Önállóan lakni - közösségben élni

2024.jan.20.
Írta: HruskóErika Szólj hozzá!

Tényleg sínen vagyunk?! – Kerekasztalbeszélgetés: Kérdések és válaszok a helyi és országos vasúti közlekedés akadálymentességéről

Az Önállóan lakni-Közösségben élni Egyesület az Egymásért-Közösen Mozgáskorlátozottak Egyesülettel együttműködve szervezte az eseményt, a Fogyatékossággal Élő Emberek Világnapja (december 3.) alkalmából.

Ezúttal a rendezvény célja az volt, hogy a vasúti közlekedés akadálymentességével kapcsolatos lehetőségekről, problémákról beszélgessünk, teret biztosítsunk az érintettek és a szakemberek közötti párbeszéd folytatásához, és közösen, moderált kerekasztal-beszélgetés keretében keressünk olyan megoldásokat, melyek minden érintett számára elfogadhatóak.


Az eseményszervezésről:

Az esemény, a 2019-ben megtartott, "Sínen vagyunk- fórum a vasúti közlekedés akadálymentességéről” rendezvényünkre reflektál, az ott felvetett problémák kerültek előtérbe. 

Az Egymásért-Közösen Mozgáskorlátozottak Egyesület felkérésére kezdtük meg az esemény szervezését, mert Dunakeszi vasútállomás akadálymentesítésének elmaradása miatt pert kezdeményeztek. Az volt a tervük, hogy a mi korábbi eseményünk sikerére és szervezési tapasztalatainkra építve érik el az akadálymentesítés megvalósulását Dunakeszin.
A szervezés kezdetén, a korábbi esemény hanganyagát felhasználva, meghatároztuk a konferencia kérdéstervezetét, az ott elhangzó kijelentések, felvetések, megoldási javaslatok és ígéretek alapján, különös figyelemmel az aktív közönség tagjainak kérdéseire. A jelenleg folyó közlekedési fejlesztések, és az ezekkel kapcsolatos problémák alapján, aktuális kérdésekkel egészült ki a tervezet.
Ezután a kérdések alapján eldöntöttük, hogy kik lehetnek azok a szakemberek, akik ezeket a kérdéseket a leginkább releváns tényekkel tudják megválaszolni. Nekik emailben küldtünk felkérést a konferencián való részvételre.  Néhányan válaszra sem méltattak, néhányan visszautasítottak, de a legdöbbenetesebb reakciót a Közlekedési Államtitkártól kaptuk, aki emaiben először egyéb elfoglaltságára hivatkozva küldte a visszautasítást, majd, amikor arra kértük, hogy delegálja helyettesét a rendezvényre, elnökünket Farkas Gábort telefonon értesítette arról -titkárnőjét megbízva a hívással-, hogy nem delegál résztvevőt, nem érzi illetékesnek magát, mert "ez MÁV-os téma".
Mi egyesületi szinten úgy gondoljuk, hogy a vasút a közösségi közlekedés egyik lehetséges eleme, ezért a közlekedési államtitkár illetékességébe tartozik.
Az esemény sajtózását pályázati feltételként,  az Egymásért Közösen Egyesület vállalta, Rist Lilla bevonásával, aki a Nők Lapja újságírója. Egy alkalommal Lilla heti találkozónkon is részt vett, hogy beszéljünk az együttműködésről. A sajtózás keretén belül létrehoztak egy facebook-oldalt és megírtak egy sajtóközleményt, amire mi csak később bukkantunk rá  A Facebook-esemény is ennek az oldalnak a "gondozásában" jelent meg, bár szövegi tartalma teljes egészében a mi munkánk volt, a borítóképet, korábbi közösségszervezőnk, Kisfaludy Judit készítette, konkrétan erre az eseményre.

A rendezvényről: 

Nagyon nagy örömmel tapasztaltuk, hogy rendezvényünkön az elutasítások mellett is szépszámban jelentek meg a felkért szakemberek. Résztvevők voltak:

Laskay Lóránt Értékesítési igazgató MÁV-START Zrt.

Kovács János Műszaki igazgató MÁV-START Zrt. 

Szetei-Szőke Marianna Fejlesztési osztályvezető MÁV Zrt.

Szilágyi Tibor Fejlesztési és beruházási főigazgató MÁV Zrt.

A kerekasztalban ült még Juhászné Pap Laura Edina az Egymásért-Közösen Mozgáskorlátozottak Egyesület Elnökasszonya, és Hruskó Erika, aki egyesületünket képviselte a beszélgetés moderátoraként.

Köszönjük az Eötvös 10 Közösségi Ház vezetőségének, hogy térítésmentesen biztosította a termet az eseményhez!

20231205_193141.jpg
Az előre megküldött kérdésekre kimerítő, és reményteli válaszokat kaptunk.
  1. Mennyi az alacsonypadlós járat? /milyen viszonylatokon közlekednek/

Mennyi saját liftes szerelvény van már?

Mikorra várható, hogy IC+ kocsik minden szerelvényen legyenek?

2019-ben említésre került, hogy az év végére várhatóan 45 darab ilyen szerelvény áll forgalomba, és a gyártás tovább folytatódik. Kiegészítésként 40 darab emeletes motorvonat is forgalomba áll.

  • Mi ezzel most a helyzet? Mekkora most az aránya ezeknek a szerelvényeknek?
  • Hogy halad a gyártás, mi várható, 2023 végéig?

Március elsejével az IC-programunk befejeződött, a korábban említett 45 db IC+  (saját, beépített lifttel) kocsi beállt a forgalomba A Járműstratégia részeként további 258 darab járművet gyártatnánk le a jövendőbeli gyártóval a következő években.

Korábbi kerekasztalbeszélgetésünkön elhangzott, hogy készülnek olyan szerelvények, ahol a kerekesszékes hely az utastérben van. 

  • Milyen ütemben emelkedett ezeknek a járattípusoknak a száma az elmúlt években?
  • Milyen viszonylatokon közlekednek és összesen hány darab?
  • Milyen ütemben várható Flirt és Siemens vonatok érkezése, forgalomba állítása?

123 db Flirt érkezett és be is állt a forgalomba és 40 darab KISS tipusú emeletes vonat állt még forgalomba. A napi vonatkiosztásban  a 3300 személyszállító vonatból 1750 vonat alkalmas arra, hogy kerekesszékes utast szállítson, ez 53%-os lefedettséget jelent, összességében országos szinten futnak.

img_8346.jpg

Állomásokra vonatkozó kérdések

  1. Jelenleg milyen az állomások akadálymentességi szintje? Van-e ütemterv az akadálymentesítéshez?

Korábbi eseményünkön említésre került egy 53 legforgalmasabb állomás állapotának 300 paraméter alapján felmérése, és az, hogy erről adatbázis készül. Ezzel mi a helyzet?

2019 óta számos vasútvonal fejlesztése megtörtént, jópár állomás és megálló teljeskörű akadálymentesítése az országban. Ezek elsősorban Uniós forrásból megvalósuló teljes vonalon értelmezhető beruházások. Budapest-Pusztaszabolcs, Észak-Balatoni vasútvonal a 100as vasútvonal a Debrecen környéki szakaszokkal, Püspókladány-Biharkeresztes vasútvonal például.

2019 óta 399 állomás felmérése (Szetei-Szőke Mariann és csapata végzi), történt meg, 2023 év végéig befejeződik újabb 300 állomás és megállóhely felmérés, ezzel így országos  utasforgalom 90% lefedettségű. 2024-ben az összes többi személyforgalommal érintett állomás és megállóhely felmérésre kerül majd.

Számokban kifejezve: 1123 szolgálati helyünk van, ezek olyan szolgálati helyek, ahol személyvonati közlekedés is van a MÁV ZRT. hálózatán, ezeknek túlnyomó része, 2/3-a nem akadálymentesített jelenleg. Ez jelentős többletmunkát igények, forrásoldalról és időoldalról is, ez 10 éves távlatban nem megvalósítható. Azért kezdtük el azt a munkát, hogy valamennyi állomásról és megállóhelyen ismeretünk legyen arról, hogy mi hiányányzik az adott helyszinekről, hogy a legforgalmasabb állomásokra koncentrálva tudjunk előrehaladni. 

Megkezdődött a Balatoni vasútállomásoknak a fejlesztése (ezek engedélyeztetési és kivitelezési tervekkel is rendelkezne), Ennek első két eleme Balatonszéplak-Alsó és Balatonfenyves átadása a napokban fog megtörténni.

Jelenleg a Nyugati pályaudvaron egy lift telepítése történik, az aluljáró és a peron között a 8. peronnál.

img_8289.jpg

Az állomásokon a liftek sokszor nem üzemelnek, ezt 2019-es eseményünkön is jeleztük, ezzel azóta is vannak gondok. Milyen lépések várhatók ennek megoldására?

Az aktuális munka: a Nyugati Pályaudvaron új lift épül, 2024 első negyedévében elkészül, vandálbiztos, korszerű lesz. Ezzel az aluljáró és a csarnok közvetlen kapcsolatot kap.

Friss szám: a meglévő liftek 94 %-os arányban állnak most rendelkezésre. Célunk a 97-98% elérése.

A működési probléma nagy számban a nem-rendeltetésszerű használatból és vandalizmusból adódik, nem azért, mert nem volt karbantartva a lift, próbáljuk minél gyorsabban megjavítani ezeket. Elnézést kérek mindenkitől a MÁV-ZRT nevében.  Ez idővel és költséggel jár.

