Önállóan lakni - közösségben élni

2022.jún.12.
Írta: TuriZsuzsi Szólj hozzá!

"Ö már várt minket, mire mi megérkeztünk" - Várady Istvánra emlékezünk

Facebook-oldalunkon megjelent posztunk szövegét csoporttagunk, Hruskó Erika fogalmazta.

 

"Pár nappal ezelőtt elhunyt egy -a csoportunkhoz nagyon közel álló- ember.

Várady István már akkor velünk volt, amikor még Önállóan lakni közösségben élni csoport sem volt. Ugyanis a kutatásra létrehozott csoport fotósa volt, így ő már várt minket mire mi megérkeztünk. Eleinte azt tudtuk róla, hogy a fotósunk. Csendes, azonban a találkozónkon végig jelenlevő tag volt. Minden csoport találkozón ott volt, és szép lassan több lett, mint fotós. Szerény, halk szavú ember, mégis kerestük, vártuk jelenlétét. A csoportban olyan mozgássérült emberek is részt vettek, akiknek szüksége volt személyi segítésre. Ebben is tevékenyen részt vett, olyan Istvánosan, csendesen.

Miután letelt a kutatás egy éve, nem tartott velünk tovább. Azért szerencsére összefutottunk az Auróra-ban, kerestük néha telefonon, összefutottunk az utcán.

Ugyan fizikálisan már nem vagy velünk, de az Önállóan lakni közösségben élni csoport tagjaiban tovább élsz.

Annyira nem szeretett szerepelni, hogy fényképet sem találtunk a saját képtárunkban róla, így segítséget kellett kérni, hogy kitehessünk róla."

 

A kép eredete ebben az írásban található,  (AVM-Mérce/Várady Istvánra emlékezünk)

Tessza Udvarhelyi engedélyével felhasznált.

 

Címkék: emlékezünk, MÉRCE

A 3K –Kálvin tér, Corvin negyed, Klinikák megállók átadóján...

 

Az M3 teljes vonalának felújítása és akadálymentesítése, Budapest lakosainak, dolgozóinak érdeke, és mindazok érdeke is, akik Budapesten akár csak átutaznak, vagy ide vendégségbe érkeznek. Az akadálymentesítés könnyebbséget ad a mozgássérült emberek mellett az idős emberek, a babakocsit használó szülők, sőt, a már járni tudó gyermekek számára is. Csoportunk fontosnak tartja, hogy végigkísérje az átalakítás folyamatát.

 

2022.05.14-én újabb három metróállomást adtak át, ünnepség keretében.

 

Az ünnepségen Karácsony Gergely főpolgármester, Tarlós István, előző főpolgármester, országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott és Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója mondott beszédet.

Ezen az eseményen csoportunk egyik tagja Hruskó Erika is részt vett, aki az alábbi beszámolóban ismerteti tapaszatalatait:

 

atado-erika.png

A magyarepítok.hu tájékoztató cikkének képgalériájában Erika is látható.

 

A Kálvin téren az M3-as metró lejárójánál vártak minket regisztrációval, és egy kis kedves ajándékkal.

ajandej.jpg

 

Miután beregisztráltam, mehettem a Magyarországon először kivitelezésre kerülő ferde lifthez. Sokat közlekedem, jövök-megyek mindenféle eszközzel, de mikor közelítettem a lift felé, a szívem a torkomban dobogott.

A csupa üveg liftajtón ugyanis végig látni a ferde lift aknáját, és azt, ahogy érkezik a lift. Miután bementem, szintén a csupa üvegajtón magam előtt láttam a mélységet. Az oldalán szép, sárga üvegbetétek adtak fényt a liftaknának. A lenti ajtó vészes gyorsasággal közeledett, de az utolsó másodpercben egy szép nagy fékezéssel, majdnem nullára fékezte magát a lift. A szintbe illesztés hosszú másodpercekig tartott, nem éreztem, hogy mozogna, de az ajtó nem nyílt. Egy kis izgalom után azonban leértem a hármas metró szintjére, ahol még sosem voltam. 


bemutato1.jpg

 

Tarlós István elmondta, hogy 24 méter mélyen vagyunk, és, hogy ez a három megálló sok fejtörést okozott az akadálymentesítés terén. Mivel mélyen van, a rendes lifteknek nehéz lett volna kialakítani a liftaknát. Így jött képbe a ferde lift, amely a mozgólépcső már kialakított helyét használja fel. A 3K –Kálvin tér, Corvin negyed, Klinikák megálló- a legnehezebb része volt a kivitelezési munkáknak.

Az ünnepi beszédekből az is kiderült, hogy a M3 nagyobb utasforgalmat bonyolít le, mint a MÁV Zrt.

Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója kiemelte annak jelentőségét, hogy ez "az elmúlt időszak legnagyobb közlekedési beruházása", a következő tíz hónapban még folytatódik a munka, és az M3 teljes vonalát 2023. március 15-én adják át a közönségnek.

Karácsony Gergely felhívta a figyelmet, arra is hogy a megállóknak kultúrális üzenete is van. A Kálvin téri megálló Bartók Cantata Profanája előtt tiszteleg, a Corvin negyedben pedig a Star Wars filmekre utaló födémszerkezet alakult ki, amely a hiperűrugrást idézi meg. 

„Az M3-as metró felújítása átível önkormányzati ciklusokon, kívül áll a pártpolitikán, az egész ország közös ügye” mondta Karácsony Gergely főpolgármester. Aki még azt is hozzátette, hogy az akadálymentesítés az nem egy kicsiny csoport problémája, hanem hozzáállás, teljesen új  szemléletkép. Budapest mindannyiunk közös otthona.

3k.jpg

 

Az átadó ünnepségről nagyon későn, egy nappal előtte értesültem a Mozgássérült Emberek Önálló Élet Egyesülettől, Ungvári Mihályné Györgyi jóvoltából. A meghirdetett időpontra már volt egy programom, amit eltoltam egy fél órával, ez azonban sajnos kevésnek bizonyult.

A résztvevők közösen elmentek bejárni a három új állomást, még átadás előtt. A közös bejáráson nem tudtam résztvenni, de a Kálvin téren bent álló metrószerelvényt meg tudtam nézni. Ott, amit láttam ajtót, az jónak tűnt, a metrókocsi és a peron közötti szintkülönbség és távolság is.

m3a.JPG

Csoportunk tervezi, hogy hamarosan közösen teszteljük a most felújított állomásokat, várunk mindenkit, akinek kedve van csatlakozni hozzánk.

Meghívást kaptunk  a TÖOSZ (Területi Önkormányzatok Országos Szövetsége) Idősügyi Hálózatának április 13-i ülésére

 

Csoportunk célja, hogy események szervezésével, javaslatok megfogalmazásával, vagy mások által szervezett alkalmakon való megjelenéssel, felhívjuk a döntéshozók és a többségi társadalom tagjainak figyelmét a mozgássérült emberek önálló-önrendelkező életéhez szükséges feltételek hiányosságaira, és pozitív változásokat érjünk el abban, hogy a megfelelő feltételek a lehető legtöbb érintett számára elérhetőek legyenek.

Kutatásaink is kimutatták, hogy az idős embereknek, a fizikaii állapotuk romlásával, a támogatási szükségletük: a kialakított fizikai környezet és segítségigényük is megegyező, vagy közel azonos a mozgássérült emberek számára alapvető feltételekkel.

