Önállóan lakni - közösségben élni

2021.máj.06.
Írta: Önállóan lakni közösség Szólj hozzá!

"Nekem az önálló élet azt jelenti..." - SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az Önállóan lakni - közösségben élni csoport 2021. május 5.-én szerdán, az Önálló Élet Európai Napja alkalmából 18 órai kezdettel online kerekasztal-beszélgetést tartott, melynek témája az akadálymentes hozzáférhetőség volt.

Kedvcsinálóként az eseményt megelőzően a csoport tagjai által készített kisfilm került nyilvánosságra, melyben a tagok választ adtak a kérdésre, mit jelent számukra az önálló élet. A videó a képre kattintva érhető el:

 

A kerekasztal-beszélgetésben a fent említett téma 3 alappillérével kapcsolatos kérdéseket vitattak meg a meghívott vendégelőadók. A segédeszközökkel kapcsolatos kérdések tisztázásában Szántai Anita konduktor, speciális pedagógiai szaktanár, betegellátási igazgató, a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány elnöke volt a jelenlévők segítségére.

Az épületek és otthonok akadálymentesíthetőségével kapcsolatban Fördős- Hódy Erzsébet, rehabilitációs szakmérnök, okleveles építészmérnök, jelenleg az Egyetemes Tervezés a Fogyatékossággal Élőkért (ETFÉSZ) Egyesület szakmai vezetője oszlatta el a félreértéseket.

A hozzátartozóktól független lakhatás az alkalomból fakadóan kihagyhatatlan témakör, így az akadálymentes önkormányzati lakáshoz jutás mikéntjébe pedig egy érintett tapasztalati szakértő Gapsu Anett XX. kerületi lakos személyes történetén keresztül nyerhettünk betekintést.

Több mint 30 főből álló közönségünk igencsak aktívnak bizonyult, a teljesség igénye nélkül nézőink a következő kérdésekre kaptak válaszokat:

Mire van szüksége egy mozgáskorlátozott embernek az önálló élethez, és melyik szakmában mit jelent az akadálymentesség?
Mik a feltételei, hogy a megpályázott és elnyert önkormányzati lakást valóban lakhassa az érintett?
Mik a leggyakoribb akadálymentesítési hibák középületek esetében?

Saját igényekre szabott akadálymentes lakásra mindenképp szükség van a biztonságos és kényelmes önálló élethez, különös gondot fordítva a zuhanyzó kialakítására, de a támogató családi vagy baráti háttérnek is nagy szerepe van a sikerességben. Szakember bevonása az átalakításba, rehabilitációs mérnök esetén leginkább csak középületeknél pályázati támogatással valósítható meg. Gyakori hiba például az íves rámpa, vagy a régebbi kétszárnyú ajtók szélessége. Mindemellett a minőségi segédeszközök is nagyban megkönnyítik az önálló életet, amiket érdemes előre megfontoltan kiválasztani, hiszen az egészségbiztosító (NEAK) által azonos kategóriába tartozó eszközök közül egy személynek egy jár, kivéve például állapotromlás esetén. Fontos tudni azt is, hogy javításkor kiszállási díj nem minden esetben számítható fel.

koszi_0505.jpg

Örömmel fogadtuk a válaszokat, melyekből többféle budapesti jó példát ismerhettünk meg. A XIV. kerületi önkormányzat például kikérte már rehabilitációs mérnök véleményét az önkormányzati lakások akadálymentességével kapcsolatban.
Szintén pozitív hír, hogy bár a
XX. kerületben számos, a felújítást érintő előfeltételt kell teljesíteni - majd átmenni egy végső ellenőrzésen - nem kizárt akár a pályázást követő egy hónapon belül önkormányzati lakáshoz jutni.

Az eseményről felvételt készítettünk, melyet hamarosan közzéteszünk azok számára, akik szívesen megnéznék, illetve újra meghallgatnák a beszélgetést.

 

"Nekem az önálló élet...- Önállóan Lakni- Közösségben Élni kisfilm 2021

Május 5.-e az Önálló Életvitel Európai Napja, mely az Önállóan Lakni-Közösségben Élni csoport számára is alapvető dátum.
Ez alkalomból a csapat néhány tagja egy videóban foglalta össze , mit jelent számukra az önállóság, és ehhez mi mindenre van szükség.

Ezen kívül pedig egy "Az Önálló Élet Napja" nevezetű szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében meghívott szakemberekkel és érintett résztvevőkkel igyekeznek felhívni a figyelmet a fogyatékossággal élő személyek igényeire, és arra, hogy a környezeti és lakhatási akadálymentesség, a minőségi segédeszközökhöz való hozzáférés és egyéni igényekhez mért segítségnyújtás rendszerének megfelelő kialakításával és elérhetővé tételével hogyan is lehet biztosítani a teljes életet minden érintett számára.

Az eseményről bővebben: https://www.facebook.com/events/1852372108258969

Árnyékjelentés az ENSZ számára

2021.03.25-én öt civil szervezet összefogásával árnyekjelentés készült az ENSZ számára a fogyatékossággal élő személyek jogainak tiszteletben tartásáról.

Az öt civil szervezet, az Autisták Országos Szövetsége, Lépjünk hogy léphessenek, TASZ, Validity Foundation és az Önállóan lakni, közösségben élni érdekvédelmi csoport, közös munkájaként elkészült, és beadásra került az ENSZ számára. 

2019-ben, mikor az ENSZ Magyarországon járt, és személyesen is meghallgatta a fogyatékossággal élő csoportok képviseletében részt vállaló civil szervezetek véleményét, csoportunk is képviseltette magát, jelentős létszámmal.

Most is kikérték véleményünket, amely angol nyelven itt olvasható.

Az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Tanácsa által lefolytatott fontos emberi jogi folyamatnak, az "Egyetemes időszaki felülvizsgálat" (UPR) számára szükséges ez a jelentés.Az Emberi Jogi Tanács az UPR folyamatot használja annak felülvizsgálatára, hogy az ENSZ tagállamai teljesítik-e emberi jogi kötelezettségeiket és kötelezettségvállalásaikat. A felülvizsgálatok három különböző információforráson alapulnak, nevezetesen (1) nemzeti államjelentések, (2) a felülvizsgálat tárgyát képező állammal kapcsolatos, már létező ENSZ-információk összeállítása, és (3) a civil társadalom szereplőitől, nemzeti emberi jogi intézményektől és regionális szervezetektől.

Magyarországot az UPR munkacsoport 391. ülésszakán, 2021. október-novemberben vizsgálják felül.

ensz_es_zaszlok.jpg

 

 

"Minél többet kutatok, annál több megválaszolatlan kérdésem van"- interjú Menyhárt Barbarával

image_6487327.JPG

Március 20-án 6. alkalommal szervezünk online találkozót barátainkkal, ahol meghívott vendégünkkel, Menyhárt Barbarával a Fogyatékossággal élő nők hazai helyzetéről fogunk beszélgetni egy interaktív kerekasztal-beszélgetés keretében.
Hogy még inkább megismerhessük, Barbarát eddigi útjáról, céljairól és az érdekvédelemről is kérdeztük.