Amikor át kell szállni egyik vonatról a másikra, az állomáson a vonat érkeztetésekor miért nem veszik figyelembe, hogy kerekesszékes utas tartózkodik a vonaton, és átszálláskor miért nem lehet azonos peronra érkeztetni a másik vonatot? A murvás, nagyon vékony peronos megállók nagyon-nagy problémát okoznak a kerekesszékkel közlekedő utasoknak.

A "menetrendi pók" szintjén tervezik, hogy minden vonatról át lehessen szállni, minden irányba. Az elágazó állomásokon több vonat érkezik be, a szűk peronok és a vágányok száma nem teszik lehetővé, hogy minden vonat egymás mellé, ugyanarra a peronra érkezzen be. Ehhez sokszor a teljes állomás átépítése lenne szükséges. A felújításokat és az akadálymentesítést az EU-s követelményeknek megfelelően készítik el. 

3. Konkrét helyszínekhez kapcsolódó kérdések

A Győr - Budapest vonal javításával kapcsolatban felmerült probléma, hogy a pótlóbuszok használata nem minden utas számára jelent megfelelő alternatívát, ezért a kérdésünk az, hogy van -e megoldási-áthidalási javaslatuk erre?

Szeptember 13-ától december 9-ig tart a felújítás Törekedtünk arra a buszmegrendeléseknél, hogy alaacsonypadlós átszállásra adjunk lehetőséget. Ha az utazás bejelentésre kerül, akkor megfelelő átszállási lehetőséget biztosítunk.

A Nyugati pu- Veresegyház - Vác 71. számú fővonal 2 vágányúsítása, felújítása kapcsán kérdés: Hogy halad, mit lehet erről tudni?

Engedélyezési tervekkel rendelkezik ez a projekt. A kidolgozott terveket a MÁV-Zrt részéről elfogadtuk, építési, úthatósági engedélyek megszerzése van folyamatban. A fejlesztésre a költségek rendelkezésre állásának függvényében kerül sor.

Korábbi eseményünkön közönségkérdésként került említésre, hogy Dunakeszi 3 állomása közül egyik sem volt akkor akadálymentesített. Ígéretet kaptunk, hogy utánanéznek az akadálymentesítés lehetőségeinek

Azóta tudomásunkra jutott, hogy az Egymásért Közösen Mozgáskorlátozottak Egyesület az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, a Dunakeszi Nagyállomás akadálymentesítéséért, és született egy határozat arról, hogy akadálymentesíteni kell. Miért kell ehhez NAV végrehajtás, hogy egy jogerős határozatnak eleget tegyenek?

img_8276.jpg

Mikorra várható az állomás akadálymentesítésének elvégzése?

Három hete voltam egyeztetésen, azzal számolunk, hogy jövő évben (2024) meg tud kezdődni a kivitelezés a liftek vonatkozásában Dunakeszi Nagyállomáson. a peron szerencsére megfelelő szélességű.

A beruházás lezárására nem tudok pontos hónapot mondani, ki vagyunk szolgáltatva annak, hogy a liftberendezések telepítése hosszú átfutási idővel jár. Dunakeszi az 50 legforgalmasabb állomás egyike, igyekszünk az akadálymentességet Önökkel egyeztetve a lehető leghamarabb biztosítani. - mondta el Szilágyi Tibor

A Budapest-Kunszentmiklós-Tas vonalat ideiglenesen zárták le, mikorra tervezik újraindítani, és  akadálymentes szerelvények közlekednek-e majd ott? Van ezen a vonalon egy (egyesületi) képzőközpontunk, ahova a lezárás előtt akadálymentesen tudtunk utazni.

Átépítés zajlik, elvégzése után akadálymentes szerelvények közlekednek majd, terveink szerint Flirtöt szeretnénk oda beállítani. 2025. végére készül el. Minden állomás és megállóhely teljeskörüen akadálymentes lesz.

Mik az üzemi terület útvonalának biztonságossá tételének lehetőségei, azokon az állomásokon, ahol csak ez az egyetlen útvonal áll rendelkezésre az állomási terület elhagyására? pl. Tatabánya, Kőbánya-Kispest, Miskolc

Az üzemi területeken utas nem tud tartózkodni kísérő nélkül, ezért ezeken az állomásokon, csak vasúti kísérővel tudjuk biztosítani az átjárást. Tudjuk, hogy ezeken az állomásokon is lehető leghamarabb meg kell oldani az akadálymentesítést. 

Tatabányán 2024.-ben 3 darab lift fog kiépülni a jelenleg meglévő gyalogos felüljáróhoz kapcsolódva, a két peronra illetve a parkoló mellé. 

Mik a Műemlék Épületek akadálymentesítésének lehetőségei? (példa a Keleti pályaudvar) Ígéretet kaptunk a lehetőségek vizsgálatára

A Keleti pályaudvar a legjobb példa erre. Az örökségvédelmi Hatósággal nagyon jó a kapcsolatunk, és meg tudjuk oldani a fejlesztéseket.  

A 48 órás bejelentési kötelezettség kapcsán fontos szempont, az önemelővel rendelkező IC+ vagonok és az alacsonypadlós szerelvények számának emelése. Azokon a viszonylatokon, ahol már csak ezek a szerelvények közlekednek, a tapasztalatok szerint nem jelent problémát a bejelentés nélküli utazási igény.

  • Nemzetközi példákban vannak állomások, ahol nem szükséges a 48 órás előzetes bejelentés. Van-e erre lehetőség Magyarországon?
  • Lehetséges-e, hogy azoknak az állomásoknak a tekintetében, ahol már csak alacsonypadlós vonatok (Siemens, Flirt) járnak, ott vizsgálják azt, hogy hol maradhat el a 48 órás bejelentés?

36 órára csökkent a kötelezettség Magyarországon. 2021-ben kijött az Utasjogi Rendeletnek egy felülvizsgálata, abban már 24 óra van meghatározva, de van a tagállamoknak meghosszabbításra lehetősége. A biztos megoldás az, ha ezek a bejelentések megtörténnek. (Laskay Lóránt nyilatkozik)

A közönség tagjainak kérdései között is több esetben felmerült a téma. Írásunkban későbbiekben idézzük ezt a beszélgetést lényegre törően.

img_8370.jpg

img_8359.jpg

img_8369.jpg

Számunkra egyéb releváns kérdések

  1. H5 akadálymentesítése

Hírként jelent meg: „A 2022-es választásokat követően a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumhoz kerültek át felülvizsgálatra az állami beruházást igénylő projektek. Az állami spórolás jegyében pedig a tárca felülvizsgálja a még el nem indult beruházásokat, ami rengeteg fővárosi projektet érintett, többek között a már említett HÉV-projektet is.” 

img_8337.jpg

Ezek után kérdésként merül fel a MÁV-HÉV összevonás miatt is:

  • Mikorra várható a HÉV akadálymentesítés megvalósítása?
  • Hol tart most a Budapest Agglomerációs Vasúti Stratégia? Mennyire befolyásolja ennek megvalósítását Magyarország gazdasági, pénzügyi helyzete, figyelembe véve a felfüggesztett fejlesztési beruházásokat is?

Nagy Gábor MÁV-HÉV Vezérigazgató Úr nevében elnézést kérek, hogy nem tud jelen lenni, egyeztettünk a HÉV-es kollégákkal  - én kaptam azt a feladatot, hogy válaszoljak a kérdésre (Szilágyi Tibor)A jelenleg induló Uniós ciklusnak fontos pillérei lesznek a HÉV-es beruházások, annak érdekében, hogy a nagy elővárosi vonalakat is akadálymentessé tudjuk tenni ennek része a H5-ös HÉV fejlesztése. Ez Építési - Közlekedési Minisztérium hatáskörben, összefogásból van, 54 akadálymentes HÉV jármű beszerzését készíti elő a Minisztérium.. Az Uniós források is végesek, és valószínüleg nem fog tudni teljeskörűen megújulni az összes HÉV-vonal, a Minisztérium dolgozik azon, hogy akadálymentesítési szempontból a felújítás a lehető leghatékonyabban megvalósulhasson.

A Magyar Vasút Konferencia a 15. alkalommal 2023-ban került megrendezésre. Kérdésünk ennek kapcsán: A 10 éves stratégiának, és a a MÁV-VOLÁN/MÁV-HÉV integrációnak, mik azok a vonatkozásai, amik a speciális igényű utasok utazását befolyásolják?

Ebben a korai szakaszban, nem biztos, hogy fogok tudni válaszolni...Igen, elindult a VOLÁN-nal egy közös gondolkodás, akár egy közös célnak a meghatározása, ez még most a 0. pontban jár, és igen, a következő hónapokban egy nagyon komoly gondolkodás indul annak irányába, hogy a két cég tudjon együttműködni és lehetőleg úgy, hogy  a buszok, illetve vonatok ne egymás mellett szinkronban közlekedjenek, hanem, megoldható legyen az, hogy duplikáció ne legyen sehol.

Mi a MÁV Zrt. akadálymentesítési stratégiája közép és hosszútávon? Az mennyire illeszkedik az Európai Unió jogszabályaihoz? 

Egységes előírás van az Európai Unióban, ezt kell nekünk betartani. Erre külön szakértők vannak (3 cég van Magyarországon), akiknek minden egyes beruházásunkat, minden egyes vasúti fejlesztést, európai uniós átjárhatósági szempontból vizsgálnia és tanúsítania kell.