Meghívást kaptunk  a TÖOSZ (Területi Önkormányzatok Országos Szövetsége) Idősügyi Hálózatának április 13-i ülésére, melyen a fogyatékkal élő személyek önálló életviteli lehetőségei kerültek középpontba, online workshop formájában.

toosz.png

Résztvevők:

dr. Steiner Erika, a TÖOSZ Idősügyi Hálózatának szakmai felelőse

A mozgássérült személyek önálló lakhatási kérdéseit vizsgáló, „Önállóan lakni, közösségben élni” című kutatás eredményei, tapasztalatai
Előadó: Önállóan lakni-közösségben élni csoport képviselője Turi Zsuzsanna és Kocsis Nikolett

A Salva Vita Alapítvány D-Care Lab projektben tervezett támogatott lakhatási programjáról
Előadó: Végh Katalin, az Alapítvány ügyvezetője
Kiss Bea, érintett szülő

A Riviera projekt bemutatása Előadók: Mrs Plamena Koycheva és Mrs Tanya Momcheva Társadalmi Civil Szervezetek Szövetsége, Bulgária

A fogyatékkal élők önálló életvitelére kialakított megoldások, különös tekintettel a szolgáltatás-fejlesztésre és forrásteremtésre
Előadó: Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány kuratóriumának elnöke

Az eseményről készült hivatalos összefoglaló a linkre kattintva olvasható:

Középpontban a fogyatékkal élő személyek önálló életviteli lehetőségei

2022. 04. 30. | TÖOSZ hírek

A TÖOSZ tematikus, tagjai számára bármikor nyitott és ingyenesen elérhető Idősügyi Hálózata több mint egy éve jött létre a Duna régió 10 országának nemzetközi konzorciumaként megvalósuló D-Care Labs projekt keretében azzal a céllal, hogy az idősügy terén megvitassa a szektor fejlesztési igényeit, az idősellátással kapcsolatos aktuális kérdéseket. A 2022. április 13-i ülésen a fogyatékkal élő személyek önálló életviteli lehetőségei - különös tekintettel az önálló lakhatásra és foglalkoztatásra - kerültek fókuszba.

Az Idősügyi Hálózat - online - ülésein állami és önkormányzati intézmények és azok vezetői, a téma szakértői tartanak szakmai előadásokat, amit kérdések-válaszok, szakmai eszmecsere és közös gondolkodás követ.

Dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkárának köszöntőjét követően, dr. Steiner Erika, a Hálózat szakmai felelőse vette át a szót és a továbbiakban moderálta az ülést.


Dr. Steiner Erika a témáról szóló felvezetésben elmondta, hogy az idősügyi hálózat eddigi ülésein az idősödő és idős társadalom igényeire vonatkozó szolgáltatásokat, fejlesztési irányok helyeződtek középpontba. De az idős emberek mellett a fogyatékossággal élő embereknek is növekvő gondozási igényeik vannak. Sürgősen szükség van új, innovatív, digitálisan is támogató és megfizethető megoldásokra.

Ezért ezen az ülésen azt a célt tűztük ki – mondta Steiner Erika - hogy egyrészt hazai, másfelől nemzetközi jó példák segítségével nézünk rá a fogyatékkal élő személyek vonatkozásában a gyakorlatban már jól bevált és működő megoldásokra és megvizsgáljuk a szolgáltatások fejlesztésének és a források teremtésének lehetőségeit is.

Néhány számadatot ismertetett:

A 2016-os mikrocenzusban megkérdezettek nyilatkozata alapján a fogyatékos személyek száma 408.000 fő, mintegy 80 ezer fővel csökkent a 2011-es népszámláláshoz képest. Ebben a csökkenésben meghatározó szerepet játszik, hogy az egészségi állapothoz kapcsolódó szociális ellátások rendszere a vizsgált időszakban jelentős mértékben átalakult, megszűnt a rokkantsági nyugdíj, felülvizsgálták az érintettek visszahelyezhetőségét a munkaerőpiacra, az idősebbek ellátását öregségi nyugdíjra váltották, valamint átalakultak az ellátórendszer jogosultsági feltételei. A fogyatékos személyek demográfiai összetételére jellemző, hogy közöttük jelentősebb számban vannak időskorúak, mivel a fogyatékos személyek nagy része nem születésétől fogva sérült, hanem életkora előrehaladtával – betegség vagy baleset következtében – vált azzá.

A továbbiakban dr. Steiner Erika a teljesség igénye nélkül ismertette a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó szabályozási hátteret is. Kiemelte, hogy emberi jogi szempontból a – hazánk által az elsők között ratifikált – A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény a legnagyobb jelentőségű nemzetközi dokumentum, amely az emberi jogi megközelítést állította középpontba. Hozzátette: a hazai jogszabályok területén a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) tekinthető alapdokumentumnak. Elmondta továbbá, hogy a törvény elsődleges célkitűzése a fogyatékos személy jogainak biztosítása, ezáltal esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének előmozdítása. Mindezek mellett ez a jogszabály hívta életre az Országos Fogyatékosságügyi Tanácsot, amely a kormányzati és civil párbeszéd egyik legfőbb fóruma.

A fentieken túl e jogszabály egyik legfőbb hozadéka, hogy alapot teremtett a mindenkori fogyatékosságügyi szakpolitika tervezése számára. Előírta ugyanis, hogy az Országgyűlés hosszútávú stratégiát – 7 éves időtávra szóló Országos Fogyatékosságügyi Programot – köteles alkotni, amelyet a mindenkori kormány 3-4 éves, ún. középtávú intézkedési tervben bont konkrét kormányzati intézkedésekre -mondta. Rámutatott arra is, hogy az Országos Fogyatékosságügyi Program (OFP) a hazai fogyatékosságügyi politika alapdokumentumaként szolgáló olyan hosszú távú koncepció, mely a fogyatékos emberek társadalmi befogadásának elősegítését, esélyegyenlőségük megteremtését, életminőségük javítását tűzte ki céljául. Az Országgyűlés még 2015-ben fogadta el határozatában a 2015-2025 közötti időszakra vonatkozó Programot - mondta az Idősügyi Hálózat szakmai felelőse.

Ezt követően a mozgássérült személyek önálló lakhatási kérdéseit vizsgáló, „Önállóan lakni, közösségben élni” című kutatás eredményeiről, tapasztalatairól beszéltek Turi Zsuzsanna és Kocsis Nikolett, az Önállóan lakni-közösségben élni csoport képviselői.

Turi Zsuzsanna bevezetőjében kitért arra, hogy valószínűleg sokan sejtik, többen pedig tapasztalatból is tudják, hogy egy fogyatékossággal élő embernek olykor komoly nehézségekkel kell szembenéznie, ha meg szeretné oldani önálló lakhatását. Mégis sokáig nem volt senki, aki ezt a véleményt számadatokkal alá tudta volna támasztani. Ezt a hiányt érzékelve öt évvel ezelőtt létrejött egy civil alapokon nyugvó, érintettekből álló csoport, melynek tagjai – a részvételi akciókutatás módszertanával – kérdéseket tettek fel, és válaszokat találtak a témában.
A csoport három évvel ezelőtt publikált egy kutatást, amely tanulságos eredményeket hozott. Az érintett, mozgáskorlátozott résztvevők kutatóként tárták fel a mozgáskorlátozottak közlekedési, lakhatási, helyzetét, szükségleteit, problémáit -, amely olyan jól sikerült, hogy 2017 októberében érdekvédelmi csoporttá alakultak, s azóta ilyen formában munkálkodnak azért, hogy minden mozgássérült ember szabadon eldönthesse, hol és hogyan szeretne élni, hangsúlyozták az előadók.
A részvételi akciókutatás annyiban különbözik minden más kutatástól, hogy nem fentről lefelé, vagyis a tudomány elefántcsonttornyából vizsgálnak egy kérdést, hanem maguk az érintettek azok, akik a kérdéseket felteszik és közösen keresik rá a válaszokat is. Elkészült egy kiadvány, amelyben a mozgássérült emberek önrendelkező életére vonatkozó javaslatokat dolgoztak ki.



Turi Zsuzsanna és Kocsis Nikolett hangsúlyozták, hogy a társadalomnak és a politikának szeretnék felhívni a figyelmét a problémáikra. Az önállóan rendelkező élet alapelveit határozták meg. Ezek, lakáspolitika, akadálymentes közlekedés, támogató szolgáltatások, anyagi biztonság.

