.

Ha mozgássérült olvasóként neked is van vasúton utazással kapcsolatos magyarországi történeted, esetleg történt valami, amiben változást szeretnél, írj nekünk az onalloanlakni@gmail.com címre, vagy töltsd ki ezt az űrlapot! Köszönjük!

"Ki látta az esetgazdámat?" - Rendszercsapdák és hiányok (Cikkünk a Mércén)

 

rendszercsapdak_merce.png

Megalakulásunk óta fontosnak tartjuk, hogy figyelemmel kísérjük azt a társadalmi és politikai környezetet, ami hatást gyakorol a mozgássérült emberek mindennapjaira.

Örömmel számolunk be arról, hogy most a Mérce közéleti-politikai internetes hírportál jelentette meg írásunkat arról, hogy kutatásaink alapján hogyan látják a a mozgássérült emberek a támogató szolgáltatások helyzetét ma Magyarországon. 

Cikkünk itt olvasható.

Írásunkat eredetileg a minket inspiráló cikket megjelentető Válasz Online nevű médiumra szántuk, de ott nem kaptunk hozzájárulást.

Az állampolgárok és a politika viszonya ma Magyarországon Pozitív út: véleményezési lehetőség az új civil rendelet megalkotásáért

 

Csoportunk 2016-os megalakulása óta végez érdekvédelmi munkát. Informális csoportba szerveződtünk. Egy úgynevezett részvételi akciókutatás módszerén keresztül vállaltuk, hogy a mozgássérült embereket érintő társadalmi és politikai környezetben, az érintettek számára kedvező változásokért teszünk.

Bár, hivatalosan nem alakultunk szervezetté, mégis civilként, mint a közügyekben aktív állampolgárok éljük a mindennapjainkat.

Ezért fontos számunkra, hogy tudjuk azt, hogy ma Magyarországon ezt milyen támogatottsággal tehetjük.

A civil törvényről: A 2017. évi LXXVI. törvény a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról  (civiltörvény) Az Országgyűlés 2017. június 13-án fogadta el. A törvény szerint minden hatálya alá tartozó egyesület és alapítvány köteles bejelenteni a bíróságon, ha a külföldről kapott tárgyévi támogatások összege eléri 7,2 millió forintot. Az érintett szervezeteknek fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban, hogy „külföldről támogatott szervezetnek” minősülnek. Célja kimondottan a politikai tevékenységet is folytató külföldről támogatott szervezetek tevékenységének szabályozása. Ez elsősorban a baloldali s modern liberális értékrendet követő, főleg a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott szervezeteket célozza. 2017. július 13-án az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a civiltörvény miatt. A Bizottság szerint a törvény EU-s jogba ütközik: sérti az egyesülés szabadságának jogát, korlátozza a tőke szabad áramlását, és sérti a magánélet védelmére és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogokat. December 7-én az EB továbbította az ügyet az Európai Unió Bíróságának,

Mi is ott voltunk azon a tüntetésen, ahol a résztvevők egy hatalmas szívalakzatba állva fejezték ki támogatásukat, mindazon szervezetek felé, akiket a kormányrendelet céloz, akik állami feladatot látnak el, nemhogy állami elismerésekkel, de a törvény által támadva is. (Budapest. Hősök tere 2017.április 12.CIVIL szív)

civil_sziv.jpg

Már a 2018-as országgyűlési választások előtt, posztunkban hívtuk fel a figyelmet a választásokkal kapcsolatos jogokra és lehetőségekre.

2019 októberében az önkormányzati választások erős ellenzéki győzelemmel zárulhattak, köszönhetően annak a civil-ellenzéki összefogásnak, ahol felismertük, hogy a 2/3 ellen a közös jelöltállítás lehet eredményes Magyarországon.

Ezután újabb posztban adhattunk hírt arról, hogy a Főváros új vezetése számít az állampolgárok aktivitására. Két csoporttagunk képviselhetett minket a Városházán.

Örömmel írunk most arról, hogy részt vettünk idén szeptember 8-án, azon az online egyeztető fórumon, ahol átbeszélésre kerültek a Fővárosi Önkormányzat új civil rendelettervezetének főbb elemei. Ezt a rendelettervezetet nyílt társadalmi egyeztetésben véglegesíthetjük 2020. november 1. 24 óráig.