Azt szeretném, hogy a lehető legtöbbet megújítsunk egy évben, a lehető legtöbbet találkozzunk és a lehető legkevesebb problémáról kelljen beszélnünk! (Szilágyi Tibor)

Számokban kifejezve: 1123 szolgálati helyünk van, ezek olyan szolgálati helyek, ahol személyvonati közlekedés is van a MÁV ZRT. hálózatán, ezeknek túlnyomó része, 2/3-a nem akadálymentesített jelenleg. Ez jelentős többletmunkát igények, forrásoldalról és időoldalról is, ez 10 éves távlatban nem megvalósítható. Azért kezdtük el azt a munkát, hogy valamennyi állomásról és megállóhelyen ismeretünk legyen arról, hogy mi hiányzik az adott helyszínekről, hogy a legforgalmasabb állomásokra koncentrálva tudjunk előrehaladni. 

Számos vasútfejlesztés meg fog valósulni a következő 4-5 évben.

Például Budapest-Rákospalota-Újpest- Vácrátót-Vác vonal, Budapest-Lajosmizse vasútvonal fejlesztése, Füzesabony-Miskolc részleges felújítása előkészítés alatt áll, Debrecen-Nyírbátor-Mátészalka vonalfelújítása, a Balatoni vasútállomásoknak a fejlesztése (ezek engedélyeztetési és kivitelezési tervekkel is rendelkezne),, Balatonszéplak-Alsó és Balatonfenyves átadása a napokban fog megtörténni. Ehhez kapcsolódóan a déli parton 11, az északi parton 13 tud megvalósulni majd az akadálymentesítés. Az északi parton folytatódik a Székesfehérvár-Balatonfüred szakasz átépítése.

Még mindig csak azon megállókat akadálymentesítik-e elsősorban, amik nemzetközi vonalon vannak, és nemzetközi vonat meg is áll az állomáson?

Ezt cáfolni tudom, mert nincs ilyen előírás jelenleg, szerencsére...Mint közforgalmat ellátó szervezet, a MÁV Zrt. részéről mi úgy kezeljük, hogy az akadálymentességet biztosítani kell. Az egyetlen oka annak, hogy ez még nem történt meg, az, hogy a forrásainkat priorizálni kell.(Szilágyi Tibor)

20231205_172446.jpg

img_8318.jpg

  1. Korábbi konferenciánk óta tudjuk azt is, hogy fogyatékossággal élő embereket képviselő szervezet munkatársainak bevonásával képzési anyag készül azért, hogy azok a munkavállalók, akik megváltozott képességű utasokkal kapcsolatba kerülhetnek, felkészültek lehessenek.
  • Hol érhető el nyilvános formában az a képzési tematika, ami alapján a megfelelő munkakörökben dolgozó alkalmazottak képzésben részesülnek?
  • Ha nem érhető el, mi az oka ennek?
  • A munkavállalók képzése folyamatosan történik-e? Mert rengetegszer találkozunk olyan esettel, hogy nem tudják üzemeltetni az emelő berendezéseket

Igen, ezek kötelező képzések, tehát csak azok a kollégák kezelhetnek ilyen eszközöket, akiknek erről kimutathatóan van képzésük. Sajnálatos, hogy ha ebből sok esetben csalódás van, vagy nem így teljesül. Van nekik technikai segítség is, a saját okostelefonjukon, minden emelőtípusra van leírás, hogy hogyan kell kezelni, segítünk videóval is, az adott évi oktatáson túl. Szomorúan hallom, hogy a kijelölt kollégák nem tudják ezeket az eszközöket kezelni, ezeken a problémákon hangsúlyosabban változtatunk.

Vannak érzékenyítő képzések. minden szakterületre vonatkozóan (jegypénpénztárosoknak, jegykezelőknek vannak beépítve a képzéseikbe). A tematikával kapcsolatban nem tudok válaszolni, nem az én szakterületem. 

img_8335.jpg
img_8385.jpg
A közönség tagjaiban felmerült kérdésekről csak a teljesség igénye nélkül, néhányat megemlítve tudunk beszámolni, mert a felvétel további része technikai probléma miatt nem került rögzítésre.
Ternyei Csilla önkéntes vagyok, szeretném megkérdezni, hogy a vállalat által üzemeltetett oldalakon megjelenhet-e az, hogy adott lift az adott városban az adott vasúti megállóban nem üzemel - mint információ?
Köszönjük a kérdést, ez egy abszolút releváns kérdés, kommunikációs kollégáim felé ezt az ötletet tovább fogjuk adni, én nem látom azt, hogy egy gyakorlati problémába ütközne, hogy friss, folyamatos információkat biztosítsunk. 
Lipcsei  Péter vagyok. Felmerült egy informatikai kérdés az állomási liftek üzemeltetése kapcsán: A MÁV-applikációba nem lehet ezt beépíteni?
Teljesen jó az ötlet, A MÁV-VOLÁN integráció kapcsán is tervezzük, hogy az applikáció is megújul, biztosítani azt, hogy lehessen tervezni, vonat-busz kapcsolatot vagy ilyen útvonalat tudjunk tervezni... Ezt mindenképp szeretnénk a jövő évben megvalósítani. Ezt az ötletet is feljegyzem.
Ivanova Daniella vagyok, jó estét! A Budapest-Lajosmizse vonalra szeretnék visszakanyarodni. Én dabasi vagyok, és ott korábban  Desiro-vonatok jártak. Ott sem volt akadálymentesítve, nem volt ott a mechanikus emelő, de mivel többnyire egy szintben volt, ezért meg tudtam oldani az utazást...Egyszercsak kivették onnan a Desiro-vonatokat...Érdeklődnék, hogy ha már egyszer kialakult egy akadálymentesítés egy adott vonalon, hogy mi alapján születik egy olyan döntés, hogy vissza felé lépünk, nem pedig előre? Nekem az életem emiatt eléggé felborult az utóbbi években.
Nem tudom megmondani, hogy ez miért alakult ki, de ezt a kérdést feljegyzem, és valamilyen úton-módon fogunk erre választ adni.
Jó napot, Fábián Erika vagyok, a Tegyünk együtt a Dunakanyarért Egyesülettől, és az a kérdésem, hogy Verőce és Nagymaros-Visegrád állomáson lehet-e valamit tenni a meredek lépcsőkkel? A lakosság sok csoportjának ez problémát okoz. Szorgalmazva van, hogy kerékpárosok érkezzenek a Dunakanyarba, és szeretnénk a mozgássérülteknek is segíteni...Kérdésem, hogy valamilyen turisztikai programmal összefogva, bármilyen megoldás lehet-e állomásainkon?
Nagymaros-Visegrádon liftnek a tervezése lezajlott, kivitelezésre egyenlőre még forrás nem látszódik az üzleti tervünkben, de mivel tervvel rendelkezik, ezért bármikor, amikor ez jól alakul, akkor van rá lehetőség, hogy itt liftet telepítsünk. (Szetei-Szőke Marianna)
Horváth-Kertész Balázs közösségszervező: Az előre bejelentési időben lehetne idősávokat kialakítani, a kérdésem, hogy mi az oka annak, hogy ez nem történik meg? A 36 óra az egy speciális helyzetre vonatkozik, amikor kb., minden rosz. A kérdés arra vonatkozik, hogy miért nem lehet egyénileg felülvizsgálni az igényt, a konkrét helyzetekben?
Mi is törekszünk arra, hogy ez gördülékenyebb legyen. Ott tartunk most, sajnos, hogy nagyon fontos az, hogy mindenről adattal rendelkezzünk.
Hozzászóló: Ha odaér az utas, és látja, hogy van kalauz, aki a liftet le tudja engedni, akkor miért ne szállhatna fel? Tehát, ha van, aki megoldja ezt a kérdést...
Daniella: A gyakorlatban az a kérdés, hogy ha van egy alacsonypadlós vonat, és én odamegyek, és fel tudok rá gurulni akadálymentesen, mert hála istennek pont egyszintben van, de én ezt nem jelentettem be 36 órával előbb, akkor engem jogszerűen leszállíttathatnak emiatt? 
Bocsánat, nekem ebben nincsen tapasztalatom, de ez elő szokott fordulni? Köszönöm ezt az infót, nekem ez ennyire tisztán nem volt meg, hogy ilyen gyakorisággal, jegyvizsgálóknak a hozzáállása miatt hiúsul meg az utazás...  Ha minden feltétel adott, akkor a jegyvizsgálónak megvan a felhatalmazása és a joga arra, hogy méltányosan kezelje a helyzetet és ne hivatkozzon as 36 órára.. Mi is, akár képzéseken, akár a szabályozás szintjén, erre fel tudjuk hívni a figyelmét. (Laskay Lóránt)
Nálunk megtörtént egy akadálymentesítési felmérés, nálatok indul egy applikácifejlesztés, ami sok-sok információt fog tartalmazni, nézzük össze, hogy hogyan tudjuk ezt kezelni, mélyebben szabályozni közösen. (Szilágyi Tibor)
407872263_24707770072155020_3534010547769562458_n.jpg
A kérdésekből és a válaszokból is látszik, hogy aktív közönségünk és pozitív hozzáállású, értő meghívott szakemberek találkoztak, jónéhány hasznos hozzászólást, konstruktív ötletet hallhattunk a beszélgetésben. Várjuk a mindennapi életünket is pozitívan befolyásoló megoldásokat!
Az eseményen már nem találkoztunk Rist Lillával (megbeszélésünkön elmondta, hogy nincs lehetősége a témában cikket írni), és az eseményt követően az Egyesülettől már semmilyen információt nem kaptunk a sajtómegkeresésekről.
Ivanova Daniellának köszönjük, hogy írt rólunk cikket a Glamour Magazinban!
A Civil rádióban elhangzott az esemény felvételéből egy órás közvetítés, köszönjük a lehetőséget!
Köszönjük mindenkinek a részvételt, a szervezéshez és lebonyolításhoz a befektetett munkát!