Az önálló lakhatást támogatják a támogatott lakhatás helyett. A csoport nemcsak feltérképezi a jelenlegi helyzetet, hanem meg is akarja változtatni. Abban bíznak, hogy munkájuk nemcsak a mozgáskorlátozottak, hanem más fogyatékos emberek számára is hasznos eredményekkel szolgál.

Előadása megtekinthető: ITT

A részvételi akciókutatásról szóló kiadvány letölthető: INNEN


A Salva Vita Alapítvány elnöke, Végh Katalin mutatta be az alapítvány tevékenységét és beszélt a D-Care Lab projektben megvalósítani kívánt tervükről.

Kiemelte, hogy az alapítvány akadályozott és autista emberekkel foglalkozik. Munkaerőpiaci programjukban személyre szabott programot keresnek a munkavállalóknak és munkáltatóknak is. Önálló életvitelt segítő programjuk az önálló életre való felkészítésben segít az értelmileg sérült és autista fiataloknak. Az értelmileg sérült fiatalok szüleinek kérése indította el az útjukat. Elsőként hoztak létre Magyarországon tréninglakást, ahol az érintettek mentor segítségével tudnak felkészülni az önálló életre.

Végh Katalin elmondta, hogy a D-Care Lab programban az üzleti terv fejlesztésnél járnak, ebben tervezik a szolgáltatásukat. Hangsúlyozta továbbá, hogy hosszú távra szóló támogatott lakhatás feltételeinek megteremtése is szerepel terveikben, max. 12 fős egységekig. A szolgáltatás elindításához ingatlanokat keresnek.

Előadása elérhető: ITT


Tanya Momcheva, a bulgáriai Társadalmi Civil Szervezetek Szövetségének képviseletében tartott előadást

Plamena Koycheva és Tanya Momcheva, a bulgáriai Társadalmi Civil Szervezetek Szövetségének képviselői prezentációjukban a Riviera projektek mutatták be.

A 18 év feletti mentálisan sérült, fogyatékkal élő emberek és családtagjaik támogatására, társadalmi beilleszkedésük feltételeinek megteremtésére jött létre a civil szervezetük, melynek székhelye Várnában van. Jó partnerségben működnek a várnai önkormányzattal és a regionális közigazgatással is. Várna Megye Önkormányzata rendelkezésre bocsátott számukra egy ingatlant a nappali központ kialakítására. Ez lett a „Riviera” Nappali Központ.

Tevékenységeik:

-  Képzési tevékenységek szellemi fogyatékkal élő emberek és az azokkal foglalkozók számára
-  Rehabilitációs terápia
-  2005 óta – oktatási program a szexualitásról és a kapcsolatokról
-  Szabadidő tervezése
-  Képzés szülőknek
-  Jogi, pszichológiai tanácsadás
-  A tanulók gyakorlati képzése
-  Kutatás
-  Szakértői tanácsadó munka intézmények számára
-  Projektfeladatok


Bulgáriában 2020-ban új szociális szolgáltatásokról szóló törvény lépett hatályba, melynek értelmében az országban meglévő összes szolgáltatást át kellett alakítani. Munkájuk fontos részét képezi az intézményesülés megelőzése.
Bulgáriában óriási hiány van a fogyatékkal élők számára megfelelő bentlakásos szolgáltatásokból. A D-Care Labs projektben otthonápolási szolgáltatások fejlesztésén dolgoznak folyamatos ötletekkel, innovációkkal. Lehetőségük nyílt arra, hogy tevékenységüket kiterjesszék a fogyatékossággal élők jogvédelmi témaköreire is.

A gondnokság alternatíváját, a támogatott döntéshozatalt tudják népszerűsíteni különböző eszközökkel. Arra törekszenek, hogy a fogyatékkal élők pozitív imázsát is népszerűsítsék, miközben azon dolgoznak, hogy a társadalmat tájékoztassák a szellemi fogyatékos emberek jogairól, képességeiről, szükségleteiről. Online csatornát is hoztak létre erre. Ezt a csatornát arra szeretnék használni, hogy történeteket meséljenek el, és elérjék azt a legfontosabb csoportot, akiket el szeretnének érni a támogatott döntéshozatal kapcsán.

A Szimbiózis Alapítvány kuratóriumának elnöke, Jakubinyi László a fogyatékkal élők önálló életvitelére kialakított megoldásokat ismertette prezentációjában, különös tekintettel a szolgáltatás-fejlesztésre és forrásteremtésre
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években sok önkormányzat járt náluk. A szolgáltatások fejlesztése kapcsán intenzív kapcsolódási pontjuk van az önkormányzatok által fenntartott intézményekkel is. Előadásában az alapítvány gyakorlati tevékenységére koncentrált. 400 fogyatékos személyt és családjaikat segítik munkájukkal. 60 fő lakhatását biztosítják. Ha az önkormányzat szeretne az ingatlanban egy szociális intézményt indítani, ezt megteheti, nem kell befogadás, illetve EU-s támogatás. Lakhatási egységek biztosíthatók. A helyben lakó lakosság részéből új munkahelyeket hoznak létre. Több, mint 250 megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak.


Jakubinyi László az alapítvány szolgáltatásait ismertette részletesen. Társadalmi vállalkozásokat működtetnek. A Baráthegyi majorság sokak számára elérhető. Több lábon álló rendszert építettek ki.

Az alapítvány intézményeinek fenntarthatósága több pilléren alapul:

- szolgáltatások után állami bevételek és térítési díjak,
- pályázati források (évi átlag 30 projekt),
- saját bevételek generálása: farmgazdálkodás, turisztikai szolgáltatások, kézműves termékek előállítása, képzési programok megvalósítása stb.
- széleskörű társadalmi vállalkozási tevékenység - kiadáscsökkentés: energiahordozó gyártása, valamint adományszervezés.
A Szimbiózis Alapítvány egy komplex szolgáltatási modellt hozott létre. Támogatást biztosítanak
- a sérülteket nevelő családok számára (szállítás, nappali ellátás, átmeneti tehermentesítés, speciális táborok), valamint
-  fogyatékossággal élő felnőttek önálló életviteli törekvéseihez (foglalkoztatás, nappali ellátás, lakóotthonok, támogatott lakhatás, képzések, terápiák, sport és szabadidős tevékenységek, egyéb fejlesztő programok). Különös figyelmet szentel a szervezet a széles körű társadalmi szemléletformálásra.

Előadása elérhető: ITT

A jó gyakorlatról készült kiadvány letölthető: INNEN

 

Készítette: dr. Steiner Erika, az Idősügyi Hálózat szakmai felelőse

Akadálymentes álomházak LEGO-ból- Sikerrel zárult az építőpályázatunk

2022.04.30-án nagyon jó hangulatú rendezvény keretében adhattuk át az akadálymentes LEGO-házépítő pályázatunk legjobbjainak ítélt nyereményeket.
Az alábbiakban részletes beszámolónkat olvashatjátok.

Az ötlettől a megvalósításig

Érdekvédelmi munkánk fő célja a mozgássérült emberek önálló-önrendelkező életéhez elengedhetetlen feltételek megvalósulása az érintettek számára. Ennek egyik fontos eleme a megfelelően akadálymentesített lakás és lakókörnyezet. Kutatásaink sajnos azt támasztják alá, hogy az akadálymentesített lakások száma Magyarországon elenyésző, mind a szociális alapon megpályázható, mind a piaci alapon bérelhető lakások között. Saját lakás vásárlására az érintettek közül keveseknek van csak esélye, ezért legtöbben intézményben vagy származási családjukban, szüleikkel élik életüket, gyakran a szülők haláláig. Szeretnénk felhívni a figyelmet a mozgássérült emberek lakhatási nehézségeire, és munkánkkal pozitív irányú változást elérni ebben.