Mesélnél magadról? Mi az amit fontos tudni Rólad?

Menyhárt Barbara vagyok, az ELTE Társadalomtudományi karának végzős Szociálpolitikus hallgatója, egyébként végzett gyógypedagógus (pszichopedagógia és autizmus spektrum pedagógiája szakirányokon). Erdélyben születtem és nőttem fel, 2015 óta élek, tanulok és dolgozok Budapesten. A hobbim az olvasás és a futás, de nagyon szeretek sütni (és enni) is. Arra a tipikus kérdésre, hogy kutyás vagy macskás vagyok, úgy válaszolnék, hogy mindkettő.

Mivel foglalkozol jelenleg?

Jelenleg a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) Külhoni Programját vezetem. Nagyon szeretem ezt a munkát, igyekszem az érdekképviseleti és szakmai (szociálpolitikai) ismereteimet, illetve a külhoni élettapasztalataimat ötvözni, és ezzel segíteni a határon túli ifjúsági szervezetek munkáját, a fiatalok boldogulását a szülőföldjükön.
Emellett a tudományos igényű vizsgálódás is nagyon fontos szerepet tölt be az életemben, lankadatlan érdeklődéssel évek óta kutatom a fogyatékossággal élő nők helyzetét, lehetőségeit és annak módját, hogyan lehet elérni a teljesebb társadalmi részvételüket.

Mikor kezdtél el foglalkozni az érdekvédelemmel? 

A gyógypedagógiai tanulmányaim alatt kezdtem egyre aktívabb szerepet vállalni a hallgatói érdekképviseletben. Másfél évig voltam az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke, majd két évig az egyetemi HÖK Külügyi Alelnöke. 2019 óta vezetem a Külhoni Programot, így azóta foglalkozom közvetett módon a Kárpát-medencei fiatalok képviseletével.
A hallgatói mozgalomban való tevékenységem mellett folyamatosan önkénteskedem, és igyekszem megismerni az elsősorban fogyatékossággal élő személyek érdekeit- vagy nők jogait képviselő civil szervezetek tevékenységét.

Miért épp a fogyatékossággal élő nők helyzete a fő témája a kutatásaidnak? 

Már gyógypedagógus hallgatóként is a fogyatékossággal élő személyek egyenlő esélyű társadalmi részvétele foglalkoztatott leginkább, aztán ez az érdeklődés tovább finomodott, és kifejezetten a fogyatékossággal élő nők helyzetére irányult.
Kutatómunkám során ugyanis azzal szembesültem, hogy a fogyatékossággal élő nőket fogyatékosságuk és nőiségük okán számos hátrány éri az életük legkülönbözőbb szakaszaiban és területein, pl. az oktatás, munkavállalás, családalapítás, gyermekvállalás, politikai részvétel kapcsán.

Hogyan talált meg Téged ez a terület és mi az, amit szeretnél elérni?

Minél többet olvastam és érdeklődtem a témában, egyre több és több kérdés merült fel bennem, így aztán evidens volt, hogy mind a gyógypedagógiai, mind pedig a szociálpolitikai tanulmányaim során ezt igyekszem górcső alá venni.
Mostanra olyannyira erőssé vált bennem ez az indíttatás, és olyan mértékű megválaszolatlan kérdésem halmozódott fel, hogy a doktori képzés keretén belül is szeretném folytatni a kutatást.

Mik a céljaid ezzel?

A célom, hogy egyrészt ráirányítsam a figyelmet arra, hogy a védett tulajdonságok halmozódása -azaz ha például valaki egyszerre fogyatékossággal él és nő - az minőségileg másmilyen társadalmi hátrányokat eredményez, amit kellőképpen kompenzálni szükséges. Másrészt szeretném, ha konkrét és alkalmazható szakpolitikai javaslatokat tudnék megfogalmazni annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő nők társadalmi integrációja előmozdulhasson és még teljesebben megvalósulhasson.

Honnan ismered az Önállóan Lakni-Közösségben élni csoportot? Hogyan kapcsolható a március 20-i esemény az általad végzett kutatásokhoz?

Az Önállóan Lakni- Közösségben élni csoportról először gyógypedagógiai szakmai körökön belül hallottam, aztán 2020-ban a Tudományos Diákköri Konferenciára készített kutatásom kapcsán kerestem fel a szervezetet, és néhány taggal interjúkat vettem fel, amik nagyban segítettek a munkámat.
Jelenleg a mesterképzésemet záró szakdolgozatomon dolgozom és fontos számomra, hogy a ebben a munkában szakirodalmak, statisztikák, jogszabályok vizsgálata mellett a semmit rólunk, nélkülünk” elvnek megfelelően tapasztalati szakértőkkel, azaz elsősorban fogyatékossággal élő nőkkel, de természetesen fogyatékossággal élő férfiakkal is egyeztessek és az ő meglátásaikat, tapasztalataikat és véleményeiket is becsatornázzam a munkámba.

Miért döntöttél úgy, hogy elvállalod a felkérést az Önállóan Lakni csoport eseményére? Mit vársz leginkább ettől az alkalomtól?

Nagyon örültem a felkérésnek, hiszen azt gondolom hiánypótló, hogy a fogyatékossággal élő nők helyzetéről beszélgessünk. Úgy gondolom ez a beszélgetés sokat segítene a szakdolgozatom megírásában és a további kutatási tevékenységem orientációjában. Ugyanakkor szerintem a részvevőknek is tudok új, hasznos információkat mondani. 
Izgatottan várom a találkozást és a közös munkát, a nyitottságot, megelőlegezett bizalmat pedig előre is hálásan köszönöm.

Mi is nagyon várjuk a találkozást, a további kérdéseinket pedig természetesen a március 20-i eseményünkre tartogatjuk! :) 

Köszönjük az interjút!

A program mindenki számára nyitott, szeretettel várjuk az érdeklődőket 15:00-17:00-ig az online térben.

Facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/895560704609839

interaktiv_kerekasztal-beszelgetes-6.png

Szakmai kerekasztal-beszélgetést tartottunk e-könyv bemutatóval - BESZÁMOLÓ

2020. december 19-én 15 órai kezdettel az Önállóan lakni - közösségben élni csoport megtartotta az Együtt könnyebb e-book bemutatójával egybekötött szakmai kerekasztal-beszélgetését. Az eseményt online formában tartottuk meg.Az esemény célja az egy évvel korábban meghirdetett „Együtt könnyebb”- segítők és segítettek közös világa című irodalmi pályázatra érkezett művekből készült elektronikus kötet bemutatása, és a könyvből elhangzó részletek mentén a személyi segítés fontosságának ismertetése volt.