Válságról válságra - a Magyar Szociológiai Társaság 2023. évi Vándorgyűlése

A Magyar Szociológiai Társaság minden évben megtartja a vándorgyűlését. Itt mutathatják be kutatásaikat a szociológusok. Idén ennek a Corvinus Egyetem Szociológiai Tanszéke adott otthont. A témája a válság volt. A lakhatási válságok szekcióban, úgy gondoltuk, be tudjuk mutatni a 2017-ben publikált kutatásunkat. Egyesületünket Hruskó Erika képviselte.

img-9ce3c741e3628163325e1b82108fe87d-v.jpg

A kutatás arra kereste a választ, hogy: 

Mi kell ahhoz, hogy ma Magyarországon egy mozgássérült ember önállóan lakhasson?

Ma Magyarországon közel félmillió fogyatékos ember él. A 2011-es népszámlálási adatok alapján az érintettek közel fele, összesen 235 ezer fő. Nem véletlen, hogy ez a szám sokaknak meglepő: a mozgássérült emberek jelentős része láthatatlanságba kényszerül és alig van lehetősége részt venni a közösségi életben. Az érintettek és velük dolgozó szakemberek egybecsengő tapasztalata, hogy a mozgáskorlátozott emberek nem jelentenek elismert szükségletcsoportot sem a mai magyar lakáspolitikában, sem a szociális ellátások terén. Annak ellenére történik ez így, hogy az önálló háztartás és életvitel a fogyatékos – így a mozgáskorlátozott emberek – túlnyomó többségének esetében mind az egyén, mind pedig a társadalom számára valódi igényként jelenik meg, ráadásul objektív értelemben is hasznos és szükséges (Tausz et al., 2015).

A mozgássérült emberek önálló lakhatásának kérdését vizsgáltuk meg, Kovács Vera készülő doktori disszertációjának a kutatási részeként.

A kutatás módszertana a részvétel akciókutatás volt, Kiss Csaba érintett aktivista tapasztalati szakértelmére és a Közélet Iskolája, ezen belül is Udvarhelyi Tessza részvételi kutatásokban szerzett tapasztalatára alapoztuk.

Ahhoz, hogy egy mozgássérült ember önállóan élhessen több dolog szükséges, mint egy úgynevezett egészséges embernek.

viber_kep_2023-11-17_15-21-10-458.jpg

Ezért a kutatás során a következő öt területet vettük szemügyre tüzetesebben:

  1. Milyen szintű akadálymentességre van szükség ehhez, és az akadálymentesség milyen szintje érhető el ma a közlekedésben és az épített környezetben?
  2. Milyen lakáspolitikai eszközök segítik ma a mozgáskorlátozott emberek önálló lakhatását és melyek hiányoznak?
  3. Milyen támogató szolgáltatások teszik lehetővé az önálló lakhatás biztosítását?
  4. Milyen jövedelmi szint szükséges a mozgássérült emberek számára ahhoz, hogy önállóan élhessenek? Milyen, a mozgáskorlátozottságból fakadó többletkiadások merülhetnek fel?
  5. Milyen kép rajzolódik ki a mozgáskorlátozott emberek megítéléséről a fenti kérdések vizsgálata során?

Kutatási módszereink közé tartoztak: a statisztikák elemzése, a szakirodalmak tanulmányozása, interjúk érintettekkel, szakemberekkel, önkormányzatok lakásgazdálkodásért felelős munkatársaival, kérdőívezések, kerekasztal-besztélgetések, workshopok, közérdekű adatkérések.

viber_kep_2023-11-17_15-21-10-424.jpg

Kutatásunk egyik kiindulópontja az volt, hogy tapasztalataink szerint a mozgáskorlátozott emberek a mai magyar lakáspolitikának nem jelentik valódi célcsoportját. Ez a feltevés az adatgyűjtésünk során sajnos bizonyítást nyert. Nagyon sok felnőtt mozgássérült ember, a származási családjában él, többek élnek intézményi keretek között, többen részben, vagy egészben szívességi alapon oldják meg lakhatásukat. Ez az ismeretségi körükbe tartozó emberek megegyezésén és kapcsolatán múlik, az állam semmilyen módon nem támogatja, hiszen nem is igazán tud róla.

Találkoztunk önkormányzati bérlakásban élőket is, azonban ennek a lakhatási formának az elérhetősége sem tartozik a lehetőségek közé a legtöbb érintett számára  Akik így élnek, beszámolnak egyfajta szerencsefaktorról, amellyel a hozzájutás körülményeit írták le.

Saját lakásban élni a legjobb, azonban, lakáshoz jutni sem egyszerű. Jellemzően a saját lakásban élő mozgássérült emberek vagy baleseti sérültek, akik még egészségesként szereztek lakást, vagy családjuk segítségével jutottak lakhatáshoz. Ritka eset, amikor valaki önerőből tudott lakást vásárolni vagy mozgáskorlátozottként hitelképesnek bizonyult.

A lakhatás területén összegzésképpen az mondható el, hogy a segítő tényezők túlnyomó része az informális és nem az intézményes területről érkezik és nem az állam vagy az önkormányzatok részéről.

A szekció, a másik, fogyatékossággal élők lakhatásával foglalkozó kutatását, a TÁRKI kollégái végezték és mutatták be:  A fogyatékossággal élő emberek lakhatási helyzete Magyarországon: rendszerjellemzők és egyéni kockázatok címmel.

Az előadás elején megismerhettük  a fogyatékossággal élő emberek életvitelét alakító szakpolitikai rendszereket Magyarországon.

A kutatási kérdés itt az volt, hogy a három különböző politikai korszakból örökölt-felépített infrastrukturális-intézményi rendszer hogyan befolyásolják a fogyatékossággal élő emberek lakhatási tapasztalatait.

Hruskó erika ebben a kutatásban is érintett kutatóként vett részt.

Nagyon jól illeszkedett a két téma egymáshoz. viber_kep_2023-11-17_15-21-09-775.jpg

Az előadások végén a két témában közösen beszélgettünk, kérdéseket tettünk fel egymásnak a kutatásainkról.viber_kep_2023-11-17_15-21-09-634.jpg

 

Közös utak - akadálymentesítés a fővárossal

Közös utak - akadálymentesítés a fővárossal címmel, 2023. október 11-én, az Akadályok nélkül - az akadálymentes Józsefvárosért csoport sétát tartott.

A séta a Blaha Lujza térről indult, a Rákóczi úton érintettünk több gyalogátkelőhelyet, majd kisebb mellékutakon, a Horánszky utca 13. számig mentünk el. 

Ezen a sétán nem csak mozgássérült emberek, hanem illetékesek is jelen voltak. Nagyon sok érintett eljött, olyanok is, akik nem nyolcadik kerületi kötődésűek, de fontosnak tartják az akadálymentes közlekedést.

A sétán jelen volt az Egyetemes Tervezés a Fogyatékossággal Élők Szolgálatában, a Mozgássérült Emberek Önálló Élet Egyesülete, a Freekey és még a C8 Civilek Józsefvárosért szervezet is. 

Nagyon szerencsések voltunk, mert az elmúlt napokban az időjárás nem volt túl kedvező, azonban a sétára csodálatos napsütés kisérte utunkat. A szervezők szerint 60 fő vett részt rajta.

387868679_327255379951878_3120245462299108998_n.jpg

A kép forrása: Csordás Anett

A szakemberek: a BKK fejlesztési igazgatója és munkatársai,  a Fővárosi Polgármesteri Hivatal illetékes munkatársai, mérnökei, a Budapest Közúttól, Házy Barnabás az Útfenntartási Főosztálytól. A 8. kerület képviseletében sok szakember jelen volt: Rádai Dániel alpolgármester úr, a Józsefvárosi Önkormányzat Kerület Gazdálkodási Ügyosztály, Városépítészeti iroda, aRÉV 8 Zrt, a JGK Városüzemeltetési Igazgatóság munkatársai, és természetesen a Fogyatékosügyi referens, Egyedi-Gazsi Beáta is.

 

tobben.jpg

Pikó András polgármester úr köszöntötte az egybegyűlteket, s elmondta: ugyan nem tud velünk jönni, de élvezzük támogatását.

20231011_150832.jpg

A bevezető beszédek után elindultunk. 

20231011_151123.jpg20231011_153440.jpg

Volt, hogy az akadálymentesnek mondott szegélyekkel is meggyűlt a bajunk.

387851170_327255566618526_2070872852470621070_n.jpg

A kép forrása: Csordás Anett

Volt olyan zebra, ahol az egyik oldalán le tudtunk menni, a másikon viszont nem tudtunk feljutni. A soksávos Rákóczi úton borzasztó veszélyes volt, a buszsávban - amit ugye taxik is használhatnak- kényszerültünk végigmenni, addig, amíg nem találtunk lekerekített zebrát.

387830069_327255633285186_6518737243871431469_n.jpg

A kép forrása: Csordás Anett

A kisebb utakon is meggyűlt a bajunk. A velünk tartó szakembereknek is tanulságul szolgáltak a tapasztalatok.

20231011_153521.jpg

20231011_154952.jpg

Miután a H13 Közösségi Térhez értünk, ott leültünk és megbeszéltük a tapasztalatokat a szakemberekkel, akikhez kérdéseket is feltettünk..