Az erről szóló hivatalos információkat itt olvashatjátok.

civilrendeleti_koncepcio_tarsadalmi_egyeztetes_egyuttmukodes.png

A Civilizáció nyilatkozatának egy mondatával biztatunk minden érdeklődőt a véleményezésre:

Mindenki civil, aki tesz azért, hogy világunk és benne Magyarország jobb és élhetőbb hely legyen, ahol mindenki méltóságát és jogait tiszteletben tartják, és ahol a lemaradóktól sem fordulnak el. 

 

 

Mi a te történeted? Várjuk személyes történeteiteket, vonaton utazásról!

 

Továbbra is cèlunk, a mozgássérült emberek számára is használható vasúti szolgáltatások, fejlesztések elèrèse. Ennek érdekében ismét személyes élményen alapuló történeteket gyűjtünk.

Most két csoporttagunk vasúti közlekedéssel kapcsolatos tapasztalatát osztjuk meg veletek.

Koraősszel, egy közösségvezető találkozóra voltam hivatalos, ahova vonattal utaztam.
A Keleti pályaudvarról Kunszentmiklósról Tassra közlekedő vonat a menetrend kiírása szerint kerekesszékes utas szállítására alkalmas. Valóban volt lift a kocsin, csak éppen a kezelőnél nem volt hozzá kulcs. Szerencsére, a kalauz és két utas felemelt kerekesszékkel együtt a vonatra.
A végállomáson volt egy kis félelmem, hogy leesek, amikor leemeltek a vonatról, de szerencsére nem így történt. 
Azt gondolom, hogy a XXI.. században, az, hogy egy emelőhöz nincs kulcs a  jegyvizsgálónál, nem lenne szabad, hogy előforduljon! Ésszerű elvárás, hogy ha egy kocsi emelővel van felszerelve, azt használni is lehessen. 
 

Debreceni nyaralásból jöttünk haza. IC vagont küldött értünk a MÁV. Az IC vagon liftjét nem tudta kezelni a kalauz. Mobil telefonján kezdte el tanulmányozni az IC szerelvény liftjének a kezelését.
A debreceni állomáson sikeresen fel is tett az elektromos kerekesszékemmel a vonatra az emelő használatával, de a kiszemelt Kőbánya – Kispest állomáson már nem tudott letenni, mert nem tudta működtetni a liftet. Ezért végül csak a Nyugati pályaudvaron tudtam leszálni.
(Kökin a mozdonyvezető is megpróbálta működésbe hozni a liftet, de neki sem sikerült.)
Lehetetlen, hihetetlen és komikus  volt az egész. Tragikomédia!
mi_a_te_tortneted_kep.png
Te is éltél már át hasonlót? Most kampányunkat segítheted, ha történeted elküldöd nekünk az onalloanlakni@gmail.com címre.
A levél tárgya legyen: utazásom története.
Mondd el:
  • Körülbelül mikor történt?  Honnan hova tartottál?
  • Mi történt? Miért volt felejthetetlen az út, akár pozitív akár negatív értelemben?  
  • Milyen változtatással, megoldással lehetnènek elkerülhetőek a nehézségek (ha voltak)?

 

Ezen a linken is írhatsz nekünk. Előre is köszönjük hogy segíted munkánkat!

 

 

Önállóan Lakni 1. onlinetalálkozó a barátainkkal

 

"Első online találkozónk a barátainkkal - témánk az önálló élet" címmel rendeztünk Zoom-eseményt 2020. szeptember 19-én szombat délután, közel 2 órában, Erről az eseményről készült ez a rövid összefoglaló, azzal a céllal, hogy a későbbiekre tervezett hasonló eseményekhez is felkeltse az érdeklődők figyelmét. A videót egyik csoporttagunk Kocsis Nikol készítette.

Csenki Anna vállalkozott arra a résztvevők közül, hogy az eseményről megírja nekünk a beszámolót.

Az Ő írását olvashatjátok most: 

 

"Az Önállóan lakni–Közösségben élni csoport rendhagyó találkozót szervezett mindazoknak, akik érdeklődnek a csoport tevékenysége iránt. A Zoom segítségével ki vidékről, ki Budapestről, ki pedig Szlovákiából kapcsolódott be a beszélgetésbe. Miután bemutatkoztunk egymásnak és elmondtunk magunkról néhány fontos dolgot, mint például ki hol él, mivel foglalkozik, más, minket érintő fontos témákról beszélgettünk.

