Koraősszel, egy közösségvezető találkozóra voltam hivatalos, ahova vonattal utaztam.

A Keleti pályaudvarról Kunszentmiklósról Tassra közlekedő vonat a menetrend kiírása szerint kerekesszékes utas szállítására alkalmas. Valóban volt lift a kocsin, csak éppen a kezelőnél nem volt hozzá kulcs. Szerencsére, a kalauz és két utas felemelt kerekesszékkel együtt a vonatra.

A végállomáson volt egy kis félelmem, hogy leesek, amikor leemeltek a vonatról, de szerencsére nem így történt. 

Azt gondolom, hogy a XXI.. században, az, hogy egy emelőhöz nincs kulcs a  jegyvizsgálónál, nem lenne szabad, hogy előforduljon! Ésszerű elvárás, hogy ha egy kocsi emelővel van felszerelve, azt használni is lehessen. 

Debreceni nyaralásból jöttünk haza. IC vagont küldött értünk a MÁV. Az IC vagon liftjét nem tudta kezelni a kalauz. Mobil telefonján kezdte el tanulmányozni az IC szerelvény liftjének a kezelését.

A debreceni állomáson sikeresen fel is tett az elektromos kerekesszékemmel a vonatra az emelő használatával, de a kiszemelt Kőbánya – Kispest állomáson már nem tudott letenni, mert nem tudta működtetni a liftet. Ezért végül csak a Nyugati pályaudvaron tudtam leszálni.

(Kökin a mozdonyvezető is megpróbálta működésbe hozni a liftet, de neki sem sikerült.)
Lehetetlen, hihetetlen és komikus  volt az egész. Tragikomédia!

• Körülbelül mikor történt?  Honnan hova tartottál?
• Mi történt? Miért volt felejthetetlen az út, akár pozitív akár negatív értelemben?  
• Milyen változtatással, megoldással lehetnènek elkerülhetőek a nehézségek (ha voltak)?

Ezen a linken is írhatsz nekünk. Előre is köszönjük hogy segíted munkánkat!