387837668_327255686618514_8595388506689980298_n.jpg

A kép forrása: Csordás Anett

20231011_160738.jpg

Igéretett kaptunk arra, hogy a Rákóczi úton újabb zebra létesül, amely már akadálymentesen készül el.

Jövő tavasszal pedig az Astoria buszmegállónál, a Rákóczi úton keresztben épül egy új gyalogosátkelő.

A szakemberek számára a megtapasztalás nagyon hasznos volt, számunkra pedig azért is volt fontos a találkozás, mert ezután, egy titulushoz tudunk személyt, arcot kapcsolni, ami könnyebbé teszi mindenki számára a közös munkát.

Teszteltük az új zebrákat a Nyugati téren

Arról, hogy a Nyugati téren lesznek zebrák, már 2017-ben tudott csoportunk. Egy közérdekű adatigénylésből, amit a BKK felé intéztünk. Kiderült, hogy ugyan nem az M3-as metró felújításának a költségvetéséből, de tervben van az elkészítése. 2023-ban, mire megjelent a sajtóban, hogy elkezdték az építését, egyik csoporttagunk már pár napja nézegette az út feltúrását, reménykedve, hátha a zebrához fogtak hozzá. Miután megírták, örömmel követtük nyomon az alakulását. Nagyon hamar elkészítették.

Ahogy már megszokhattátok, csoportunk teszteli az elkészült akadálymentesítéseket. Most sem tettük másként. Két részletben mentünk. Az egyik csoport a Nyugati pályaudvar lépcsőjénél találkozott. A Váci út másik oldalára mentünk át. Itt ez egy rövidebb szakasz.

A Nyugati pályaudvar felől átkelve.

20230920_161402.jpg

A Nyugati pályaudvar felé menet.

viber_kep_2023-09-25_17-11-27-827.jpg

A túloldalra átérve, a frissen kialakított járdaszakaszokon, mintha a kimaradt bitumennel nem tudtak volna mit kezdeni, több kis puklit betonoztak belőle. Szóval itt nem sikerült egyenletes, sima felületet kialakítani. A vakok vezetősávja mellé tették le. Ezért nem csak a vezetősáv kíván több figyelmet, hanem ezek a puklik is mellette. Ez egy rövidebb útszakasz, amin át kell kelni, van közte járdasziget.  A járdaszigetek miatt sok a jelzőlámpa, figyelni kell, mert ezek nem egyszerre váltanak, és amíg nem rutinos az ember, addig rossz lámpát is nézhet. Itt az egyik lámpa kicsit rövid ideig zöld, lehetne hosszabban. Ez után következett a körút, a több sávjával, sínjeivel. Itt is rengeteg járdasziget segíti az átkelést, ezen a hosszú szakaszon. Itt is figyelni kell a lámpák váltására.

A Bajcsy-Zsilinszky út felé tartunk.

20230920_161755.jpg

A Bajcsy- Zsilinszky úttól elfelé menet.

viber_kep_2023-09-25_17-11-28-075.jpg

Szerintünk ezen a szakaszon jól sikerült a zebrák kialakítása. Mielőtt átérünk a túloldalra, az utolsó járdaszigeten tudunk választani, hogy a körút másik oldalára vagy a Bajcsy-Zsilinszky útra, a Dechatlont is magában foglaló bevásárlóközpont felé vesszük utunkat, ahol megtalálható a lift, ami az M3-as metróhoz biztosít lejutást az aluljárón keresztül.

20230920_161831.jpg

A másik bejáráskor az M3-as metróval érkezett egy tagunk, így a Nyugati téren a liftnél találkoztunk. A liftből kilépve, pont a zebrával találjuk magunkat szemben.

viber_kep_2023-09-25_17-11-28-638.jpg

A tájékozódási nehézségekkel küzdő társaink is -egy kis szétnézés, megfigyelés után- ki tudtak igazodni abban, hogy melyik zebra merre vezet.

Nagyon örülünk, hogy ez a nagy kereszteződés járható lett kerekesszékkel közlekedő gyalogosok számára is. 

Bartók Feszt'

A TASZ-tól meghívást kaptunk, hogy menjünk velük a Bartók Feszt'-re és a számukra felajánlott sátor felébe rendezkedjünk be. 2023. szeptember 2-án már második alkalommal került megrendezésre ez a rendezvény. 2022-ben szeptember végén- október elején volt ez az esemény, hideg, nagyon szeles, nyirkos idő volt. Idén kedveztek az égiek számunkra, nagyon jó idő várt minket. A Szabadság híd mellett kaptak helyet a civil szervezetek, különböző sátrakban.Volt egy asztalunk, ahova letehettük a logónk kicsinyített mását, szórólapokat, kitűzőket, a 2016-ban készült kiadványunk néhány példányát, füzért készítettünk háromszögekből,és izgatottan vártuk a látogatókat. 
20230902_103121.jpg

pxl_20230902_083539130.jpg

20230902_103146.jpg

A szépséges zászlók kivitelezéséért köszönet a Hi-press nyomdának.

Főleg gyerekes családok jöttek oda hozzánk. A gyerekek mindig érdeklődőek, kíváncsiak, így sokan odahozták a szüleiket. :) Amíg a gyerekek kipróbálták a kerekesszéket, a szülők tudtak beszélgetni velünk, esetleg  ők maguk is kipróbálták azt. A bátrabbak távolabbra is mentek, megtapasztalni, hogyan lehet járdára felmenni, ha az nincs lekerekítve, akadálymentersítve. 

373667900_711920974311983_3387277866476472064_n.jpg

 

pxl_20230902_091624048.jpg

Vizesflakonokból készítettünk egy rögtönzött akadálypályát, hogy kicsit nehezebbé tegyük a feladatot. Azonban a gyerekek nagyon ügyesek és gyorsan tanulnak, így számukra nem okozott sokáig ez a pálya sem nehézséget. 

received_624924196295775.jpeg

pxl_20230902_091711403.jpg

Ebédidőben egy kicsit szusszanhattunk, lecsendesedett a pályánk, hogy délután újult erővel várhassuk az érkezőket Sok érdeklődő volt, tudunk beszélgetni is. Ezek a személyes kapcsolódások, tapasztalatok apró nyomokat hagynak az emberekben, reméljük, hogy beépülnek a mindennapokba, és a jövőben hasznára válik mindenkinek.

Legutóbbi tesztelésünk az M3-as metró teljes vonalának átadása után. Beszámoló.

Érdekvédelmi munkánk egyik eleme a közösségi közlekedés akadálymentességének elérése. Ezért, a kezdetektől figyelemmel kísérjük az M3-as metró felújításának folyamatát.

Az újonnan átadott M3 metró utolsó szakaszának bejárás-tapasztalataival még adósok vagyunk a számotokra.

Hruskó Erika Írását olvashatjátok.

A Nagyvárad téren találkoztunk, ott volt a gyülekező. Azt lehet mondani, hogy ahányan voltunk, annyi felöl érkeztünk.  Attovics Erik, az Akadályok nélkül- az akadálymentes Józsefvárosért szervezet képviseletében és Csordás Anett is velünk tartott.

A Nagyvárad téri metróállomás közös peronos. Két tágas lift vezet fel az aluljárószintre. A liftbe egy elektromos kerekesszékkel és egy mechanikus kerekesszékkel közlekedő ember is befér. Az aluljáróba vezető  lifthez eljutni elég nagy a távolság. Így annak, aki -bár nehezen jár, de- tud és mer is mozgólépcsőzni, inkább azt ajánljuk. Találtunk a falon jelzést a metrónál, hogy merre menjünk az aluljáró felé.  Az aluljáróban jól eldugták a liftet, és jelzést sem találtunk, hogy merre keressük. Két lift is van, a két lift két különböző helyen jut a felszínre. Csoportunk a liftkeresés közben kettévált, így megleltük mind a két liftet. Első alkalommal nehéz volt megtalálni. Ezen az állomáson mindkét lift hagyományos lift. Azonban a felszínre vezető, már nem annyira tágas, hogy többen is elférjünk benne. Miután a felszínre jutva körbenéztünk, hogy mit találunk itt, és a kétfelé haladó tagjaink újra találkoztak, lementünk a metróhoz.  Az egyik lift a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sarkán, a Campus téren jut a felszínre. A másik lift a Nagyvárad téri Elméleti Tömbbel (röviden NET, más néven Semmelweis Egyetem Elméleti Tömb, esetleg SOTE-toronyház) szemben található. Itt akadálymentes zebra teszi lehetővé a kereszteződésben a közlekedést. Ez a kereszteződés 3 irányban akadálymentesített. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem előtt az Üllői úton nem lehet átjutni.

A következő tesztelt állomás az Arany János utca volt, ami szintén közös peronos. Egy lift vezet a felszínre, ami ferde. Mivel ferdelift, így egyszerre egy kerekesszéket használó utas tud utazni benne. Itt is találtunk jelzéseket, hogy hol találjuk. Egyik tagunknak meggyűlt a baja az oszlopokkal ebben a megállóban. Nagyon sok állomáson, a peron szélén oszlopok sora helyezkedik el. Ez nekünk elektromos kerekesszékkel és mopeddel közlekedőknek jelent gondot, mert nehéz úgy leszállni, hogy kikerüljük. Ha akadályoz a leszállásban, tovább kell utazni, a következő megállóban próbálkozni a leszállással, és bízni abban, hogy a metró úgy áll meg, hogy az oszlop kikerülhető legyen. A fordulékonyabb, mechanikus vagy aktív kerekesszékkel közlekedőknek ez nem okoz problémát. A felszín akadálymentes, a belváros szívében vagyunk. Erre jár a buszok közül a 9, 15, és a 72-es troli, ezek mind alacsonypadlósak.