Még 2021 decemberében a Fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából szerettünk volna valamilyen eseménnyel készülni. A találkozóinkon ötleteltünk, hogy mit tudnánk tenni, ami széles körben elérheti az embereket, elég vizuális is, és amibe be tudjuk vonni a nem fogyatékossággal élő embereket is. Az is felmerült, hogy egy életnagyságú LEGO-házat építsünk fogyatékossággal élő gyerekekkel és nem fogyatékossággal élő gyerekekkel közösen, de ez kicsit nagyobb léptékű gondolat volt, mint amit előzetesen megvalósíthatónak gondoltunk.
Egyik csoporttagunk, Spiegler Csaba ötlete volt a LEGO-házépítés, másik csoporttagunk, Szász Péter pedig kiszélesítette ezt az ötletet úgy, hogy vizuális is legyen, és tükrözze a csoport céljait. Így végül december 3-án a csoportunk közösen épített néhány akadálymentes házat LEGO-ból, amiről egy korábbi bejegyzésünkben videót is láthattok.
Ez egyúttal pályázatunk felhívásaként is szolgált: gyerekek, csoportok, családok, felnőttek által tervezett és épített, lifttel vagy rámpával akadálymentessé tett házakat vártunk fényképek és/vagy videó formájában.
4 kategóriát hirdettünk: legjobb egyéni pályázó, legjobb csoport, különdíjas és közönségdíjas.

Az eredetileg megszabott határidőt meghosszabbítottuk, így végül összesen 22 pályázat érkezett hozzánk. Hihetetlen találékony, ügyes megoldások születtek. Volt például olyan építmény, ahol arra is figyeltek, hogy a fürdőszobában a mosdókagyló alá beférjen kerekesszékkel a LEGO-figura, és a wc-csésze mellett volt kapaszkodó is.

A beérkezett munkákat közösségi oldalunkon “közösségszavazásra” is bocsátottuk, ahol a pályázók like-ok formájában gyűjthettek szavazatokat maguknak. A zsűri eközben a többi kategóriagyőztesről döntött, ezután pedig elkezdhettük a díjátadó szervezését, ami mindannyiunkat izgalommal töltött el, hiszen ez volt az első teljesen saját finanszírozású és önálló szervezésű eseményünk.

Izgalmas programok, tartalmas előadások és egy felszabadult segítőkutya

Mivel akadálymentesítésről és kerekesszékkel közlekedésről is szólt a pályázat, így lehetőséget biztosítottunk az esemény keretében, hogy a résztvevő gyerekek és felnőttek  kipróbálhassák a kerekesszék használatát. A helyszínen egy mini akadálypályát készítettünk. A rendezvényünk helyszínéül szolgáló Kesztyűgyár Közösségi Ház udvarán felállítottunk egy lécből rögtönzött küszöböt, illetve felhasználtuk az ott meglévő rámpát, és arra is fény derült, hogy az ajtókat mennyire (nem) könnyű kerekesszékben ülve kinyitni. Kezdetben elég bátortalanok voltak a megjelentek, egy anyuka és a kisfia voltak a pálya első kipróbálói. Azonban egy idő után kedvet kaptak a többiek is. Fontosnak tartottuk, hogy felnőttek is részt vegyenek ebben, és tapasztalat útján érzékelhessék a nehézségeket. Kétféle kerekesszék, egy hagyományos, nagyobb, nehezebb, és két aktív kerekesszék (ami könnyebb szerkezetű) állt a rendelkezésükre. A jelenlévők cserélgették ezeket egymás között,  ezáltal megtapasztalták a két típus minőségbeli különbségeit.
Így végül az is szóba kerülhetett, hogyan, milyen nehézségek árán lehet hozzájutni az életet jóval könnyebbé tevő segédeszközhöz.

kerekes.jpg

Akinek nem volt kedve a kerekesszékeket használni, építhetett közben a kialakított LEGO-sarokban.

legozas.jpg

Miután mindenki jól elfáradt, karjukat, hasizmukat megtornáztatták, meghallgathattuk  Fördős-Hódy Erzsébet rehabilitációs szakmérnök előadását, akitől megtudtuk, hogy nem csak fizikálisan kell akadálymentesíteni, hanem –sajnos még mind a mai napig- a fejekben is. Mert élnek még az emberekben olyan gondolatok, hogy nem muszáj mindenhová bejutnia egy kerekesszéket használó embernek, menjen oda, ahol ez meg van oldva. A másik gondolat, hogy úgy sem képes rá, nincs igénye erre, így nem szükséges az akadálymentesítés, vagy, hogy kérjen segítséget a dolgok megoldásához. A csoportunk legfőbb törekvése, hogy elérjük azt, hogy mi is, mozgássérült emberek, önálló életet élhessünk, még ha ennek a fizikai megvalósításához segítségre van szükségünk, a döntés szabadsága a miénk lehessen.  Beszélgettünk a rehabilitációs szakmérnök képzésről. Kiderült, hogy ez a képzés Nyugat-Európában nincs. Azért nincs, mert az a vélekedés, hogy az akadálymentes építkezést minden mérnöknek ismernie kell, tudnia kell alkalmazni és így tervezni a megépítendő épületeket, házakat, közterületeket, parkokat. Külföldön már mindent akadálymentesen terveznek, építenek. Magyarországon még, sajnos nagyon oda kell figyelni, hogy beruházáskor, felújításkor megvalósuljon az akadálymentesítés. Sajnos, az sem bevált gyakorlat, hogy ezeket a terveket, érintettek bevonásával készítik és valósítják meg. Egy megfelelő méretű lift, egy minimum 70 cm széles ajtó, egy használható rámpa, ami 3-5 % lejtésű, igazából nem plusz forrás, csak odafigyelés kérdése, hogy alkalmas legyen arra, amire tervezték. Szó esett még arról is, hogy egy már elkészült házat, építményt, mind időben, mind pénzben, sokkal nagyobb ráfordítással lehet, ezért nehezebb is akadálymentesíteni, mintha eleve úgy építették volna meg. A kerekesszéket használók esetében az alacsonyabban elhelyezkedő kapcsolók, a küszöbök hiánya az, ami még segítséget jelenthet. A fürdőszobában a könnyen megközelíthető mosdó, a zuhany, ami összefolyós. Így nem kell zuhanyzó tálca, és még túlzottan lejtősre sem kell készíteni, mert már nagyon frappáns építészeti megoldások állnak erre rendelkezésre. A közterületeken azonban nem csak a mozgássérült emberek akadálymentesítési igényeit kell figyelembe venni, hanem a vak emberekét is. A vezető sávok, a veszélyt jelző, más érdességű kövek, is fontos tényezői a közös terek mindenki számára biztonságos használatának. Ugyanis, ami egy kerekesszéket használó embernek akadálymentes, egy vak ember számára veszélyes lehet. Amikor a járda széle egy síkban van az úttesttel, a fehér bottal közlekedő ember nem tud különbséget tenni, hol ér véget a járda, hol kezdődik az út. Ezért van szükség a járdákon a különböző felületű jelzésekre az úttest közeledtével. 

lego-erika.jpg

Ezután Tóth Zoltántól a segítőkutyák fontos szerepéről kaphattunk értékes információkat.
Az emberek nagy része ismeri a vakvezető kutyákat, de vannak például rohamjelző kutyák  is, akik epilepsziás emberek rohamait előre megérzik, és jelzik ezt az érintett gazdájuknak. Ő ezután biztonságos helyre tud menni, ezzel pedig megelőzhető a roham. Vannak olyan segítőkutyák is, akik a depresszióval küzdő emberek mindennapjait segítik, hogy ne kerüljenek bele a lefelé húzó ördögi körbe, kizökkentik őket az adott rossz kedélyből. 