Az eseményt online közvetítettük közösségi oldalunkon. A kerekasztal-beszélgetésben részt vett Lődi Aranka személyi segítő, és Hruskó Erika csoporttagunk, aki a mozgássérült emberek szempontjait képviselte. Kerti Andrea, akit a támogató szolgálatok szakmai képviseletében kértünk fel a kerekasztal-beszélgetésben való részvételre, sajnos személyes okok miatt nem tudott eleget tenni a meghívásunknak.

Az elektronikus kiadványban megjelent művek részleteit két meghívott színészvendégünk, Molnár Bence és Gazdik Dávid tolmácsolásában hallhatták a nézők. A beszélgetést csoporttagunk, Kocsis Nikolett moderálta az elhangzott műrészletekhez kapcsolódó kérdések mentén haladva.

Elsőként Ládai Eszter Erzsébet: Együtt könnyebb című alkotásának egy részletét Molnár Bence olvasta fel.

Az ehhez kötődő kérdések arra irányultak, mikor segítünk jól, vagy épp hogyan kérjünk és hogyan nyújtsunk segítséget, hogy ne legyen megterhelő senki számára?

A válaszokból kiderült, hogy segítséget kérni nehéz, de jelenleg a mozgássérült érintettek nem tehetik meg, hogy válogassanak a segítséget nyújtó személyek közül, ezért mindkét fél részéről kiemelkedően fontos a nyitott gondolkodás, egymás kölcsönös tisztelete, a jó kommunikációs készség és egyfajta belső indíttatás a segíteni akarásra.

Ezt követően Gazdik Dávid olvasta fel Barva Alexandra: Képes vagy bármire! című művének egy részletét.

„Hogyan tudjuk elősegíteni, ápolóként, sorstársként, hogy az önálló életvitelhez szükséges kulcskompetenciák meglegyenek?” - hangzott fel a következő kérdés, amire a résztvevők újabb frappáns válaszokkal szolgáltak.
Többek között jó példaként felmerült a Révész-sorstársi segítőszolgáltatás, mint olyan, továbbá az is kihangsúlyozódott, hogy a személyi segítő részéről fontos a türelem, a rugalmasság és a folytonos önképzésre való igény.

A folytatásban Kovács Anett: A kenyér című írásának egy részlete hangzott el Molnár Bence tolmácsolásában.
Alapvetésként elmondható, hogy az önálló élet egyik kulcsfontosságú tényezője, hogy az ember a saját dolgait magától intézheti és nem mások helyette. Az elhangzott történetrészletre való reflektálás kulcsszavai az egyén igényeire való reagálás, az összhang és a bizalom voltak, figyelembe véve, hogy egy mozgássérült személynek rendkívüli magánjellegű dolgokban is szüksége lehet segítségre.

Vadászi Árpád: Segítség?! című művének részlete kapcsán pedig - ami Gazdik Dávid előadásában hangzott el - a résztvevők a valós segítség mibenlétét járták körbe.

Ezt követően Almási Andrea: A fények után című művéből kiragadott részlet nyomán a megfelelő segítség és a hatékony információáramlás kérdése került terítékre. A beszélgetés résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy minden kórházban, ahol van sürgősségi ellátás,további szakemberekre is szükség lenne, akik a „Hogyan tovább?” kérdésben tudnának megfelelő útmutatással szolgálni, valamint a háziorvosok is szerepet kaphatnának ebben azért, mert bizonyos szempontból közvetlenebbül, jobban ismerik érintett pácienseiket a szakorvosoknál. A mű részletét Molnár Bence olvasta fel.

Ezután Gazdik Dávid Németh Orsolya: A bizalom születése című művének egy részletét olvasta fel.
A bizalom kérdésköre egy nagyon fontos témát érintett. A legfontosabb üzenet itt az volt, hogy kölcsönösen annyit akarjon tudni egymásról a segítő és segített fél amennyit a másik láttatni enged.

Az egyik szívmelengető történet, amely Tóth A. Tamás "Nem látják, hogy nem lát" címet kapta szerzőjétől, Molnár Bence felolvasásában hangzott el. Itt felmerült a humor fontossága, miközben a beszélgetés résztvevői többek között arra is keresték a választ, hogy a 0-24 órás segítségnyújtást hogyan lehetne elérni. A beszélgetés résztvevői különféle javaslatokat tettek erre: a segítők 6 órás műszakokban váltva egymást minőségi segítségnyújtásra lennének képesek, anélkül, hogy a munkát végzők körében gyakori jelenség, a kiégés megjelenne. Az érintettek szemszögéből nézve pedig szintén nagyban segítene ha lenne egy központilag elérhető rendszer, ami éjjel és nappal is rövid időn belül biztosít segítőt szükség esetén.

Megkerülhetetlen volt a jelenlegi helyzetből fakadóan a koronavírus témaköre. Itt rávilágítottak a résztvevők arra a szomorú tényre, hogy a korlátozó intézkedések miatt az idősotthonokban és fogyatékossággal élőket ellátó intézményekben a teljes elszigeteltség negatívan hat az ott élő emberekre. Ebből következően tehát az önálló életre való lehetőség mindenképp egyfajta előnyt, könnyebbséget jelentene számukra is.

Az esemény visszanézhető ezen a linken.

Kellemes időtöltést kívánunk!

"EGYÜTT KÖNNYEBB"- E-BOOK LETÖLTÉSE PDF FORMÁTUMBAN

e-book_borito_png.png



Már tudjuk, hol tudunk kijönni a metróból-Akadálymentesítési jelentés az M3-as metró déli szakaszáról

 

Akadálymentesítési jelentés az M3-as metró 2020.10.22-én átadott, frissen felújított déli szakaszáról, az Önállóan lakni - Közösségben élni érdekvédelmi csoport  tagjaitól.

2018 tavaszán széleskörű összefogásnak köszönhetően megállapodás született arról, hogy a felújítás végére az M3-as metró összes állomásának akadálymentesítését elvégzik. Ez az ügy csoportunk számára kiemelt jelentőséggel bír, ezért a felújítás megkezdése előtt számos megmozdulást szerveztünk, melyek szintén hozzájárultak a közös sikerhez.

Az északi szakasz átadása után teszteltük az akkor átalakított megállókat.  

Erről készült beszámolónkat itt olvashatjátok.

Hosszú idő telt el azóta, nagyon sok dolog történt a világban. 

Csoportunkat nem tántorította el a koronavírus-járvány sem attól, hogy az idén októberben átadott, déli szakaszt megnézzük, kipróbáljuk.

Több alkalommal, kisebb létszámban is voltunk  tesztelni az útvonalat.