A következő állomás a Nyugati pályaudvar volt. Itt is közös a peron és egy ferde lifttel juthatunk fel az aluljárószintre. Az aluljáróban nagyon frappánsan a földön találhatjuk a jelzést, hogy merre menjünk a lifthez. Itt is nagyon messzire tették el azt. Végig kell menni az egész aluljárón. Idáig azt mondhattuk, hogy az egyetlen zebrához tudtunk menni innen, ami a 4-6 villamoshoz és a Nyugati pályaudvarhoz vitt. A poszt megírásának idején kezdték el a Bajcsy-Zsilinszky út felé a zebra készítését,  így körbe, a kereszteződés minden irányban  járható lesz a felszínen.  A már említett villamosokon kívül a 9-es busz és a 73-as trolibusz közlekedik itt.  A pályaudvar mellől indulnak a következő buszok: 26, 226, 91,191,291.

A Lehel tér még nem készült el, itt még építkezés folyik, a lift szerkezetét már lehet látni. Azonban nem hiába szálltunk ki, rámpán ki tudtunk jutni a felszínre. Ott, a Lehel csarnok sarkánál, ahol a 14-es villamos, 76-os troli indul. A szemközti oldalra akadálymentesített zebrán át lehet eljutni. Megtalálható még a 15-ös busz is.

Ugyan nem most adták át a forgalomnak a Dózsa György utat, de most néztük meg.

Ez a megálló Egyesületünknek az M3 metró megállói közül a legfontosabb. Innen indultak el a tiltakozó akcióink, amikor kiderült, hogy az akkori tervek szerint, nem lesz minden állomás akadálymentes a felújítás után sem. Többek között ez a megálló sem lett volna az, miközben a felújítási tervekben kettő darab lift is látható volt. 

metroterkep.jpg

A rámpa megléte miatt akkor akadálymentesnek minősítették. Ezzel mi és a többi tiltakozó érintett, nem értettünk egyet, mert a rámpa (a felszín és az aluljáró szint között) csak az elektromos kerekesszékel közlekedő mozgássérült emberek számára megoldás. Az idős emberek többsége -és a bottal vagy nehezen járó utasok- számára, lehetetlen, vagy nehézkes a használata. Ráadásul, a peronszintet nem lehetett elérni akadálymentesen.

Ez a megálló külön peronos. A metrószintről lifttel lehetett feljönni. A felszínre vezet 2 rámpa, de végül készült lift is. Ezt is nagyon eldugták, és a jelzések sem voltak egyértelműek. Az a lift, amelyik felhoz a felszínre, az visz le az Újpest- központ felé vezető peronra is.  A felszíni közlekedésben két troli: a 75-és 79-es halad itt.

dozsa_1.jpg

Fantasztikus dolog, hogy használhatjuk az M3-ast, mert a felszínen vagy nagyon sok átszállással vagy sehogy sem lehetett eddig megközelíteni egyes városrészeket. A metró gyors haladást tesz lehetővé a pesti oldalon észak-dél irányba, majdnem a város hosszában. Aggodalmunk azért akad, mert ha a ferdelift -amiből csak egyet-egyet tudtak beépíteni állomásonként-, elromlik, nem tudunk kijutni a felszínre. Ezért továbbra is több időt szánva az utazásra -mint amennyi a tényleges menetidő lenne-, kell terveznünk.

A teljes akadálymentesítés még várat magára: a Határ úti aluljáró és a Lehel téri megálló akadálymentesítéséről egyenlőre  a várható befejezés időpontját nem tudjuk. További információkkal jelentkezünk.

A most átadott Ferenciek Tere/Deák tér megállókat tesztelhettük - az M3 metrón utaztunk


Csoportunk már a megalakulása kezdetén fontosnak tartotta a közösségi közlekedés járműveinek akadálymentességének elérését. A metrók akadálymentességi szintje Budapesten, más járatokéhoz képest is elenyésző, pedig gyors, az egész várost átszelő hálózatuk, több átszállást is kivált utasai számára.

Ezért, amikor nyilvánosságra került, hogy az M3-as metró megállói közül csak néhányat terveznek akadálymentesíteni a felújítás során, több eseményt is indítottunk azért, hogy a társadalom és a döntéshozók figyelmét felhívjuk arra, hogy az érintettek nagy száma alapvetővé teszi, hogy unios támogatás felhasználásakor a megállók használhatóak legyenek.

Az Ezrelékek lázadása és a Verseny a lejutásért eseményeinken az érintettek és a szövetségeseink is szépszámmal résztvettek. Az akadálymentesség kényelmi szempont bárki számára, könnyebbséget okoz babakocsival közlekedő szülők, idős emberek, gyerekek és kisnövésű felnőttek számára, de alapvető feltétele a mozgássérült emberek utazásához. A társadalmi összefogást követően a döntéshozók megváltoztatták a metrókorszerűsítés folyamatát, a végeredmény a megállapodás szerint: minden megállót érintő akadálymentesítés lesz 2023 tavaszáig.

Folyamatosan nyomonkövetjük az elkészült megállók átadását.

Most elérkeztünk oda, hogy a nemrég átadott Ferenciek tere, Deák Ferenc tér megállókat tesztelhettük.

Ebben a bejegyzésben tapasztalatainkat olvashatjátok.
329257469_1867989496915399_8993125810916034916_n.jpg

Néhány tagunk a Deák Ferenc tér megálló peronszintjén találkozott. Itt hozzánk csatlakozott Attovics Erik az Akadályok nélkül csoport képviseletében, és kísérője Csordás Anett. Ők a már korábban átadott Corvin-negyed megállónál szerettek volna metróra szállni, de mivel itt nem működött a lift, más útvonalat kellett választaniuk. A BKK telefonos ügyfélszolgálata nem tudott felvilágosítást adni arról, hogy a liftek működő képesek-e? Abban sem tudtak segíteni, hogy hol található a Deák Ferenc téren a lift, amelyik levisz a metróhoz. 

Amikor végül megérkeztek, a peronról készítettünk néhány fényképet.

 Majd a felszínre mentünk. Itt a függőlegesen haladó lift volt a segítségünkre, a felszín és a metró szint között. Azon a folyosón található a lift, ahol a kiírás nyíllal mutatja: Erzsébet tér.

A felszínen sokfelé lehet utazni, többségében akadálymentesített járatokkal. Buszjáratok: 9-es -Kőbánya alsó vasútállomás felé, - Óbuda, Bogdáni út felé, 100E a Liszt Ferenc Airport 2 felé, 105-ös az Apor Vilmos tér felé, - a Gyöngyösi utca metróállomás felé, 178-as a Naphegy tér felé, - a Gyöngyösi utca metróállomás felé, és a 72M trolibusz Zugló vasútállomás - Orczy tér felé.


Kivonták a forgalomból az összes magaspadlós buszt, még 2022 végén. Már csak alacsonypadlós buszok közlekednek Budapesten. Bár ezt a moped típusú elektromos kerekesszékkel közlekedő mozgássérült emberek nem élvezhetik, mivel ezeken a buszokon nem biztosított a segédeszköz megfelelő rögzítése, így ezeken a járatokon nem utazhatnak.
Az egyéb járatok használhatósága már vegyes képet mutat a Deák térről.

deak_ferenc_ter_m1-_m2_fele_ut.jpg

Az M2-es metró innen halad a Déli pályaudvar felé és az Örs vezér tere felé. Mindössze három megállója használható kerekesszékkel: Stadionok megálló, és két felszíni megálló, a Pillangó utca és az Örs vezér tér. A felújítás idején csoportunk még nem létezett.

Az M3-as - a Deák Ferenc tér állomásról Újpest-központ felé, és Kőbánya-Kispest felé halad tovább.

Ez a megálló közös peronos, innen mindkét irányba haladó szerelvény elérhető.

metro_peron_erintkezes.jpgA peron és a szerelvény között van távolság vizszintes és függőleges irányban is. Ez a különböző segédeszközök használatakor problémát okozhat.

Az M1-es metró a Deák Ferenc tér állomásról a Vörösmarty tér felé és a Mexikói út felé halad. Jelenleg nem akadálymentesített járat. Tervekről a BKK oldalán olvashatunk. Figyelemmel fogjuk kísérni a folyamatot!

A villamosjáratoknak egyike sem használható kerekesszékkel. A 47-es villamos a Városház tér felé, 48-as a Savoya Park felé, 49-es a Kelenföld vasútállomás felé.

A peronszintre visszatérve továbbutaztunk a Ferenciek tere megállóig, ott kiszálltunk. Ez a megálló is közös peronos, mindkét irányba haladó szerelvény elérhető innen. A peronról itt is több kép készült.

A felszínre két lift segítségével jutottunk fel. A peronszint és az aluljárószint között ferde liftben, az aluljárószint és a felszín között függőlegesen haladó liftben utaztunk.

A felszínen is készítettünk képeket. Itt buszjáratokat találtunk: 5, 7, 8E, 15, 108E, 110, 112, 115, 133E.