A terápiás kutyákat továbbá idős korú emberek, kórházban fekvő betegek, fogyatékkal élő gyerekek mellett is alkalmazzák. Zoli hű társa Perec -aki elkísérte gazdáját az eseményünkre-, mozgássérült-segítő kutya. Zoli elmesélte a jelenlévőknek, hogy a mozgássérült-segítő kutyák a képzésük során azonos engedelmességi képzést kapnak, alap segítői feladatokat tanítanak meg nekik, mint pl. leesett tárgyak felvétele, ajtónyitás, szemét kidobása. Fontos, hogy kutya és gazdája egymásra találjon ebben a hosszabb folyamatban és megfelelően tudjon együttműködni. Ezután következik a segítőkutya további képzése, ami már teljesen mozgássérült gazdája egyéni igényeihez igazodva történik.
Az előadás egyik legélvezetesebb része az volt, mikor Zoli felmentette kutyáját a munkavégzés alól: Perecről lekerült a segítő hám, mindenki kedvére simogathatta, és a kutyus bohókásan mászkálhatott a teremben.

A jelenlévők aktívan részt vettek, beszélgettek, kérdeztek az előadóktól.

A díjkiosztás megható pillanatai

Az előadások után elérkezett a várva-várt pillanat, az eredményhirdetés és a díjak kiosztása. Ezúton is köszönjük a LEGO támogatását, nekik köszönhetően színvonalas nyereményeket tudtunk átadni.

Először a nem kategóriagyőztes pályázók kapták meg emléklapjaikat és a “vigaszdíjként” szolgáló minifigurát. 

(Akik nem tudtak jelen lenni, azok számára e-mailben küldünk tájékoztatást a nyeremény átvételi lehetőségével kapcsolatban.)

Ezt követően sor került a főbb díjak kiosztására.
A zsűri döntése alapján a különdíjat ketten is elnyerték, akik azonban, sajnos nem vettek részt a díjkiosztó eseményen.

Ezúton is gratulálunk az épületekhez Gajáryné Tari  Krisztinának, aki magánszemélyként pályázott. Akadálymentes épületében a  rámpa kialakítása kiemelkedő volt a pályázatok között: szlalompálya jellegűen volt megépítve. A  fűrdőszobában a wc mellett volt kapaszkodó is. Gondolatait idézzük:

Köszönöm, hogy építés előtt és közben elgondolkodhattam a kerekesszékes lét nehézségein, kemény életnek tűnik! Őszinte szívvel kívánom, hogy minden érintett a Neki tetsző álomházban élhessen minél előbb!

Ugyancsak gratulálunk másik különdíjas nyertesünknek, Ácsné Hoffmann Ritának. Gondolatai: 

A LEGO-házépítő pályázatra szeretnék jelentkezni érintett szülőként, ezzel is felhívva a figyelmet a mozgássérült személyek lakhatási nehézségeire, és az akadálymentes lakások meglétének alapvető fontosságára.

Az okleveleik és nyereményük átvételéről a későbbiekben egyeztetünk velük.

A közönségdíjat a közösségi oldalunkon legtöbb szavazatot kapott Pacsirták csoport kapta. Résztvevők: Sallai Tamás, Zentai Benedek Tamás. Hihetetlen megoldásokat láthattunk tőlük: liftet, akadálymentes fürdőszobát, nem meredek rámpa-rendszereket. 300  szavazattal érdemelték ki a díjat. Megszólaltattuk az egyik alkotót is, aki elmondta, hogy még nem készített akadálymentes házat, így tanulságos volt az építési folyamat.

pacsirtak.jpg

Nagy örömünkre, nekik személyesen adhattuk át nyereményüket.

A legjobb csapat Csire Vince és családja lett. Elmesélték nekünk, hogy alapötletként egy már korábban megépített LEGO-házukat gondoltak átalakítani, azonban úgy látták, ez a feladat sokkal bonyolultabb, mint azt elsőre gondolták: akadálymentesíteni utólag jóval nehezebb.  Ez a mondat egyébként elhangzott Fördős-Hódy Erzsébet előadásán is. Érdekes volt ezért visszahallani ezt egy LEGO-ház építésével kapcsolatban is az alkotótól.
Vince az édesapa építészmérnök, így ő is bevonódott az építési folyamatba. A gyerekek pedig összeszedték a sok-sok LEGO-készletükből mindazt, amit fel tudtak használni egy akadálymentes ház megépítéséhez. Amikor gyűjtötték a ház alkatrészeit, meglepődve tapasztalták, hogy a LEGO-nak mennyi fogyatékkal élő figurája van.  A zsűrinek többek között ezért is volt nagyon szimpatikus amit készítettek, mert a mozgássérült figura mellett például látássérült figurát is megjelenítettek. Vince a többi pályázó munkáit látva, sok új ötletet is kapott.

csire.jpg

A legjobb egyéni pályázó a 4 éves Simon Dominik lett. Édesanyja elmondása szerint Dominik szinte mindent egyedül alkotott, nekik felnőtteknek alig kellett bármit is javítani, hozzátenni a végeredményhez.
Számunkra (a csoport érintett tagjai) ezt megélni maga a csoda volt: a nyertes egy 4 éves gyermek, aki már tudja, hogy  mit jelent az, hogy valami akadálymentes, illetve Vince személyében egy apuka, aki azt mesélte, hogy bizony gondolkodniuk kellett, hogyan alkossanak minél akadálymentesebb környezetet, és ez alatt az idő alatt új szemszögből kezdték látni a világot.

4.jpg

Azok közül az alkotók közül is szeretnénk néhányat kiemelni, akik nem kapták meg a főbb kategóriájú díjak valamelyikét. 

Bár többségében fiúktól érkeztek akadálymentes építményeikről felvételek hozzánk, nagy számban képviseltették magukat lányok is, például a két barátnő, Szabó Csenge és Szabó Júlia Anna, akik mindketten 10 évesek, nagy szeretettel és figyelemmel készítették a mozgássérült emberek számára kialakított házat. Sokat tanultak közben, kinyílt számukra a világ.

Golovics Linda édesanyjával közösen egy kerekesszékes gyermek számára is megfelelő óvodát épített. Az óvoda bejáratánál és az udvari körhintánál korláttal felszerelt rámpa található. A mosdóban széles folyosó és mosdókagyló, tágas mellékhelyiség van. A kerekesszékes gyermeknek alacsonyabb ágy és polcok, fiókok segítenek. A kis létszámú csoportra két óvónő jut.

Kordé Zsombor miután értesült a pályázatról 1,5 napig LEGO-zott, majd megmutatta szüleinek a teljesen önállóan készített házát, ami akadálymentes, mozgatható lift van benne és készített LEGO-kerekesszéket is.

Matúš Kočiš szlovákiai pályázónk, ismerősei körében 237 like-ot gyűjtött a közönségszavazáson. Édesanyja gondolatait idézzük: 

matus.jpg

Jó napot kívánok, köszönjük a meghívást az eredményhirdetésre. Mivel Szlovákiából vagyunk, azt hiszem, hogy a legjobb lesz, ha mi összekötjük a kellemeset a hasznossal egy budapesti hétvégi kiruccanással.

A 4 tagú zsűrinek nehéz dolga volt a nyertesek kiválasztásánál, a  jövő generáció tagjainak jó fantáziájuk van, az akadálymentesítés ha rajtuk múlhat, akkor nem lesznek gondok. 

zsuri.jpg

A rendezvény teljes időtartamában kivetítve láthatóvá tettük az összes beérkezett pályaművet.  Ezeket látva egymástól is tanulhattak a megjelent résztvevők.

Volt okunk tehát az ünneplésre: nemcsak a díjazottak kaptak tapasztalatokat, élményeket, tárgyi nyereményeket, hanem mi, az Önállóan Lakni- Közösségben Élni csoport tagjai is. Így a  rendezvény zárásaként kínált csokitorta, amit közösen fogyasztottunk el, valóban megkoronázta ezt az élményt.