A fővonal természetesen az önálló élet volt.  Kinek mit jelent az önálló élet, önállóság? Mennyire tudja megvalósítani? Mihez van szüksége segítésre? Kitől, honnan kérhetünk segítséget? Mennyire támaszkodhatunk családunk vagy éppen szomszédunk segítségére? Hogyan tudja önmagát megvalósítani? Mire van szükségünk, hogy önrendelkező életet élhessünk?

Így eljutottunk a munkavállaláshoz és az anyagi szükségletek megteremtésének a fontosságához is. A lakhatás volt a másik nagy témánk, amiről szintén mindenkinek volt gondolata. Aki már önálló lakásban lakik, mesélt arról, hogy milyen kihívásokkal kellett szembenéznie, hogyan állt ki magáért, hogy lehetősége nyíljon egy szabad élethez. Az, hogy önálló életet él valaki, az nagyban hozzájárul az önbecsüléshez. Aki pedig otthon, családjával él vagy lakóotthonban, az ezzel járó kihívásokról és nehézségekről mesélt. 

A beszélgetés végén pedig kvízkérdéseket kaptunk a csoport tagjaitól, a csoport életével és törekvéseivel kapcsolatban. A jutalom pedig: a legtöbb pontot összegyűjtött vendég beszámíthatja ezt az online találkozót, hogy csoporttag lehessen. Ugyanis három találkozón való részvétel után teljes jogú csoporttaggá válik az illető.

Moldván Zita jutott közelebb a tagsághoz, hisz 13 kérdésből 10 kérdésre jól válaszolt. Aki egyébként Debrecenből jelentkezett be a találkozóra.

Nagyon jó hangulatban telt a találkozó. Ez annak köszönhető szerintem, hogy volt néhány fő téma, ami csaknem mindenkit foglalkoztatott, így mindenki hozzá tudott szólni. Teljesen laza, kötetlen beszélgetés volt. Egyik témából a másik témába szövődött a társalgás.

Szerintem mindenkinek jót tett, hogy olyan emberekkel beszélgethet online, de mégis szóban, akikkel hasonló helyzetben van, hasonló kihívásokkal és célért küzd nap mint nap.

Már alig várom a következő találkozót."

 

Ezt a találkozót, terveink szerint havonta egy követi majd, online formában. Szeretnénk ezzel lehetőséget adni azoknak, akik érdeklődnek a munkánk iránt, de nem tudnak részvenni a keddi találkozóinkon, vagy azért, mert más elfoglaltságaik akadályozzák ezt, vagy azért, mert vidéken élnek és az utazás nehézséget okoz nekik.

A koronavírus hatásai a mozgássérültek körében - az Önállóan lakni-Közösségben élni csoport kérdőívének kiértékelése

A koronavírus-járvány megjelenése mindenkit új és váratlan kihívások elé állított, a megváltozott élethelyzethez kinek így, kinek úgy sikerült alkalmazkodnia. A korlátozási szabályok fokozatos bevezetése különösen nagy terhet rótt az "átlagemberekre" is. Az idősek ellátására, védelmére különös figyelem hárult, miközben más okból, de mégis hasonló nehézségekkel küzdőkről szinte alig lehetett hallani. Mi a helyzet velünk, mozgássérültekkel? Milyen nehézségekkel találtuk szembe magunkat és milyen hatással volt ez a mindennapjainkra? Többek között ezekre a felmerült kérdésekre kerestük a választ az Önállóan lakni - Közösségben élni csoport tagjaival összeállított kérdőívünkben.

 

Kérdőívünk célcsoportja kizárólag a mozgássérült emberek köre volt, összesen 111-en töltötték ki és szinte minden korosztályból kaptunk értékelhető válaszokat. A legfiatalabb kitöltő egy 11 éves érintett volt, aki édesanyja segítségével adott választ a kérdéseinkre. A legidősebb kitöltőnk 77 éves volt. A nők és férfiak 72:39 arányban jelentek meg.
A kitöltők elenyésző száma él intézményben, ami többek között annak köszönhető, hogy ehhez az érintetti körhöz alig jut el a csoportunk. Azok mellett, akik családtagjukkal vagy segítőjükkel élnek, további két nagy csoport is megjelenik: az egyedül, illetve a szintén segítségre szoruló felnőttel (feltehetően szülőkkel) egy háztartásban élők csoportja.

