A csoportunk szándéka, hogy tagságunk száma mind az érintettek, mind a szövetséges/munkánkat támogató tagok számában növekedjen. Ezért döntöttünk arról, hogy olyan gondolatokat is közlünk tagjainktól, amelyek őszinteségükkel, nyíltságukkal ösztönözhetik a blog olvasóit, hogy csatlakozzanak hozzánk. 

Ebben az írásban Udvarhelyi Tessza gondolatait olvashatjátok.

"Az Önállóan lakni - közösségben élni csapat megváltoztatta az életemet. A mozgássérült aktivisták egy olyan világot nyitottak ki, ami korábban teljesen ismeretlen volt számomra. Nagyon-nagyon sokat tanulok tőlük. Egyik percről a másikra elkezdtem meglátni a százezer akadályt, padkát, kátyút, lépcsőt, elérhetetlen gombot Budapesten.

Ha ma bemegyek egy vendéglátóhelyre, irodába vagy közösségi helyre vagy felszállok egy tömegközlekedési eszközre, az első dolog, amit észreveszek, hogy be tudnának-e a jutni társaim a csoportból. És nagyon elszomorodom és felháborodok, amikor rájövök, hogy nem.

Megismertem azt is, milyen hatalmas küzdelem, kitartás és bátorság szükséges ahhoz, hogy egy mozgássérült ember teljes életet éljen. Alázatot és méltóságot tanultam tőlük.

És azt is, hogy minimális változtatásokkal is már hatalmas lépéseket lehetne tenni afelé, hogy senki se kényszerüljön a családjával élni egész életében vagy egy zsúfolt és megalázó tömegintézményben tengetnie az életét vagy éppen bezárva, másokra utalva várakozzon otthon a soha el nem érkező valós megoldásokra.

Azért segítek ennek a csoportnak, hogy mindenki önállóan élhessen, méltóságban - szervezéssel, jegyzeteléssel, írással vagy akár kávéfőzéssel.

Gyere te is közénk segítőnek - meg fog változni az életed!"

A fotót B. Molnár Béla készítette