Kérésünkre egy önkéntes segítőnk készítette a cikkben csatolt videófelvételek egy részét, de többen is voltak, akik metróhasználatuk során fényképeket, videófelvételeket készítettek, például Erika párja. Egy másik utazás során, szintén egy  csoporttaggal és kerekesszékes barátaikkal együtt utazó, az akadálymentesség kapcsán érdeklődő -egyébként nem kerekesszékes, de mozgássérült ismerős. 

Anna, érintett csoporttagunk, aki mozgássérült-segító kutyájával, egy, a csoportunktól eltérő időpontban, a 17. kerületből indulva busszal utazott a KÖKI-hez, ott szállt metróra, megosztotta velünk  észrevételeit, javaslatainkhoz is  hozzájárult.

Végül október 31-én utaztunk együtt, csoportosan.

Szépszámmal gyűltünk össze. Három mechanikus kerekesszékkel közlekedő, három elektromos kerekesszéket használó, egy mopeddel közlekedő és két kétlábon járó, úgymond egészséges ember alkotta kis csapatunkat aznap. 

A gyülekező Kőbánya-Kispest metróállomáson volt. Volt, aki stílusosan az M3-as metróval érkezett oda, hosszú utazással, a Göncz Árpád városközpontnál ment le a peronszintre a metróba. 

Például Erika, érintett csoporttagunk is, aki nem merte vállalni itt a kiszállást, amikor a frissen átadott északi szakaszt tesztelte. Most vette a bátorságot: a felszínről megy,  és ha sikerül, akkor visszafelé is itt megy majd.  A folyamatban lévő AGORA projekt keretében épített, új, akadálymentes lejutást biztosító rámpát használta. Ez szinte a metróhoz vezetett. A rámpa megfelelő lejtésű, nem meredek. Nagyon jó tapasztalat, hogy így, mennyire egyszerű és tényleg akadálymentes volt a lejutás kerekesszékkel. 

Egy kerülőt kell tenni a rámpáig, ezért azoknak, akik nehezen járnak, ez egy fárasztó útszakasz lehet. 

Nagyon hasznos dolog ez a metróvonal. Eddig komoly fejtörést okozott az útvonal megtervezése például Óbudáról Kőbánya-Kispest metróhoz felszíni közlekedéssel. Most nem kellett átszállni, akadálymentes járdákat keresni, buszsofőrt várni, hogy rámpát nyisson. Tényleg sokkal élhetőbbé teszi a mindennapjainkat. 

Volt aki a Népligethez érkezett az egyes villamossal Zuglótól és Kelenföldről.

Miután csoportunk tagjai mind megérkeztek, elindultunk, hogy teszteljünk, megnézzük mi valósult meg az átadott szakaszon az ígéretekből.

em sokat kellett várakozni, hogy a már M4-es metróvonalról ismert fehér vagonok feltűnjenek nagy örömünkre, azonban amikor beállt a metró, látható lett, hogy elég nagy rés tátong a peron és a metrókocsi alja között, és szintkülönbség is van. Elektromos kerekesszékkel, sikerült áthidalni ezeket. Ugyan rázkódik, és a joystik visszaüt, de be lehet jutni. A mechanikus kerekesszékkel közlekedőknek ez már sokkal nehezebben megoldható . A tesztelés folyamán kérniük is kellett segítséget, mert megerőltető volt a folyamatos ki-beszállás alatt a rések „átugrálása”. 

A vagonok tiszták, rendezettek, kijelzővel ellátottak. Mégis teljesen más komfortérzetet ad, mint az M4-es metró. Borzasztó hangos és nem olyan szépen, egyenletesen áll meg, néha jobban „beletaposott” a fékbe a metró vezetője és menet közben is „rángatott”.

Minden vagonban találtunk  kerekesszékesek számára fenntartott helyet a teszteléseink során. Az üléssorok között elfér az elektromos kerekesszék, tehát, ha az ajtónak esetleg problémája adódna, akkor a vagonon belül át lehet menni másik ajtóhoz.

2019-ben közérdekű adatigénylésben kértünk információkat az akkori akadálymentességről és az elfogadott ütemtervvel kapcsolatban. Kérdéseinket alábbiakban olvashatjátok:

2019_m3_kozerdeku_adat.png

2020. október 05-én levélben fordultunk a BKV Zrt. Metró Felújítási Projekt Igazgatósághoz, érdeklődtünk az M3-as metró déli szakaszának átadás napján várható akadálymentességi állapotáról. 

A továbbiakban a két, adatokat tartalmazó dokumentum tartalmát vetjük össze a teszteléseink során tapasztalt megvalósulással.

2019-es válasz:

„Kőbánya-Kispest metróállomás: Az utasforgalmi terek korábbi felújítása során felvonók épültek, melyekkel a peron, a bevásárlóközpont és a buszpályaudvar akadálymentesen elérhető. (Nem az M3-as metróvonal infrastruktúra rekonstrukciója elnevezésű projekt keretében valósult meg.)”

Ezt alátámasztjuk:teljesen jók, használhatóak itt a liftek, a peron két külön oldalon található, mindkét peronhoz épült lift. 

A Határ útról 2019-es közérdekű adatigénylésnél ezt írták:

„Határ út: Mindkét kijárat mellett 1-1 darab lift tervezett a felszín és az aluljáró szint között. A megvalósulás várható ideje: 2020. harmadik negyedév.”

2020.10.14-ei levélben ez áll:

„Az állomás forgalomba helyezésével az állomás területén belül elhelyezkedő, peron szint és aluljáró szint között közlekedő liftek szintén elkészültek, használatba adásuk az állomással egy időben megtörténik. A felszínről történő akadálymentes megközelítéshez azonban szükség lesz az aluljáró akadálymentesítésére is, e nélkül az aluljáróból nem lehet akadálymentesen kijutni a felszínre (az aluljáró csak lépcsős kijáratokkal rendelkezik).

Ez műszaki szempontból az aluljáró kijáratonként meglévő lépcsőkarok átépítését és 1-1 db aluljáró és felszín között közlekedő lift megépítését teszi szükségessé, a komplett aluljáró rekonstrukció megvalósítása keretében, a BKK Zrt.-nél rendelkezésre álló tervek és engedélyek alapján.

Az M3 metró rekonstrukciója projekt végéig minden metróállomás akadálymentesítése meg fog valósulni. A metróállomásokhoz csatlakozó aluljárók és az érintett felszíni csomópontok akadálymentesítése kapcsán a Főváros elkötelezett abban, hogy a fenti időpontig (2022. év vége) a lehető legteljesebb körben megvalósítsa a teljeskörű akadálymentes megközelíthetőség biztosításához szükséges elemeket. Az M3 metró és a csatlakozó aluljárók rekonstrukciók, aluljáró akadálymentesítések műszaki tartalmának összehangolásáról szóló szakmai egyeztetések a Főváros érintett ügyosztályai bevonásával jelenleg is folyamatban vannak. Az aluljáró rekonstrukciós projekt ütemezéséről jelenleg nincs pontos információnk- kidolgozás alatt áll, ezt követően kezdheti meg a BKK Zrt. a projekt tényleges megvalósítását.”