 A tesztelés végén ahányan voltunk, annyifelé mentünk haza. Anett és Erik alacsonypadlós busszal ment a Blaha Lujza tér felé, Erika és Tivadar az M3 metróval visszament a Deák térre, onnan a 9-es busszal tovább Óbudára. Zsuzsi, Andi és Gábor szintén az M3-as metróval ment, ellenkező irányba. Míg Zsuzsi egy megállót ment a Kálvin térig, onnan M4-el Kelenföldre, Andi és Gábor kihasználta, hogy eljuthat egyenesen Kőbánya-Kispest M megállóig, a végállomásig.

 

Az eseményen a fényképeket Anett és Tivadar készítették.
Az előzményekről “hármas metró” címke alatt olvashatóak bejegyzéseink.
A további fejleményekről folyamatosan adunk tájékoztatást.

CKA-családünnepen vettünk részt

2022 okt 28 péntek 16: 30 – 20 óra között CKA-családünnepen vettünk részt a Premier Kult Cafe-ban.

A CKA egy támogató közösséget szeretne létrehozni, amely egy erőforrás bank a tagjai számára, ahová mindenki igényei szerint vesz ki, és lehetőségei szerint tesz be. Abban egyedülálló ez az országos közösségszervezői hálózat a többi országos szövetséghez képest, hogy alapját a közösségszervező és érdekérvényesítő képzések és a szakmai mentorálás adják.

Az esemény célja, az eddig támogatott szervezetek egyesítése érdekében szervezett jó hangulatú összejövetelen a már csatlakozott szervezetek mellé, további csatlakozók meggyőzése volt

Most olyan aktivisták beszéltek a saját történetükről, akik fontosnak tartják a szervezetek közös fellépését egyes, társadalmi érdeklődést is fenntartó ügyek mellett.

Korábbi évek eseményeit összefoglaló filmvetítést követően kerekasztal-beszélgetésen a moderátor Balogh Fruzsi volt.

Horváth Kertész Balázs /Byron/  a csoportok mentorálását emelte ki, Giczei Péter a kezdetekről beszélt, Csordás Anett a CKA kunbábonyi képzőközpontjának akadálymentesítéséről és az otthonápolás kampány tapasztalatairól.

A beszélgetés résztvevői szobrot alakítottak és megkérdezték a közönséget, mit ábrázol a szobor és miért fontos a közösségszervezésben. Csizovszky Andi csoporttagunk kitalálta, hogy ünneplést ábrázolták és az elért sikerekkor fontos az ünneplés, ezért ajándékcsomagot nyert.

Voltak további felszólalók a kerekasztal-beszélgetést követően is.

Szulovszky István elmondta, hogy amikor Byron mellett tanulhatta a közösségszervezés alapjait, úgy érezte, gyermekkori álmát valósíthatja meg, és megválthatja a világot. Mészáros Zsuzsa Kunbábony közösségépítő szerepéről beszélt, Aradi Fanni gyerekként került a közösséghez, most Józsefváros közösségszervezője, számára érdekes feladat összeegyeztetni ezt a a hivatali munkával. Bárány Ildi nemzetközi szerveződés alapján indokolta a CKA-család fontosságát.

Az esemény egy kapcsolati ábra rajzolásával, koccintással és fotózkodással zárult.

További fotók itt láthatóak: CSALÁDÜNNEP

Méltó lakhatást Mindenkinek - Írásunk a Lakhatás Világnapja alkalmából (2022. október 3.)

 

Szeretnénk írni valami biztatót, csakhogy már 2022 van. Ha ez a dátum 1989 lenne, akkor ahhoz képest már van előrelépés. Az azóta eltelt 33 évben kétségtelenül történtek változások a szociális ellátórendszerben. Jogszabályok módosultak, új törvényeket hoztak a döntéshozók, de ezek alig veszik figyelembe a társadalomban megjelenő sokrétű igényeket.

lakhatas_vilagnapja_oktober_elso_hetfoje.png

 

A mozgáskorlátozott, kerekesszékes emberek lakhatása csak egy réteg mindazok mellett a milliók mellett, akiknek nem jut megfelelő lakás. Mégis célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a tényre, hogy a meglévő lakások túlnyomó része sajnos nem alkalmas kerekesszékes emberek számára alapvető akadálymentességi problémák miatt.

Így, ha van is az érintetteknek megfelelő motivációjuk a többségi társadalom tagjaként élni, nem marad más hátra, mint a megalkuvás, hogy nem teljesen akadálymentes lakásba költöznek, hogy emeleten vagy albérletben laknak, és hogy a családtagokra hárítják az így adódó problémákat, vagy segítségért folyamodnak a szociális szolgáltatóknál. Nem csoda, hogy nagyon sok kerekesszékes, mozgássérült ember önbizalomhiánnyal is küzd.

Lehetne olyan szándék a szociális döntéshozókban/szakemberekben, amivel nem a meglévő infrastruktúrát tartják életben, és nem a meglévő ellátási rendszerben próbálják jogszabályok segítségével bent tartani az embereket, akiket a rendszer csak "ellátottaknak" nevez, hanem valóban egyedi és egyéni igényekre reagál, valódi megoldásokkal segíti őket.

Mind a gyerekkoruktól fogva intézetben élő érintettek, mind a családban élők többsége azt gondolja magáról, hogy nem képes saját élete, sorsa befolyásolására, megváltoztatására. Sokukban fel sem merül, hogy egy nagy lélegzetet véve elinduljanak az önállósodás felé.

Célunk áttörést elérni a döntéshozók gondolkodásában, miszerint gazdaságilag is kifizetődőbb akadálymentes lakásokat építeni, ill. bérlakásokat akadálymentesíteni, mint bármely kis létszámú lakóotthont vagy támogatott lakhatást fenntartani. Az akadálymentesített lakások több generáció tagja számára is megfelelően használhatóak. Hiszen gyermekvállaláskor ez megkönnyíti a babakocsi, mint átmeneti „segédeszköz” használatát a szülők számára, ahogy egy idősödő családtag részére is könnyebbé válhat az élet mozgásképességének csökkenésével, de bármelyik életkorban egy hirtelen bekövetkező baleset, sérülés idején is segítség lehet az akadálymentes kialakítás.

A lehetőségek és igények ismeretét az is gátolja, hogy az önkormányzatok szubjektív adatként kezelik, nemcsak az érintettek fizikai állapotát, hanem az átalakított lakások számával kapcsolatos adatokat is. Az Önállóan lakni-közösségben élni néhány éve beadott közérdekű adatigénylésére érkezett válasz szerint, ezért nem készül a lakások akadálymentességi szintjét tartalmazó nyilvántartás. Szubjektív azt jelenti: személyes, ezért szubjektív adat személyhez köthető, lakáshoz nem. A jövőben egy automatikusan (kötelezően) készített és rendszeresen aktualizált adatbázis segítheti az érintetteket és a döntéshozókat is.

Ezért ezúton is javasoljuk a mozgássérültséggel érintett, önálló életre vágyó olvasóinknak, hogy minden esetben – akár az októberben induló népszámlálás kapcsán is -, vallják meg érintettségüket és hátrányaikat – különösen azok, akiknek valamilyen segítségigényük van tervezett önálló és önrendelkező lakhatásuk eléréséhez, hiszen az igény kifejezésével is segíthetik azt, hogy előbb-utóbb megvalósulhasson.

A jelenlegi rendszerben többnyire azok a mozgássérült emberek tudnak az intézményen kívüli életükben bízni, akiket családtagjaik segítenek a számukra megfelelően akadálymentes lakás vásárlásában, bérlésében, vagy éppen az akadálymentesítés finanszírozásában, kivitelezésében.

Egy mozgássérült ember számára az önálló lakhatásának csak egyik eleme a lakás megléte. Alapvető feltétel még a fizikai segítségnyújtás elérhetősége. Az érintettek többsége azért él származási családjával felnőtt korában is, vagy éppen szociális intézményben, mert ott kapja meg a mindennapjaihoz szükséges fizikai segítséget.

Az önálló életre vágyó súlyosan mozgássérült emberek számára mérhetetlen erőfeszítést jelent, hogy a személyi segítésüket maguk köré szervezzék a nap 24 órájában. A szerencsésebbeknek „csak” az állam vagy a civil szervezetek által biztosított 8-16 óráig tartó intervallumon túlmutató időre kell önkéntes vagy fizetett segítőt találniuk.

A mozgássérült emberek számára is ugyanúgy alapvető feltétel a lakhatás fenntartásához a megfelelő anyagi háttér, mint ahogy a nem mozgássérült emberek számára is sok esetben ez egy nehezen elérhető feltétel. Azok a fogyatékossághoz kapcsolódó ellátások, amelyeket az állam biztosít az érintettek számára, önmagukban nem elegendőek a lakhatás és az ehhez kapcsolódó többletkiadások finanszírozására, ami a fizikai hátrányok függvényében is tovább növekszik. Ezért a munkavállalás alapvető a mozgássérült emberek számára megélhetésük biztosításához.

Az Önállóan lakni – közösségben élni csapata már a kezdetektől (2016) azt gondolja, hogy a támogatott lakhatást nem mint egyedüli üdvözítő megoldást kellene alkalmazni minden fogyatékossággal élő ember lakhatásának megoldására.

A ma működő támogatott lakhatás (TL), többségében értelmi sérültek, szenvedélybetegek, igényei szerint alakult ki, amely kiállja a nyilvánosság próbáját, remek hivatkozási alap politikusoknak, de alapvetően a meglévő szociális ellátórendszert rögzíti, azt a meglévő rendszert, amely köztudottan recseg-ropog a munkaerő,- és a forráshiánytól.