A kijárási korlátozás ideje alatt 60-an (közel a kitöltők fele) továbbra is megkapták a számukra szükséges segítséget, 20-an nyilatkoztak úgy, hogy korábban sem volt szükségük segítségre, több mint 20-an egyáltalán nem kaptak segítséget, és 3 embernek a lakóhelyét ideiglenesen meg kellett változtatnia ahhoz, hogy segítséget kapjon. Nyolc olyan Budapesten élő kitöltőnk volt, akik kérték tőlünk a településük szerint területileg illetékes önkormányzatok, illetve civil szervezetek elérhetőségeit problémáik megoldásához. A tőlünk segítséget kérők többsége (20 fő) vidéken él. Megyeszékhelyeken például: Pécs, Szolnok, Tatabánya, Székesfehérvár, stb. és egyéb településeken: Táp község, Jásd, Diósd, Bácsalmás, Dunaharaszti, stb. Három (Fót, Székesfehérvár, Budapest/2. kerület) olyan kitöltőnk volt, aki intézményben él, közülük ketten kérték tőlünk, hogy adjunk információt arról, hogy hol kaphatják meg a számukra szükséges segítséget (Székesfehérvár, Budapest). Az ő esetükben fontosnak tartottuk a megfelelő tájékoztatást megadni arról, hogy “mivel intézményben élnek, elsősorban az intézmény köteles a segítségnyújtásra”. Természetesen, nekik is adtunk meg más hivatali információkat is, azzal a kikötéssel, hogy “abban az esetben keresse csak az önkormányzati vagy civil szerveket, ha az intézmény illetékeseitől nem kaphatja meg a kért segítséget”. Huszonkét olyan személy töltötte ki a kérdőívünket, aki egyedül él, közülük 7-en kértek tőlünk hivatali elérhetőségeket.

Hogy hányan voltak olyanok, akik azért nem kértek - és ezáltal nem kaptak - segítséget, mert teljesen önellátó módon élnek, arról külön kérdést nem tettünk fel, így erről nem kaptunk pontos adatot.


Korlátozó intézkedések- ingadozó segítségnyújtás

Mivel az önkormányzatok elsősorban az idősebb korosztályra fókuszáltak, mint ellátandó csoport, így a legtöbb településen külön fizikális kontaktot igénylő  segítségnyújtást -mint olyat-, nem is ajánlottak fel. Így többnyire a bevásárlásra, gyógyszeríratásra korlátozódott az egyébként tovább is bővíthető skála, amiből ezáltal sokan kiszorultak.

Természetesen találkoztunk kivételekkel is. Alább néhány jó példa olvasható, hiszen volt, ahol a fogyatékossággal élőkre is külön figyelmet fordítottak (pl: 4. kerület, Budapest, Pápa) a járványhelyzet idején, mások inkább a lelki és jogi segítségnyújtásra fektettek nagyobb hangsúlyt.

Kedves Újpesti Lakosok!

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megküldött „az új koronavírusjárvány időszakában az otthonukban élő fogyatékos személyek és családjaik támogatására” szóló Intézkedési terv miatt keresem meg Önöket és ösztönzöm ismételt összefogásra.

Az idősek mellett a fogyatékos emberek is az új koronavírus által veszélyeztetett körbe tartoznak.

A krízis időszak miatt Önkormányzatunk létrehozott egy kríziscsapatot, amelynek segítségével a Munkatársaink a bejelentők hívásait fogadják, feldolgozzák és a szükséges intézkedéseket elindítják. A kríziscsapat heti egyszeri bevásárlásban, gyógyszerkiváltásban, csekkbefizetésben és a melegételhez jutás megszervezésében tud segíteni. Amennyiben Ön, az ismeretségében élő személy vagy család segítségre szorul, jelezheti.

A 10. kerület/Kőbánya honlapján, az Elérhetőségeink menüpont alatt rögtön feltűnik piros háttérrel kiemelve egy oszlop, amiben a fontos információk érhetőek el. Úgymint: lelki segítségnyújtás/ingyenes jogi segítségnyújtás/segítség időseknek veszélyeztetetteknek. - Az önkormányzat önkéntesek bevonásával segít.

Pápán az alábbi felhívást tették közzé:

FELHÍVÁS otthonukban élő fogyatékos személyek és családjaik támogatására

Tájékoztatom Önöket, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma Intézkedési tervet adott ki az új koronavírus-járvány időszakában az otthonukban élő fogyatékos személyek és családjaik támogatásával kapcsolatban.