Itt megtaláltuk mind a két liftet, ami az aluljárószintre vitt fel. 

Egy év elteltével már jól látszik az érintett felújítást megrendelő cégek ígéreteinek változtatása. Míg a 2019-es közérdekű adatigénylésben a felszínig közlekedő liftet ígértek, addig 2020. őszén már 2022. év vége a tervezett dátum.

A peron első látásra közösnek tűnt. Ez a mi szempontunkból fontos tényező, mert ha esetleg a lift meghibásodik, a közös peronos megállók használhatóak maradnak, így ismét metróra szállva, egy közeli megállónál liftel a felszínre juthatunk. Azonban amikor kiszálltunk itt, és tüzetesebben megnéztük, láttuk, hogy a másik irányban külön peronon áll meg a metró. Az volt a megtévesztő számunkra, hogy van sín a közösnek tűnő  peron másik oldalán is. 

Vannak a vakok számára vezetősávok. Bottal és mankóval közlekedők számára úgy tűnt, hogy nem csúszásmentes a burkolat. A ki-és beszállásnál itt is a nagy rés és szintkülönbség problémát jelent. 

Minden megállóban találhatunk térképet, amely a megállókat mutatja, és a Határ utat már akadálymentesnek jelöli, ez a jelölés nem a valóságot tükrözi. . Ez így aggodalomra ad okot, mert, ha a BKK Zrt. tájékoztatóiban így szerepel, ez félrevezető.

2019-es közérdekű adatigénylés sorai:

Pöttyös utca: A Pöttyös utca torkolatánál új gyalogátkelő tervezett a Pöttyös utcán és az Üllői úton keresztbe. Felvonók épülnek a metró peron és a felszín között. A megvalósulás várható ideje: 2023. negyedik negyedév, addig ideiglenes megoldásként korlátliftek épülnek”

2020.10.14-ei levél

„Az állomásokhoz tartozó, közvetlenül a felszín és a peronok között közlekedő liftek építése a déli szakasz forgalomba helyezésekor folyamatban lesz, a kivitelezési munkák várhatóan jövő év II. félévében fejeződnek be. Az állomások forgalomba helyezése emiatt bizonyos korlátozásokkal fog megtörténni, az épülő lift műtárgyak környezetében az állomási peronok (tűzálló, porzáró gipszkarton fallal) elkerítésre kerülnek. 

Az aluljáró projekt keretében és terhére az Üllői úton új gyalogos átkelőhely létesítése szükséges, mivel a meglévő aluljáró nem nyújt akadálymentes kapcsolatot.”

Valóban így történt, az állomáson kiszállva ezek voltak a tapasztalataink. Találtunk egy elkerített részt, amit gondolhatunk a lift helyének.

A burkolaton a vakoknak a vezetősáv megtalálható, a kövezete nem csúszásmentes. Ez a megálló is külön peronos.

A 2019-ben írt közérdekű adatigénylésben említett korlátlifteknek nem találtuk nyomát, egy friss cikk itt, ezt írja: „Itt jelent meg további feladatként a Pöttyös utca és az Ecseri úti állomás akadálymentesítése. Ennek érdekében mindkét állomáson 2 darab, kétmegállós felvonó tervezését bonyolítottuk le. Így nagy örömmel várjuk azt, hogy a lifteket a közeljövőben átadják”

Utazásunkat megelőzően a BKV-tól tájékoztatást kaptunk a most felújított állomások tekintetében, az akadálymentesítés jelenlegi állapotáról. Jelezték felénk, hogy a megállóban most csak leszállás lehetséges, azok számára akiknek nincs szükségük akadálymentesítésre.

A 2019-es közérdekű adatigénylés sorai:

Ecseri út: Új gyalogátkelő tervezett a Dési Huber utcán keresztbe, az Üllői úti szervízút irányába. Felvonók épülnek a metró peron és a felszín között. A megvalósulás várható ideje: 2023. negyedik negyedév, addig ideiglenes megoldásként korlátliftek épülnek.

A 2020.10.14-ei levél tartalmából:

„Az állomásokhoz tartozó, közvetlenül a felszín és a peronok között közlekedő liftek építése a déli szakasz forgalomba helyezésekor folyamatban lesz, a kivitelezési munkák várhatóan jövő év II. félévében fejeződnek be. Az állomások forgalomba helyezése emiatt bizonyos korlátozásokkal fog megtörténni, az épülő lift műtárgyak környezetében az állomási peronok (tűzálló, porzáró gipszkarton fallal) elkerítésre kerülnek. 

Az Ecseri út esetében a felszínen a szükséges gyalogos átkelőhelyek rendelkezésre állnak, így itt az állomás megközelíthetősége érdekében további intézkedés nem szükséges.”

Valóban így történt, az állomáson kiszállva ezek voltak a tapasztalataink. Találtunk egy elkerített részt, amit gondolhatunk a lift helyének.

A 2019-ben ígért korlátlifteknek nem találtuk nyomát, feltehetően a Pöttyös utca esetében már behivattkozott, 2020. október 30. dátummal megjelent cikk tartalma miatt, ahol a két darab kétmegállós lift kiépítéséről található információ A burkolaton a vakoknak a vezetősáv megtalálható, a kövezete nem csúszásmentes. A megálló külön peronos.

Mivel korábban információt kértünk, tudtuk, hogy itt megállva is csak a peronszintet tudjuk megnézni. A tájékoztatóban azt is megírták nekünk, hogy a háttérben elkerített részen folynak a további munkálatok.

2019-es közérdekű adatigénylés sorai:

Népliget: Új liftek létesülnek a Népliget és a Telekom székház térnegyedek felé az aluljáró és a felszín között, valamint a csomópont teljes értékű átjárhatósága érdekében 2 darab gyalogátkelő épül az Üllői úton keresztbe a csomópont két oldalán. Megvalósulás várható ideje: 2020. harmadik negyedév.”

2020.10.14-ei levél információi:

„Népliget állomáson az állomási, peron szintről induló liftek a felszínig kiépítésre kerültek, így mind az aluljáró szint, mind pedig a peron szint liftekkel a felszínről elérhető lesz. A liftek befejezés közeli állapotban lesznek az állomás forgalomba helyezésének napjára, így a liftek az állomás átadásához képest valamivel később lesznek használhatók. A liftek forgalomba helyezésével a metróállomás akadálymentesítése teljesül, azonban az érintett csomópont teljes akadálymentesítéséhez további elemek megvalósulása szükséges:

  • 1 db felvonó építése az aluljáró DK-i térnegyedében a meglévő lépcső kijárati műtárgy átépítésével
  • Felszíni gyalogos átvezetés létesítése az Üllői úton (csomópont K-i oldalán, a felüljáró melletti útszakaszon, a Kőbánya- Kispest felé haladó irányhoz tartozó lift megközelítéséhez)

Fenti további beruházási elemek megvalósítása nem a metró rekonstrukciós projekt része, a metróállomásokhoz kapcsolódó aluljárók rekonstrukciós projektjében kerültek megtervezésre és engedélyeztetésre, megvalósításuk is e projekt feladata. Amíg a hiányzó gyalogos átvezetések meg nem valósulnak, a Kőbánya-Kispest irányú peron akadálymentes megközelítése oly módon lehetséges, hogy az Újpest-központ irányú peron liftjével az aluljáró szintig közlekedünk, majd az átkötő folyosón a másik liftbe átszállva, a felszín igénybevétele nélkül a peron elérhető.”