Az esemény résztvevői közül,  sokan érdeklődtek a lehetséges folytatásról is.

koszonjuk_lego_palyazat.png

LEGO-házépító pályázat díjátadó eseményre várunk!

 

2021. májusában kérdőívvel kérdeztük az érintetteket azért, hogy megtudjuk: milyen lehetőségeik vannak ma Magyarországon a mozgássérült embereknek akadálymentes lakásokban önrendelkező életet élni, a többségi társadalom tagjaihoz hasonlóan.

A kérdőív kiértékelése után hirdettük meg LEGO-házépítő pályázatunkat

A pályázóktól fotókat, videókat vártunk.

A benyújtás határideje lejárt, a közönségszavazást a Facebookon hirdettük meg. az egyéb díjakról csoportunk vállalkozó tagjai döntenek.

Nevezési kategóriák voltak: 

  • Legjobb egyéni pályázó
  • Legjobb csoport
  • Különdíj
  • Közönségdí

2022. április 30-án 15-17 óra között megtartjuk díjátadó ünnepségünket! 

lego_dij.png

A kétórás alkalom tervezett programja:

  • a kerekesszék használatának megismerése játékos formában
  • Fördős-Hódy Erzsébet rehabilitációs szakmérnök interaktív előadása az akadálymentesítés fontosságáról 
  • LEGO-házépítő pályázat eredményhirdetése
  • közös építés - kötetlen időtöltés

 

Az előzményekről korábbi bejegyzésünkben olvashattok.

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

Az Önállóan lakni-Közösségben élni csoport a sajtóban- 2020 február - 2021 december között eltelt időszakban

Időközönként összefoglaljuk, hogyan jelent meg a médiában mindaz, amivel foglalkozunk. Most egy ilyen összefoglaló bejegyzést olvashattok. Visszatekintés az elmúlt 2 évben megvalósult érdekvédelmi tevékenységünkre. 

2020. május 15.  Népszava - Felvonulás helyett chatszoba

Népszava | Felvonulás helyett chatszoba: rendhagyó Rehab Critical Mass vasárnap

Rendhagyó Rehab Critical Mass (RCM) nap lesz május 17-én. A szervezők a pandémia ellenére kiváló módot találtak nem csak arra, hogy felhívják a figyelmet a fogyatékkal élőkre, hanem arra is, hogy segítséget nyújtsanak a rászorulóknak. Az RCM civil kezdeményezés célja egyfelől, hogy összefogja a fogyatékossággal élő személyeket, így erősítse az érdekvédelmi képességüket, másfelől, hogy az össztársadalom számára láthatóvá váljanak, és erősödjön a szolidaritás az emberek között. Surányi Judit szociológus, kulturális antropológus és addiktológiai konzultáns, a projekt főszervezője arról beszélt a Népszavának: a Rehab Critical Mass Facebook oldalán lesz az esemény, ott osztják majd meg azt a 40 perces videót, amit a számukra beküldött anyagokból készítettek.

Ennek az eseménynek a történéseiről saját blogbejegyzésünket itt olvashatjátok.

2020. szeptember 11. AVM blog: Az illem ellen vétsz-e ha nincs a közelben vécé

Az illem ellen vétsz-e, ha nincs közelben vécce? Közvécé kampánynyitó akció a Városháza téren - A Város Mindenkié

Az elmúlt 3 évben sem árasztották el Budapest utcáit a nyilvános vécék, ezért szeptember 10-én a Városháza téri közvécé előtt megtartottuk kampánynyitó akciónkat. Vágyunk egyszerű: mindenki számára elérhető ingyenes, akadálymentes közvécéket a fővárosba. A legtöbb állampolgárral egyetértésben azt szeretnénk, ha itthon is megfelelő mennyiségű és minőségű, mindenki számára elérhető közvécé működne.
Tóth Tünde, az Önállóan lakni, közösségben élni csoport tagja az akadálymentesítés szükségességét hangsúlyozta beszédében, hiszen „nekünk még az a lehetőség sincs meg, hogy bemenjünk esetleg egy presszóba, vagy egy vendéglátóhelyre, ami nem hozzáférhető mozgássérült emberek számára.”

2020. október 28. Mérce: Rendszercsapdák és hiányok - így látják a mozgássérült érintettek

Rendszercsapdák és hiányok – így látják a mozgássérült érintettek « Mérce

Csoportunk négyéves fennállása óta három alkalommal is végzett olyan kutatást, melyek az érintettek szemszögéből mutatják be a szociális ellátórendszer hiányosságait. Ezekben a kutatásokban a mozgássérült emberek lehetőségeit minden esetben a valós fizikai és anyagi szükségleteikkel ütköztettük.
Bízunk abban, hogy a döntéshozók között is vannak és lesznek szociálisan érzékeny, változtatni kész emberek. Sajnos, félő – mint ahogy az elmúlt 30 évben már többször előfordult –, hogy a gyakorlati megvalósítás egy kissé félresiklik, vagy nem éri el célját, ha nem veszi tekintetbe az érintettek véleményét és tapasztalatait.

2020. november. 17. 20:00 Kemma, Komárom- Esztergom megyei hírportál: Megható vallomás a koraszülött öregdiáktól: “ Mindenki egyformán hős.”

„Mindenki egyformán hős”

Kocsis Nikolett koraszülöttként jött a világra. az ő élettörténetét írja le az interjú. Csoportunkhoz kapcsolható konkrét érintettségét is a koraszülöttségének következményeként éli. 

Fontosnak tartom, hogy olyan közösségek tagja lehessek, akik tevékenyen hozzájárulnak a sérültséggel élők életének jobbá tételéhez. Én is sok segítséget kaptam korábban, ezért igyekeznék valamit visszaadni ebből a saját eszközeimmel, amik jelenleg rendelkezésemre állnak 

2020. december 3. Terézváros önkormányzatának honlapján: Túl a kerekesszéken 

Túl a kerekesszéken

Molnár Zóra, aki korábban csoportunk közösségszervezője volt, a fogyatékossággal élő emberek világnapján, terézvárosi lakosként adott interjút. eddigi életútjáról.

A gimnázium volt az első közösség, ahová bejárhattam. El is kaptam minden gyerekbetegséget, amin a kortársaim már rég túlestek, de elfogadtak az osztálytársaim, én pedig elképesztően sokat tanultam, hogy nehogy bárki azt gondolja, kivételeznek velem a tanárok.
Zóra részt vett a Közélet Iskolája – mozgássérült emberek lakhatásával foglalkozó – részvételi akciókutatásában, amelyből később megalakult az Önállóan lakni – közösségben élni csoport. Zóra az egyedülálló módon főként érintettekből álló csoportban dolgozott két és fél éven át a Civil Kollégium Alapítvány közösségszervezőjeként. Számos történelmi siker részesei voltak az elmúlt években: az egyik legismertebb ezek közül a hármas metró akadálymentesítésének ügye, a legfontosabb talán mégis „maga az önszerveződés”.

2021 február. 2, Mérce: Már tudjuk, hol tudunk kijönni a metróból

„Már tudjuk, hol tudunk kijönni a metróból” « Mérce

2021 február 22. Klubrádió- reggeli gyors :  az M3 akadálymentesítése
Reggeli gyors (2021. február 22., hétfő 06:00)

Hruskó Erikával, egyik érintett csoporttagunkkal készült interjú blogunkon itt hallgatható meg.

2021.július 23. péntek Józsefváros honlapja : „Nem a fém és a kő, hanem az emberek teszik igazán akadálymentessé az Aurórát”

„Nem a fém és a kő, hanem az emberek teszik igazán akadálymentessé az Aurórát” - jozsefvaros.hu
Ugyanez a cikk a Józsefvárosi újságban is megjelent. XXIX. 12.számban

Különleges hely az Auróra Ház, sok olyan csoport és magánember kezdeményezésének biztosít teret, melynek célja egy MINDENKI számára élhető város és közösség kialakítása. Így az akadálymentességet, az esélyegyenlőséget és az elfogadó társadalom fejlesztését is fontos feladatuknak tekintik.
Egyike azon ritka közösségi tereknek, ahol mozgássérülteknek is volt esélyük részt venni a civil egyesületek munkájában. Az Önállóan akni -Közösségben élni, fogyatékkal élő emberek érdekképviseleti csoportja is itt találkozott rendszeresen… mígnem a régi felvonó végleg felmondta a szolgálatot. Nagy veszteség volt ez minden érintett számára.