Mindig lesznek érintettek a mozgássérültek között is, akik az intézményi rendszert igénylik, legyen az lakóotthon vagy TL, de mindig lesznek olyanok is, akik lakásaikban - albérlet, önkormányzati vagy saját tulajdonú lakás -, szeretnének élni. A választás lehetőségét kellene megadni úgy, hogy közben a szükséges segítség is elérhető.

Meggyőződésünk, hogy ha a ma működő intézményrendszerek fenntartására szánt keretösszegek egy részét az illetékesek a 24 órában elérhető támogatószolgáltatások megvalósítására fordítanák, a jelenleginél több mozgássérült ember élhetne méltó módon a többségi társadalom tagjai között, hasznos életet.

Ma is sokféle módon élnek emberek. Ki bérlakásban, ki albérletben, ki családban, ki lakóotthonban, ki kórházban, ki sátorban, ki lakókocsiban – szóval mindannyian lakunk valahol. Hogy ezek közül melyik forma nevezhető méltó lakhatásnak, ítéljen mindenki a lelkiismerete szerint! Önálló lakhatást mindenkinek!

 

M3-as metró 3K megállóit teszteltük

 

Érdekvédelmi munkánk egyik eleme a közösségi közlekedés akadálymentességének elérése. Ezért, a kezdetektől figyelemmel kísérjük az M3-as metró felújításának folyamatát.

A hármas metró 3K akadálymentes megállóinak ünnepélyes átadása után, arra készültünk a csoporttal, hogy leteszteljük a frissen átadott állomások akadálymentességét.

Ebben a bejegyzésben tapasztalatainkat olvashatjátok. Egy érintett barátunk, Attila is velünk volt, ezért az ő észrevételeit is felhasználtuk.  

A Kálvin térnél gyülekeztünk, mert az M4 –es metró, és egyéb felszíni járatok miatt, ez egy nagyon könnyen megközelíthető állomás kerekesszékkel is. Ennek a megállónak a környezetét a csoportunk tagjai jól ismerik, régóta használható itt a legújabb metró, amely már akadálymentesnek épült, az M4. Furcsa volt másképp használni a Kálvin teret. Nem a megszokott irányba, a megszokott metróhoz mentünk. A hármas metró ezen megállójáról már részletesen írtunk korábban. Egy sor mozgólépcső helyére lett beépítve a speciális kialakítású lift. Színes, átlátszatlan üveg választja el egyik oldalon a mozgólépcsőt használóktól, a másik oldalon fal van.kalviv_2.pngA felszínen minden irányba akadálymentesítettek a zebrák, többféle busz, troli jár erre, amelyek használhatóak a kerekesszékkel közlekedő utasok számára is. A villamosok még nem akadálymentesítettek, de jól kiválthatóak más járatok használatával. A 47-es,49-es villamost úgy tudjuk helyettesíteni hogy a Kálvin-térről az M4-es metróval a Móricz Zsigmond körtérig  megyünk és célunknak megfelelően vagy a 17-es vagy a 19-es villamossal utazunk tovább.

Miután a kis csoportunk: három elektromos kerekesszéket használó, egy mechanikus kerekesszékkel közlekedő, egy mopedet vezető, és egy lábon járó érintett csoporttag, lement az egy szem ferdeliften a peronszintre, elindultunk a második megállóhoz a Corvin-negyedhez. 

A Corvin-negyed megállóhoz érve kiszálláskor tolatva, elég nagyot ütött a szintkülönbség miatt a kerekesszék. Az északi és a már átadott déli szakaszok tesztelése kapcsán is elmondtuk már, hogy nem hasonlítható az M4-es metró ki-és beszállási körülményeihez, hiszen, az M4 megállói tényleg teljesen szintben vannak.  Az orosz metrókocsikat nem igazán lehet olyan jól szintbe hozni a peronnal, mint nyugati társaikat.

Miután mindenkinek sikerült leszállnia, elkezdtük keresni az útmutató jeleket. Ezeket a falon meg is találtuk, azt mutatják, hogy merre menjünk a lifthez. Itt is egy sor mozgólépcső került kivételre, ennek a helyére lett beépítve a ferdepályás lift, de nem a fal mellett. Mindkét oldalunkon egy-egy mozgólépcső ment, és a leválasztó fal is átlátszó üveg volt. A lift is körbe üveg volt. Egyik csoporttagunk elmondása alapján úgy érezte magát, “mint akit egy vitrinbe kiállítottak”. Nézegettek is be a mozgólépcsőt használó utasok. Érdekes módon, a csoportunkban, más tagok, akik tériszonyonyosak, az új kialakítású lift belső terét látva sem érezték kellemetlenül magukat.  Az új lifteket használóknak kicsit türelmesebbnek kell lenniük, mint más egyéb liftek esetén, a peronra és a felszínre / aluljáróba érkezésnél jó néhány másodpercet kell várni, mire az ajtó kinyílik.

A Corvin Plázától majdnem a legmesszebb lévő kereszteződés sarkán jutottunk ki a  felszínre. Kerestük a tájékozódási pontokat. Ezt a területet is ismerhetik a kerekesszéket használó emberek, hiszen a 4-6 villamos vonalán vagyunk. A Plázáig és onnan vissza haladva, az egyik járdaszegély  (az, amelyik a villamossín mellett van), sajnos eléggé rossz kialakítású, a szintkülönbség miatt, mindkét irányban kellemetlen ott az áthaladás.

Miután átkeltünk a zebrákon, megkeresve a Corvin Plázához vezető utat, visszamentünk a peronszintre. Amíg vártuk, hogy mindannyian liftezhessünk, láttuk, hogy rengetegen használják a liftet. Találkoztunk más, ismeretlen, kerekesszéket használó utassal, babakocsit toló édesanyával, volt utas, aki nehezen járt, vagy kutyával érkezett, volt köztük fiatal, középkorú, idősödő. Ezt már nagyon sokszor megfigyeltük a mindennapokban, hogy olyan emberek is használják a liftet, akik egyébként -látszatra- nem küzdenek problémával, úgymond nincsenek rászorulva. Ilyenkor igazolódik be az, hogy a fizikai akadálymentesítés nemcsak a kerekesszéket használó emberek ügye.

Az utolsó megálló amit teszteltünk, a Klinikák megálló volt. Itt nagyon szellemesen, a padlóra festették fel azt, hogy merre találjuk a liftet. Természetesen, itt is egy van, ferdepályás.

285864090_1090867905116837_4733519953916174676_n.jpg

A felszínről viszont -nagy-nagy csalódásunk-, nem tudunk beszámolni. Mikor felértünk, megláttuk, hogy a metrómegálló egy saroképület.  A körülötte lévő járdák egyik irányban sincsenek lekerekítve. A Klinikák azért kapta a nevét, mert itt egy hatalmas kórház-komplexum van, amit mi, kerekesszékkel közlekedő emberek, nem tudunk megközelíteni. A járda azon szakaszán, ami járható volt, ugyan elmehettünk volna egy darabig, hogy kiderítsük, mit találunk a közelében, és hogyan tudnánk kerülővel eljutni a kórházhoz. Azonban a csalódottságunk miatt nem mentünk felderítő útra.

Örömteli, hogy az újonnan átadott metrómegállókhoz, minden építészeti nehézség ellenére, készült lift. Európában sem sok helyen alkalmazzák ezt a típust. Azonban az aggasztó, hogy csak egy darab került beépítésre állomásonként. Ami egy kis reménységet adhat liftprobléma esetére, az az, hogy mind a három tesztelt állomáson közös a peron. Így lehetőség nyílik bármelyik irányba elindulni, amikor a lift nem működik valamelyik állomáson.

Mindenki a Kálvin térre ment vissza, és onnan ment a saját útjára. Amikor induláskor beszálltunk a metróba, akkor is láttuk, hogy sok az oszlop. Ezek legtöbbször az ajtó kellős közepén találhatók, amikor megáll a szerelvény. Beszálláskor ezeket az oszlopokat könnyen ki lehet kerülni. Kiszálláskor tolatva nem volt látható az oszlop, így egyik tagunk beletolatott, ami fájt is Ráadásul csak totál kifordulva tudott eltávolodni a metrótól. Ezzel a fordulóval viszont az első kerék nagyon közel került a peron széléhez. Ez félelmetes volt. Ez jó tanulság volt, hogy kiszálláskor a Kálvin téren tájékozódni kell az oszlopok hollétéről, mert ha  tudjuk, hogy az ajtóban oszlop vár, akkor ki lehet kerülni, figyelemmel és óvatossággal.  Erre az összes többi állomáson is figyelni kell majd.

Amikor kész lesz a teljes metróvonal akadálymentesítése, valóban egy nagyon gyors, a várost hosszan összekötő útvonalat használhatnak majd a kerekesszékkel közlekedő mozgássérült utasok is. Ez az érzés felvillanyozóan hatott ránk. Pedig még csak néhány állomását tudjuk használni.  Különösen megkönnyíti majd a mopedet használó érintettek közlekedését az M3 használhatósága, hiszen, ezeket az utasokat az akadálymentesített buszok vezetői nem engedik felszállni a járatokra, hivatkozva arra, hogy ezek a segédeszközök nem rögzíthetőek megfelelően az utazás során.

Az alábbi képen azok a megállók, amelyeken jelenleg is az átalakítási, akadálymentesítési munkálatok folynak, szürkített betűtípusban olvashatóak.

285626148_1038451576785472_4071292526378582345_n.jpg

Az utolsó szakasz átadásáról és teszteléséről is tervezünk hírt adni.

 

süti beállítások módosítása