A metróból kiszállva valóban megtaláltuk a liftet, amivel feljutottunk a felszínre. A fentebb leírtakkal ellentétben a Kőbánya-Kispest felől érkező metró felvonója közlekedik fel a felszínig. Valóban át lehet jutni az aluljáró szinten, és anélkül átmenni a Kőbánya-Kispest felé vezető peronra, hogy ki kellene menni az utcára. Az utcaszinten nincs kiírva a liftre, hogy ideiglenesen nem közlekedik. Viszont megközelíthető akadálymentesen a DK-i oldal felől. 

Amíg a felszínre ért mindenki és körünéztünk, gurulós járókerettel érkezett egy fiatalember, aki használta a M3-as metrót. Ez azért örömmel töltött el, mert épp, hogy átadták máris használják a fogyatékossággal élő emberek is. 

Az viszont csalódást okozott, hogy a peron és a metrókocsik aljzata ennyire nem akadálymentesen illeszkedik. Az M4-es metró használatakor tapasztaljuk, hogy lehet  valóban “zökkenőmentes” átjutást biztosítani.

A BKV Zrt. Metró Felújítási Projekt Igazgatóság ezen felújított szakasz teljes akadálymentesítését 2022 év végére  tette.

A most látottak, tapasztaltak alapján azt tudjuk mondani, hogy elindult valami az akadálymentesítés terén, de még nagyon messze van a teljeskörű kiépítése.

Jelen állás szerint ígéretek, tervek vannak. 

Aggasztó számunkra, hogy a Határ úttal kapcsolatos 2020 októberi információk szerint, az aluljáró rekonstrukciós projekt ütemezéséről jelenleg nincs pontos információnk- kidolgozás alatt áll.

Ezért, a később kidolgozott ütemezési tervet, még a megvalósítás előtt szándékunk megismerni és véleményezni. 

A tesztelést követően javaslatokat fogalmaztunk meg a Projekt Igazgatóság illetékes munkatársai felé, a teljeskörű fizikai akadálymentesítés megvalósulásának érdekében.

Észrevételeink, javaslataink ezek voltak: 

  • A Határ út a menetrenden akadálymentesnek lett jelölve,ez jelenleg megtévesztő lehet mozgássérült sorstársaink számára, mivel a felszínre az aluljáróból lift hiányában nem lehet feljutni. Amennyiben hamarosan nem készül el a lift kérjük javítsák a tájékoztatást.
  • A Népligetnél a felszínről csak az egyik irányba Újpest felé haladó metró peron szintjére lehet lifttel lejutni, a másik lift nem működik. Erről nincs tájékoztatás a liftnél, és arról sem, hogy az aluljárószinten átjárási  lehetőség van a két peron között.
  • Ehhez kapcsolódóan segítség lenne számunkra olyan tájékoztatás is, ahol jelezve van hogy melyik megálló közös peronos ès melyik külön peronos, így könnyebben áthidalhatóak számunkra a felszíni nagy kerülők.
  • A liftekkel kapcsolatban nagy segítség lenne, ha lenne arról tájékoztatás, hogy melyik gomb megnyomásával melyik szintre jutunk,ezenkívűl hibabejelentési kontakt elengedhetetlen.
  • Hasznos lenne továbbá, ha valós idejű információként a BKK applikációban is láthatnánk, éppen melyik lift nem működik.
  • A járműre való fel -és leszállás, megoldható számunkra, de sajnos nem a legbiztonságosabb, a peron és a szerelvény közötti túl nagy rés valamint szintkülönbség miatt. Kérjük, a további építkezés során ha lehet, kerüljék el ezt, valamint a felszíni munkálatok során törekedjenek arra, hogy az aluljáróba vezető lift közelében amennyiben lehetséges legyen zebra. 

Visszajelzéseink figyelembevételével, azonnali módosításokat kezdtek az illetékesek, és felajánlották, a jövőbeni kapcsolattartás során is jelezhetjük, ha problémákat tapasztalunk.

A Népligetnél lévő lifteken a tájékoztatókat pótolják, működési rendjükről is tájékoztattak.

A liftek működési rendje a következő:

  • Az Újpest felé menő vonatok peronjáról felvezető lift teljes értékűen közlekedik, megáll a peronszinten, aluljáró szinten és felszínen is.
  • A Kispest felé menő vonatok peronjáról felvezető lift esetében: A peron elhagyásakor a lifttel az aluljáró szintig lehet utazni, majd a másik liftbe kell átszállni, mellyel elérhető a felszín. Ennek oka, hogy a lift felszíni érkezése a felüljáró alatti járdaszigetre történik, mely jelenleg nem hagyható el akadálymentes módon.
  • A peron megközelítése során a javasolt eljárásrend ugyanez, fordított sorrendben.

A középső szakasz felújításának a kivitelezővel való ártárgyalása számunkra aggasztó, mert a megállapodott felújítási költségen nem hajlandó befejezni, és első körben az akadálymentesítésre szánt összeget ajánlották fel a többletköltségek fedezésére.

„Az Európai Bizottság 2018 februárjában azért függesztette fel a beruházás támogatási igényének elbírálását, mert nem tartotta elegendőnek a főváros vállalásait. A brüsszeli figyelmeztetés után az előző városvezetés és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége között létrejött megállapodásban a főváros kötelezettséget vállalt a korábban betervezett 12 megálló mellett a fennmaradó 8 állomás akadálymentessé alakítására. Csakhogy az alagút felújítására szerződött Swietelsky Vasúttechnika Kft. 18 milliárd forintos többlet követelésének jogosnak vélt részét a BKV úgy rendezné, hogy az akadálymentesítésre szánt összeget csoportosítsák át a Swietelsky követelésének részbeni teljesítésére.”- olvashattuk 2020.augusztus 26-án az infostart.hu-n a Fővárosi Közgyűlés előterjesztésében leírtakat.

A középső szakasz megállóinak átépítésével kapcsolatban is terveink között szerepel a későbbiekben a tesztelés és javaslataink megosztása.