2021. november 23. Greendex : Lépések az önrendelkező élet felé – Fogyatékkal élők lakhatása Magyarországon
Lépések az önrendelkező élet felé – Fogyatékkal élők lakhatása Magyarországon - Greendex

A csoportunk tevékenységének középpontjában évek óta a  mozgássérült emberek méltó lakhatása áll. Egyik tagunk írt egy cikket  a magyarországi helyzetről

Azt valószínűleg sokan sejtik, többen pedig tapasztalatból is tudják, hogy egy fogyatékossággal élő embernek olykor komoly nehézségekkel kell szembenéznie, ha meg szeretné oldani önálló lakhatását. Mégis sokáig nem volt senki, aki ezt a véleményt számadatokkal alá tudta volna támasztani. Ezt a hiányt érzékelve öt évvel ezelőtt létrejött egy civil alapokon nyugvó, érintettekből álló csoport, melynek tagjai – a részvételi akciókutatás módszertanával – kérdéseket tettek fel, és válaszokat találtak a témában.
Közismert, hogy Magyarországon – más lehetőség hiányában – nagyon sok fogyatékossággal élő ember kényszerül arra, hogy életét vagy annak egy részét nagy létszámú, többnyire a külvilágtól meglehetősen elzárt intézetben, gyakran zsúfolt körülmények között élje le. Ráadásul gyakran előfordul, hogy olyan helyen laknak, amely másféle akadályozottsággal élő vagy más életkorú lakók fogadására létesült, illetve van felkészülve (pl. ép értelmű mozgáskorlátozottak a súlyos értelmi fogyatékosok intézeteiben, fiatal felnőttek az idősek otthonaiban stb.).
A megfelelő tanulási és munkalehetőségek, a szükséges speciális szolgáltatások és támogatás biztosítása mellett sokan élhetnének önálló lakásban vagy kiscsoportos lakóotthonban családjuk, korábbi barátaik, ismerőseik közelében – állapították meg a témával foglalkozó szakemberek egy évekkel ezelőtti, de azóta is sokat idézett tanulmánykötetben.

2021. november Verzió blog: Interview with Nicholas Bruckmann
Interview with Nicholas Bruckmann, the director of Not Going Quietly | Verzio.org

Interjú Nicholas Bruckmannal, a Not Going Quietly rendezőjével Az interjút Balázs Péter készítette, aki csoportunk érintett tagja.

Angolról fordítva-A Not Going Quietly egy 2021 -es amerikai dokumentumfilm, amelyet Nicholas Bruckman rendezett és Amanda Roddy készített, Ady Barkan nyomán, országos kampányba kezdve az egészségügyi reformért.  (Google)
Amikor Adyval találkoztam, rájöttem, hogy nem csak hihetetlenül vicces ebben a nehéz helyzetben, hanem arra is, hogy megtalálta a módját, hogy a vele történteket a változás fegyvereként fordítsa. Filmesként ez az a fajta történetmesélés, ami érdekel. 

2021. december 3. Nők Lapja Café: „Építkezni” hív az Önállóan Lakni – Közösségben Élni csoport
https://nlc.hu/csalad/20211203/fogyatekkal-elok-vilagnapja-lego-hazepites

December harmadika a fogyatékossággal élő emberek világnapja, ennek apropóján sok helyen programokkal, ünnepséggel készülnek, kiemelt figyelem fordul a fogyatékossággal élőkre. Egy akció keretében a az Önállóan Lakni – Közösségben Élni csoport tagjai saját elképzelt akadálymentes házukat is megépítették LEGO kockákból.

  Ehhez a témához kapcsolódó blogbejegyzésünk itt olvasható, "Közösségi építést hírdetünk" címmel.

 

Katherine Langensiepen látogatásához kapcsolódó médiatartalmak

az EU sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsák végre a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt – biztosítsák a hozzáférhető lakhatást és az akadálymentes, független életvitelt.

2021 novemberében Magyarországra látogatott az Európai Parlament egyetlen olyan képviselője, Katrin Langensiepent, akinek látható fogyatékossága van.

Csoportunk társszervezőként vett részt az eseményen. A két legfontosabb érdekvédelmi terület a munkánkban a lakhatás és az öntrndelkező élet megvalósulásának elérése. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy tapasztalataink és javaslataink megjelenjenek a rendezvényen.

444.hu - https://444.hu/2021/11/23/egy-akadalymentes-lakas-nem-luxus-a-fogyatekossaggal-elok-szamara-hanem-alapveto-emberi-jog

JELEN - https://jelen.media/kozelet/teherlenyek-mind-a-mai-napig-2585

Katrin Langensiepen posztja Facebookn - https://www.facebook.com/KLangensiepen/videos/621735328873121

B1 blogcsalád -- Nem empátiáról kell beszélgetnünk, hanem a legalapvetőbb emberi jogokról – B1 BLOGCSALÁD

 

Közösségi építést hirdetünk! - Építs velünk akadálymentes lakást LEGO-ból!

2021 májusában -korábbi kutatásaink utánkövetéseként-, egy kérdőívet hoztunk létre annak érdekében, hogy megtudjuk, milyen lehetőségek vannak ma egy mozgássérült ember számára Magyarországon arra, hogy önálló és önrendelkező életet élhessen a számára megfelelő mértékben akadálymentesített lakásban. Az önkormányzatokat is megkerestük Budapesten, hogy megtudjuk, mennyire vannak felkészülve az igényekre. A válaszok beérkezését követően döntöttünk egy közösségi pályázat meghirdetéséről. A részleteket ebben a bejegyzésben olvashatjátok.

Csoportunk megalakulása óta érdekvédelmi munkát végez a mozgássérült emberek önálló és önrendelkező lakhatásának rendszerszintű megvalósulásáért. Az igények és lehetőségek felmérése, mindig az érdekvédelmi munkánkat segíti.

 

Az érintettekhez a lakhatásukkal kapcsolatos kérdéseink ezek voltak

  • A lakás vagy háztartás, amiben él, az Ön számára akadálymentes? 
  • Költött-e az elmúlt 5 évben otthona/ lakása akadálymentes/ebbé tételére? 
  • Igénybe vett-e ehhez akadálymentesítési támogatást, és fedezte-e ez a szükséges költségeket?
  • Keres-e önálló lakhatási lehetőséget? / Milyen fajta lakást tud/tudna kifizetni?
  • Fordult e már az önkormányzathoz segítségért?
  • Ha igen miért és milyen eredménnyel? / Ha nem akkor miért nem?
  • Amennyiben rendelkezésére állna egy Ön számára akadálymentes lakás, lenne-e egyéb akadálya az önálló lakhatásának?

Az önkormányzatok képviselőihez az alábbi kérdésekkel fordultunk

  • Hány darab a kerületben elérhető önkormányzati bérlakások száma?
  • Ezek közül hány lett felmérve akadálymentességi szempontból az elmúlt 5 évben? Ebből mennyi akadálymentes mozgássérültek számára?
  • Hány lakáson végeztek akadálymentesítéssel kapcsolatos feladatot 2016. január és 2021. április 30. között? 
  • Hány mozgáskorlátozott bérlő él a kerületben önkormányzati bérlakásban?
  • Hány darab a kiadatlan lakás a kerületben az alábbi szempontok szerint? Összesen, mozgássérültek számára akadálymentes/részlegesen akadálymentes?
  • Terveznek-e akadálymentes lakást építeni az elkövetkezendő 5 évben? Ha igen, hány darabot milyen ütemben? Ebből hány darab lesz tervezetten akadálymentesen hozzáférhető mozgássérültek számára? 
  • Van-e erre vonatkozóan stratégiájuk? Amennyiben igen, kérem mellékelje.
  • Amennyiben nem terveznek az elkövetkező 5 évben építeni lakásokat, tervezik-e hosszabb távon?