Fentiek szerint az Önkormányzat biztosítja az ellátásukhoz szükséges segítséget azoknak a fogyatékos személyeknek, akik otthonukban élnek, hozzátartozójuk segítségét nem tudják igénybe venni, és ilyen jellegű igényüket bejelentik.

Kérem azon személyeket is, akik tudomással bírnak otthonukban élő, segítségre szoruló fogyatékos személyről, jelezzék ezt.

Láthatjuk, hogy szerencsére voltak olyan vidéki települések, és budapesti kerületek is, ahol felismerték, hogy a járványhelyzet, a pillanatnyi fizikai korlátozáson túl, más, hosszabb távon is megmaradó, hátrányt okozó következményekkel is járhat.

A meghozott intézkedések bevezetése miatt, korlátozottan lehetett hozzáférni olyan alapvető szolgáltatásokhoz is, amikre korábban nem, vagy kevésbé volt jellemző a nehézkesség.
Kilenc kitöltő nyilatkozott úgy, hogy a járvány megállítását segítő intézkedések miatt, nem tudott hozzájutni például a számára szükséges segítséghez. A segítőszolgálatok megnövekedett leterheltsége miatt akadtak, akiknek már nem jutott segítség ebben az időszakban, így nekik máshogy kellett megoldaniuk problémájukat. Voltak, akik előzetesen nemleges választ adtak a kérdésre, miszerint szükségük lenne -e a jelenlegi helyzetben segítségre, de válaszoltak a segítség hogyanjára vonatkozóan, így válaszuk irrelevánsnak bizonyult, ha a kérdőív pontos kérdéseit vesszük alapul ebben a kérdéskörben. Mindenképp elgondolkodtató a mégis részletező felsorolásuk arról, hogy miben kérnek segítséget. Meglepő eredmény, hogy 9-en egyáltalán nem kívántak nyilatkozni arról, hogy miért nem kaptak segítséget, így ez a kérdés megválaszolatlan maradt számunkra az ő esetükben.

A kérdőív kitöltőinek többségénél nem változott a segítségigény a járványt megelőző időszakhoz képest, akiknél viszont igen, ott többnyire a bevásárlás, ügyintézés vagy az orvosi ellátás akadozása jelentett többletkihívást.

 

Változó viszonyok-fokozódó létbizonytalanság

A következő fókuszpontban a jövedelmek és munkaviszony alakulása állt. A kérdőív kitöltői közül 40 embernek nem volt munkaviszonyból származó jövedelme már a járványidőszakot megelőzően sem.  A legtöbb érintett (a válaszadók 37,8 %-a, 42 fő) tudta a munkáját home office-ban végezni tovább. A válaszadók közül 5 embernek nem volt lehetősége erre, ők minden nap vagy ritkított munkarendben bejártak a munkahelyükre dolgozni. Tizenheten nem szerettek volna nyilatkozni arról, hogy hogyan jutnak jövedelemhez. Három embernek felmondtak, és 2-2 embert szabadságra küldtek vagy betegállományban volt.

A kitöltők közül 39-en egyáltalán nem kértek segítséget (ők feltehetően családdal egy háztartásban élők, vagy önellátóak). 12-en csak fizikai segítségre szorultak, 11-en pedig anyagi segítségnyújtást igényeltek. Mindezek mellett a lelki támogatás leginkább a családdal vagy segítővel élő nők körében merült fel igényként, illetve az információk pontosítása is sokak számára szükséges tényező volt.

 

COVID-19 tapasztalatok személyesen is

Fontosnak tartottuk, hogy kérdőívünket online kitöltők közül néhányuktól személyesebb, kötetlenebb formában is értesüljünk az őket konkrétan érintő változásokról. Azokkal, akik tapasztalataik megosztására vállalkoztak, online formában mélyebb, személyes interjút is készítettek csoportunk tagjai. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül néhány válasz olvasható.

Ebből derült ki számunkra, hogy az általunk személyesen megkérdezett nyolc főből öten családdal élnek együtt. 

Családdal mennyire tudod tartani a kapcsolatot?

„Egy helyen lakunk, egy nagy házban, mindenkinek külön házrésze van, tehát nincs semmi probléma.”

Hatan pozitív és negatív hatásait is érzékelték a járványnak, míg ketten csak pozitívumokat említettek. Több ember egybehangzó véleménye, hogy több időt tudott családtagjaival tölteni főként a home-school és home-office miatt, valamint a hobbira is több idő jutott. Negatívumként a személyes találkozások híján, a minőségi időtöltés nyomasztóan érezhető visszaszorulását említették.