Most, hogy már egyes állomások – a teljes  vonalhoz képest igen kevés - számunkra is elérhetőek, és megtapasztalhattuk, hogy mennyivel könnyebbé teszi így az életünket, ez még jobban arra késztet minket, hogy betartassuk a BKK Zrt. és a Főváros írásos ígéretét, miszerint: az M3 metró a teljes vonalon hozzáférhetővé válik kerekesszéket használó utasok  számára is.  

MÁV utazási tapasztalatok - Online eseményre várunk!

 

Csoportunk tagjai számára, a kezdetektől fontos érdekvédelmi terület, a mozgássérüt emberek akadályoktól mentes, közösségi közlekedése.. Ennek a szolgáltatásnak a fejlesztéséért is szerveztünk már nyilvános akciókat, eseményeket is. Most, a koronavírus-járvány idején elsősorban az online közösségi térben keressük meg az érintetteket.

Mi a te történeted-utazásom története címmel személyes történeteket várunk, most elsősorban a vasúton utazással kapcsolatban.

Itt két csoporttagunk tapasztalatát olvashatjátok.

 

 

Január 5-én elmentünk Bécsbe. Reggel semmi baj nem volt, jött a Ralijet vonat, ahogy kell. Este viszont a MÁV olyan vonatot küldött, aminek két része volt:  az egyik Railjet, ami Törökországba ment. Ami Magyarországra ment,  magaspadlós volt. Ha még fel is tudták volna emelni, az ajtón akkor sem fért volna be a kerekesszék. Egy ideig bent ücsörögtünk a pályaudvaron, de éjfélkor bezárták, hajnal 2-ig kint fagyoskodtunk. Szóval elég kalandos utazás lett egy sima bécsi kirándulásból.

Kérdem én: aki reggel kerekesszékes, az estére csodák csodájára kiszáll a kerekesszékből? 

 

 

 

 

2019 májusában részt vettem az Együttható Egyesület által szervezett Breaking Stereotypes ifjúsági csereprogramon, aminek keretében egy hetet Gánton töltöttünk a Fecskepalotában sok más országból érkező fiatallal együtt. 

Egyik nap programjaként Budapestre szerveztünk érzékenyítő alkalmat művészeti eszközökkel, ezt az eseményt, az Aurórában tartottunk meg. Úgy alakult, hogy az előző egyeztetésekkel ellentétben a megrendelt szállítószolgálat mégsem tudott értünk jönni és ez az utolsó pillanatban derült ki, azután hogy a csapat nem mozgássérült tagjai már el is indultak. 

Végül úgy döntöttünk hogy a Fehérvári állomásról (ahová szerencsére egy rögtönzött kisbusszal el tudtunk jutni) Kelenföldre megyünk alacsonypadlós vonattal majd onnan a 4 es metróval. Amit senki nem tudott még és nem is számított rá, hogy utolsó pillanatban tudjuk meg a pályaudvar segítőkész személyzetétől, hogy a fehérvári lift ami a peronra visz le, el van romolva. Hatalmas kerülővel ugyan le tudtunk jutni akadálymentesen a peronra, mi mégis itt kezdtünk versenyt futni az idővel. Ugyanis egyik tagunk Peti csak kis távolságok megtételére képes, de járókerettel jött. Aminek ülèsère leülve a minket kísérő segítő,  Aranka maximális sebességgel tolta az egyébként egyáltalán nem erre szánt eszközt.

Az induló vonatot elértük, de ez csak annak volt köszönhető, hogy Elemér, az egyesület vezetője nem engedte addig elindulni a szerelvényt, amíg oda nem érünk. Mindez könnyedén elkerülhető lett volna, hogyha például a liftek állapotáról naprakész interneten elérhető információk alapján, tudunk arra számítani hogy korábban el kell indulnunk a peronra. Nekünk így utólag visszanézve kaland, mégis, belegondolva: nem mindig van ennyi segítségünk ès ez pusztán szerencse volt.

 

 

November 21-ére egy online találkozót szervezünk

A hozzánk beérkezett személyes történetek alapján, az érdeklődőkkel beszélgetni fogjuk arról, hogy mi lehet az a cél, ami a legtöbbünk hasznára lesz a vasúti szolgáltatások használatakor.

Az eseményünk Facebook-linkje: https://www.facebook.com/events/799629673946928/

Várunk mindenkit szeretettel!

Utaztunk az M3-as metró felújított, déli szakaszán.

 Csoportunk számára a lakhatás mellett a másik fontos terület az érdekvédelmi munkában a tömegközlekedés akadályoktól mentes használata.

Ebben az évben a Covid-19 járvány terjedése miatt, heti rendszerességgel a találkozóinkat személyes helyett online formában tartottuk meg, és figyelemfelhívó eseményeinket sem a közterekre rendeztük.

Így, amikor október 22-én átadták az M3-as metró déli, felújított vonalszakaszát az utasközönség számára, úgy döntöttünk, tesztelni indulunk. Előzetesen hivatalos információkat kértünk az átépített megállók jelenlegi állapotáról a BKV illetékeseitől. Tudtuk, hogy november 07-ig a teljes vonalon jár a metró, így végül úgy döntöttünk, hogy még október 31-én utazunk csoportosan.

A tesztelés sikeresen lezajlott, sokan közülünk életükben először utazhattak önállóan ezen a metrón!

ujpest_kozpont_2020.jpg

Tapasztalatainkról hamarosan részletes beszámolót készítünk.

 

Hogy miért fontos ezt most megemlítenünk, arról itt egy rövid visszatekintés:

Az M4-es metró használhatóságának tapasztalati megélése után, fontosnak tartottuk, hogy tegyünk az M3-as metró akadálymentességéért.

2017-ben az-M3 as metró északi szakaszának felújítását megelőzően, több eseményt is szerveztünk azért, hogy kifejezzük, nem fogadjuk el, az útvonal részleges akadálymentesítését.

"Verseny a lejutásért" nevű eseményünkön azt mutattuk be, hogy nem megoldás a Dózsa György úti aluljáró rámpásított "akadálymentesítése", mivel a rámpa sokak számára nem segítség, ráadásul a peronszintre nem volt biztosított a lejutás.

eleven_beszelgetes_m3_1.jpg

Az "Ezrelékek lázadása" fantázianevű eseményünket azért hoztuk létre, mert az akkori városvezetés a teljes vonalat érintő akadálymentesítést azzal utasította el, hogy a mozgássérült embereknek csak kis száma - egész pontosan ezreléke - használja a metrót, ezért nem indokolt azt akadálymentesíteni. Ezt az eseményünket, az Eleven Emlékmű csoport Facebook-oldaláról idézve említem: 

A tegnapi rendezvény az M3 Dózsa György úti aluljárójában az akadálymentes közlekedésben hátrányos helyzetben lévők és a velük együttérzők szolidaritásáról szólt. Szólt ugyanakkor a kivitelezést bonyolítók szolidaritásának hiányáról is. E sajnálatos fogyatékosságuk temetése okán gyertyagyújtással, zenei flashmobbal, Eleven beszélgetéssel hívtuk fel a társadalom és az illetékesek figyelmét arra, hogy még nem késő, pótlólag is meghozható a helyes döntés.
Az eseményt számos civilszervezet támogatta jelenlétével, A HÍR TV helyszínen készített riportot, melyet köszönünk.
A 2017.11.03-ÁN TARTOTT BESZÉLGETÉS MÁR MEGHALLGATHATÓ AZ ELEVEN EMLÉKMŰ honlapján http://elevenemlekmu.pbworks.com/.
A jelenlegi helyzetben úgy látjuk, az átalakítások a helyes döntés, vagyis a teljes akadálymentesítés felé haladnak.
Hamarosan olvashatjátok a déli szakaszt érintő tapasztalati beszámolónkat.
Figyelemmel fogjuk kísérni a középső szakasz átalakítási folyamatait is.

Budapest és München között - vasúton (Relle Ági írása)

 

Tudom, hogy a MÁV-val sikerült felvenni a kapcsolatot az érintetteknek, és  igyekeznek az akadálymentesítés érdekében lépéseket tenni. 

Összeírom tehát, aminek Németországban nagy hasznát veszem vonaton utazáskor.

 

Sokat ingázok Budapest és München között. Az összeköttetés remek. Münchenben az intercity kocsikon vannak külön mozgássérült helyek, akadálymentes WC-vel,  van saját beépített rámpájuk, a vasutasok tudják kezelni, nem kell a pályaudvari személyzet segítsége. Persze azért kérik, hogy az  előre jelezze, aki kerekesszékkel szeretne utazni, mert csak korlátozott számú kerekesszékes embernek van helye. 

Egyszer úgy alakult, hogy váratlanul utaznom kellett. Reggel felhívtam tehát a Müncheni pályaudvart, a déli vonattal már mehettem is. Nem értek el a Keleti pályaudvaron senkit, de abban maradtunk, hogy van a vonatnak saját rámpája, nem lesz gond. Igen ám, de a magyar vasutasoknak nem volt kulcsa a rámpához. A Keleti pályaudvaron sem volt sehol fellelhető egy kulcs. Végül sikerült valahonnan előkeríteni a régi emelőszerkezetet és “lehalásztak” a vonatról. Szerencse, hogy a Keleti volt a végállomás…

Úgy hozta a sors, hogy az életem legnagyobb részét Németországban éltem. Néhány éve töltök egyre több időt Magyarországon. Szeretek kirándulni, országot járni. A vonatozással eddig sajnos nem volt szerencsém, mert ahányszor tervbe vettem, hogy vonattal utazok, kudarcot vallottam.

Szentendre? A HÉV. Lehetetlen.

Balatonfüred? Hosszas telefonálás, keresés után: lehetetlen. Nincs akadálymentes vonat.

Zebegény: akadálymentes járatok akadnak, de a pályaudvar nem akadálymentes. Számos nekifutás után feladtam. Pedig imádok vonatozni és Németországban gyakran teszem is. 

Németországban egy külön szolgálat mozgássérültek számára. Egy központi telefonszámon lehet jelentkezni, csak be kell mondani, hogy mikor és hova szeretne utazni az ember. Kikeresik a lehetséges összeköttetéseket, a jegyet is meg lehet rajtuk keresztül venni, azonnal be is jelentik a kerekesszékes utazást az érintett állomásokon. Már csak ki kell nyomtatni a jegyet online, 20 perccel az indulás előtt ott lenni az állomás infópontján és indulás. 

Magyarországon is van esélyegyenlőségi telefonszám, de kötelesek vagyunk 48 órával előzetesen bejelenteni az utazási tervünket, ez nagyon nehezíti az utazást, fölöslegesen.  Online jegyvétel mozgássérültek számára nem tudom, hogy lehetséges -e és infópontról sem tudok. 

A MÁV honlapján rettenetesen nehéz eligazodnom, nem látom át a  nyilvántartást, talán nincs is ilyen, sem az akadálymentes járatokról, sem a pályaudvarokról. Magyarországon az akadálymentesítés még gyerekcipőkben jár sajnos olyan helyeken is, ahol egy kis odafigyeléssel könnyen megoldható volna, így csak néhány állomás használható számunkra.

Nézzük például Zebegényt: akadálymentes járat van, de a pályaudvar nem akadálymentes. Volt alkalmam a helyszínt megnézni. Az egyik oldalon aszfaltozott gyalogút visz fel a peronra, csakhogy az elején két lépcsőfok van. Ezt könnyedén lehetne rámpásítani. A hely is elegendő. A másik oldalon félemeletnyi lépcső visz a peronra. A lejtőn viszont volna elegendő hely, könnyen kialakíthatnának egy gyalogutat, amelyen kerekesszékkel is fel lehet gurulni. Szomorú, mert Zebegény egyike azon kevés kirándulóhelyeknek, ahol a Dunaparton és a környező erdőségben vannak kerekesszékkel is járható turistautak. Másutt (pl. Pilis, Börzsöny stb) rengeteg kitűnő bicikliút van. A legtöbb helyen viszont sajnos sorompók zárják le, oldalt is akadályokat tettek, így kerekesszékkel lehetetlen bejutni.

Németországban a helyközi járatokon, amelyek kirándulóhelyeket érintenek, általában van egy külön biciklitároló vagon, amely alacsonypadlós, tehát kerekesszékkel is be lehet gurulni. Ezek nagyon kedveltek, rengeteg biciklista és kerekesszékes ember is használja.  Ilyenekkel egyedül is szoktam menni. Az 50%  feletti szinten mozgás- vagy látássérültek, kísérőre jogosultak, nagyon kedvezményes éves bérletet vehetnek a városi közlekedésre, amellyel a helyközi vonatjáratokat ingyen használhatják. Münchenből például remekül lehet menni az Alpokba, a környékbeli tavakhoz, városokba, Augsburg, Regensburg, Nürnberg… A távolsági vonatokon van kedvezmény, a jogosultakkal a kísérő ingyen utazik.

Magyarországon is van 90%.os kedvezmény a sérültek plusz egy kísérő számára, amit a magyar államkincstár által kiállított kártyához kötnek. Ennek árát helyközi járatokon is elkérik. 70-90 Ft-okról van szó. Nagyobb erőfeszítés és időhúzás számunkra kiaprózni, mint amennyi maga a pénz értéke.

 

Reméljük, hogy Ági írása tanulságul szolgálhat az illetékesek számára.

Ha mozgássérült olvasóként neked is van vasúton utazással kapcsolatos magyarországi történeted, esetleg történt valami, amiben változást szeretnél, írj nekünk az onalloanlakni@gmail.com címre, vagy töltsd ki ezt az űrlapot! Köszönjük!

süti beállítások módosítása