Mennyire befolyásolta a társasági életedet a járvány?

„ Befolyásolta, mert jobb a személyes találkozás, de kitaláltam azt, hogy  online találkoztunk minden héten 1x. Meg a vásárlás. A bevásárlást a Kolping Alapítvány szervezte meg. Egy héten 1x bevásárolt nekem.”

A lányodnak a társasági életét, meg a magántanulást mennyire befolyásolta a koronavírus?

„Nem mentünk heti kétszer a suliba, ami számomra nem volt nagy gond. Ugyanúgy itthon tanultunk. Mi  igazából a suliba csak szocializálódni járunk be. Tőlem nem fogsz most olyat hallani a koronavírussal kapcsolatban, hogy rossz volt, mert nekem nagyon jó volt, hogy itthon lehettünk. Itthon volt a másik két gyerekem is, itthonról dolgozott a férjem. Végre többet együtt volt a család. Sokkal jobb volt ilyen szempontból nekem.”

karantentarlat_1.png

Külön kérdeztünk környezeti tapasztalatokról is. Négyen beszámoltak hozzátartozójuk jövedelemkieséséről is, ami negatív hatást gyakorolt az érintettekre. A másik legtöbbet említett tény a teljes online átállás volt, munkahelyen, egyetemeken, és alapiskolában egyaránt. Azonban mint mindenhol, itt is akadt, aki épp ezt élte meg könnyebbségként , hogy egyáltalán nem kellett bejárni a munkahelyre.

A szervezet tevékenységét teljes körűen el tudtátok látni (azt mondtad h az egyetemen dolgozol)?

„Igen. Hát a lányok azok bejártak a szolgálathoz 1 héten 2x, 3x, megnézni a postát, meg amit ki kellett nyomtatni a hallgatóknak azt kinyomtatták. Meg amiket kellett intézni azt elintézték, utána mentek haza.. Nem volt személyes kontaktus közöttük, mindig csak 1-1 ember ment be. Nekem nem kellett, mert a postát nem tudtam volna intézni, megnézni, mert a posta olyan magasan volt h nem tudtam volna elérni. És akkor igy azt mondták, h én ne menjek be.”

 

Vidék vs. város a koronavírus járvány idején

Személyes interjúalanyaink közül egy kivétellel mindenki Pest megyei településen él.
Azonban vizsgáltuk azt is, volt -e érzékelhető különbség a segítségnyújtás, tájékoztatás szerint a vidéken illetve a nagyvárosban és környékén élő mozgássérült személyek körében.
Budapesten a különféle kerületek között is érzékelhető volt már a honlapon közzétett hírek nyomán is, hogy kik azok, akik a mozgássérültekre is kiterjesztették az idősek életvitelének megkönnyítésére szolgáló szociális alapszolgáltatásaik körét. Van ahol pirosan kiemelték a fontos elérhetőségeket, információkat, míg máshol egyáltalán meg sem jelenítették ezeket a honlapon.
Ugyanez volt jellemző a vidéki településekre is. Minden önkormányzat másképp, máshogy nyújtott segítséget a nehéz időszakban. Ehhez az érintetteknek tájékozódniuk kellett, hol, kitől és hogyan kérhetnek segítséget.

 

Úgy gondoljuk, hogy az itt leírt információk hasznosak lehetnek egy esetleges második hullám bekövetkeztekor -reméljük használatukra nem lesz szükség-,  mégis, enélkül is elgondolkoztathatják az olvasóinkat.

Hogyan érinti a kisebbségeket a lakhatási válság? - beszélgetés a B32-ben

Csoporttagunk Tóth Tünde írását olvashatjátok annak a beszélgetésnek a kapcsán, aminek a témája a kisebbségi csoportok lakhatási helyzete volt. Itt Tünde csoportunk képviseletében a mozgássérült emberek lakhatási helyzetéről beszélt.

"Vedd vissza a jövődet I.

A Budapest Pride szervezete idén a Pride hetén egy Pride Academy elnevezésű programsorozatot szervezett, ahol minden nap más társadalmi kérdésekkel kapcsolatos program kerül terítékre.

Kedd este (augusztus 18) arról beszélgettünk, hogy hogyan érinti a különböző kisebbségi csoportokat a lakhatási válság.

Az eseményen Balogh Fruzsi rendszerszíntű roma ügyekért felelős  közösségszervező, és Tuza Tobi transznemű nembináris aktivista, a Budapest Pride projektkoordinátora mellett az Önállóan lakni -Közösségben élni csoportot én képviseltem. A beszélgetésvezető moderátor Fehér Tibor volt, az A Város Mindenkié csoport részéről.

Kerekesszékes mozgássérültként mindenekelőtt ejtenék pár szót a helyszínről. A B32 Galéria és Kultúrtér  a Bartók Béla úton található akadálymentes busszal, villamossal és metróval jól megközelíthető. A bejárat akadálymentes, az előadóteremnél azonban van két alacsony lépcső, amit a szervezők ezúttal rámpával hidaltak át.

Az eredeti elképzelés szerint a beszélgetés résztvevői a színpadon ültek volna, de az elektromos kerekesszékem miatt végül a színpad elé pakoltuk a székeket. Utólag azt gondolom, hogy ez demokratikusabbá is tette az eseményt.

A bemutatkozásokat követően Tibor tartott egy rövid ismertetőt az AVM lakhatással kapcsolatos kampányairól, és a lakhatással kapcsolatos problémákról.

Megtudtuk, hogy a hajléktalanság -amivel talán már mindenki találkozott valamilyen formában-, csak a jéghegy csúcsa, és azt is, hogy rengeteg ember él úgynevezett lakhatási szegénységben. Ide azok az emberek tartoznak, akiknek a jövedelmük jelentős része a lakhatási kiadásokra megy el, vagy például azok, akik télen nem tudják rendesen kifűteni a lakásukat. Az AVM azért folytat kampányokat, hogy a lakhatás legyen alapjog, hogy az önkormányzati lakásokat a rászorulók kapják és hogy a megszüntetett lakásfenntartási és rezsitámogatás kerüljön ismét bevezetésre.

Ezt követően a résztvevők saját lakhatási problémájukról beszéltek.

Mindhárom résztvevő megemlítette valamiként, hogy amikor másoktól, önkormányzattól vagy iskolaigazgatóktól, lakásügyi előadóktól próbáltak segítséget kérni, akkor a legteljesebb közönnyel és cinizmussal találkoztak.

Fruzsi elmondta, hogy ő a saját gyermekkori élményeit felhasználva tudott segíteni egy családnak, akik egy 3500 ft-os díjhátralék miatt azzal szembesültek, hogy az önkormányzat nem akarja a bérleti szerződésüket meghosszabbítani.

Tobi és én is beszéltünk arról, hogy jó, ha van az ember előtt olyan példa, aki érintettként maga is ugyanezen problémákkal küzd.

Beszéltünk arról is, ki hogyan képzelné el a lakhatási probléma megoldását. Ebben a kérdésben arra jutottunk, hogy fontos lenne a lakhatást alapjognak tekinteni, továbbá hogy nem elég a bérlakások építése, biztosítani is kell, hogy azokat ténylegesen a rászorulók kapják meg. Szükség lenne arra is, hogy a korábban meglévő lakhatási támogatásokat ismételten bevezessék, hogy az átmenetileg nehéz helyzetbe kerülő családok, ne veszítsék el a lakhatásukat.

A beszélgetés során a nézők is kérdeztek, illetve meséltek saját lakhatással kapcsolatos problémájukról. Kérdésként felmerült az is, hogy mit lehetne tenni azért, hogy a lakhatási problémákkal való foglalkozás „szexibb” legyen. Itt sok minden szóba került, onnan kezdve, hogy tudatosítani kellene az emberekben azt, hogy legalább egyszer az életében a lakhatási válságot mindenki a saját bőrén is megérzi, a tájékoztatás, érzékenyítés szükségességén át, a civil munka „menőségének” jó hangulatúságának bemutatásáig.

A beszélgetés kellemes hangulatú volt, a közönség is aktívan részt vett benne, így, amikor az idő lejárt, nem befejeztük a beszélgetést, csak abbahagytuk.

A beszélgetésről készült felvétel megtekinthető  a facebookon.

Akiknek maguknak is lenne mondanivalójuk a kérdésben és/vagy szívesen tennének a helyzet javításáért illetve kíváncsiak arra, hogy sorstársaik miként oldják meg problémáikat, keressék az Önnálóan lakni-Közösségben élni csoportot illetve az A Város Mindenkié csoportot.

 

Címkék: lakhatás, B32
süti beállítások módosítása