 

A válaszok között sokszor egymásnak ellentmondó információkat is találtunk. Ezek közül néhányat emelünk ki.

Egyes önkormányzatoknál az érintettek számára igény szerinti akadálymentesítéshez segítséget adnak, míg a legtöbb önkormányzat nem végzett akadálymentesítési feladatokat az elmúlt években.

A legtöbb önkormányzat szenzitív adatnak minősítve elutasította az érintettek számával kapcsolatos kérdésünkre a válaszadást, más önkormányzat, a megvalósított átalakításaik kapcsán legalább valószínűsíthetően adott számunkra egy megközelítő adatot az érintettek lehetséges számáról, hiszen a mozgássérült ember fizikai állapota csak a konkrét azonosítására használható adatai: neve  és/vagy lakcíme együttes megadásával szenzitív adat.

Volt olyan önkormányzati vezetés, ahonnan érkezett hozzánk mellékelt akadálymentesítési stratégia, de a legtöbb önkormányzat nem rendelkezik tervezettel, bár, volt, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a későbbiekben elkészül majd egy ilyen irányú dokumentáció.

Ehhez azért a tisztánlátás érdekében azt is érdemes hozzátennünk, hogy az önkormányzati feladatok megvalósításához államilag biztosított anyagi forrásra van szükség, de a magyar állam erre a célra nem ad forrást az önkormányzatai számára.

 

A válaszok beérkezése után döntöttünk!

Meghirdetjük legújabb pályázatunkat, annak érdekében, hogy játékos formában hívjuk fel a figyelmet arra: ma Magyarországon a mozgássérült emberek lakhatási igényi még nem rendszerszinten vannak figyelembe véve. 

 

 

„Építkezni” hív az Önállóan Lakni – Közösségben Élni csoport" címmel a Nők Lapja Café jelentette meg cikkét, azzal a céllal, hogy támogassa akciónkat. Fontos gondolatokat idézünk a cikkből. 

Az akadálymentes lakások száma igen csekély és a meglévők nehezen fellelhetőek. Általában csak a bejárat akadálymentes, kerekesszékkel a belső terek már nem azok, legyen szó akár piaci, akár önkormányzati alapú bérleményről. Azonban, hogy bátran merjenek közlekedni, kell egy biztonságos, védelmet, nyugalmat nyújtó hely, ahová a most még kalandos és izgalmakat sem nélkülöző közlekedéssel tűzdelt nap után hazamehetnek, az pedig az otthon. Mostanában sok szó esik a családról, otthonról, amely a mozgássérültséggel élők, kerekesszékkel közlekedők számára még nehezebb és bonyolultabb kérdés. A lakhatás kérdésében is fontos lépéseket kell tenni.

Itt olvashatjátok a teljes írást.

 

Bízunk a közösségi összefogásban!

Legyünk eredményesek! Jusson el az összefogás a döntéshozókhoz, hogy pozitív változás történhessen a mozgássérült emberek életében.

Az alábbi plakátot egyik érintett csoporttagunk. Spiegler Csaba készítette.

lego.jpg

Minél többen készítsetek olyan videót vagy fényképeket, ahol bemutatjátok, hogy akadálymentesen használható lakást építettetek LEGO-ból.

Ezzel megmutathatjuk együtt, hogy az akadálymentesen használható lakások elérhetősége, nemcsak a mozgássérült emberek ügye, hiszen a könnyen használható tér fontos az idős és látássérült emberek, a babakocsit használó szülők, és a még alacsony gyerekek számára is.

Építsetek minél több korosztály részvételével, LEGO-nyereményekért.

Várjuk pályázataitokat

Mennyire empatikus Magyarország, és miben tud segíteni az EU? - Konferencia társszervezői voltunk

 

Mennyire empatikus Magyarország, és miben tud segíteni az EU? címmel rendeztek fórumot hétfő este a VIII. kerületi művelődési házban, ahova meghívták az Európai Parlament egyetlen olyan képviselőjét, Katrin Langensiepent, akinek látható fogyatékossága van.

Résztvevők voltak: Gy. Németh Erzsébet (Budapest főpolgármester helyettese), Lukácsi Katalin (Mindenki Magyarországa Mozgalom alelnöke).

kerekasztal.jpg

Több médiaoldal is hírt adott erről, ebben a blogbejegyzésben 2 cikk alapján osztjuk meg veletek a történteket.

10-vagott.jpg

Dobrev Klára (Disability Intergroup tagja) -Videóüzenetet küldött

A beszélgetés elején Katrin Langensiepen általánosságban elmondta, Dobrev Klárával közösen dolgoztak azon a jelentésen, amit az Európai Parlament készített a tagországaiban a fogyatékossággal élő emberek helyzetéről, és ez nem túl fényes képet festett Magyarországról. (444)

Mindkét említett cikk címe beszédes, mert valamelyik felmerült problémát emeli ki.

A HVG  Nem empátiáról kell beszélgetnünk, hanem a legalapvetőbb emberi jogokról, címmel írta meg emlékeztetőjét az eseményről, a 444 pedig Egy akadálymentes lakás nem luxus a fogyatékossággal élők számára, hanem alapvető emberi jog címmel jelentette meg írását

"...a konferencia nem titkolt célja az volt, hogy azok is szót kaphassanak, akiknek a hangja nem hallatszik el addig, ahol a támogatásokról döntenek. - Olvasható a hvgblog.hu cikkéből.

 

A beszélgetésen az derült ki, hogy az EU nem nagyon tud mit tenni, javaslatokat fogalmaz meg, pénzt ad, de azt, hogy az állam mire költi a forrásokat, nem mondhatják meg, és ez komoly probléma - írta a 444.hu aktuális cikke

Csoportunk társszervezőként vett részt az eseményen. A két legfontosabb érdekvédelmi terület a munkánkban a lakhatás és az öntrndelkező élet megvalósulásának elérése. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy tapasztalataink és javaslataink megjelenjenek a rendezvényen.

6.jpg

A felszólalások során kiderült, hogy sok esetben valóban az alapvető emberi szabadságjogok kérdését kell feszegetni ahhoz, hogy egy-egy ember élethelyzete megváltozzon. (HVG)

Gy. Németh Erzsébet a felhozott problémákra reagálva azt mondta, hogy ezekre önkormányzati szinten azért nehéz megoldást találni, mert a speciális és intézményi szakellátásokat a kormány 2013-ban kivette az önkormányzatok kezéből és államosította. Ezért a legfontosabb lépés az lenne, hogy ezek újra kerüljenek vissza az önkormányzatokhoz, mert ők találkoznak az egyénekkel és az igényeikkel. ... mivel az EU-s források a kormánynál landolnak, ott döntenek a felhasználásról.(444)

14.jpg

Nem segítséget kell adni, hanem az önrendelkezés jogát” – fogalmazott Langensiepen. (444)

Mindenesetre csoportunk tagjai és a beszélgetésben résztvevő szakemberek érintettek -és azok, akik egyetértenek törekvéseinkkel- megtettük, amit lehetett.

Szerintünk az itt beidézett két cikk reális áttekintést ad a történésekről, reméljük, hogy a döntéshozók megfelelő hátteret biztosítanak egy a jelenleginél méltóbb élet megvalósulásához a mozgássérült emberek számára Magyarországon.

Lépések az önrendelkező élet felé – Fogyatékkal élők lakhatása Magyarországon - Czégé Imre Pál írása

 

A csoportunk tevékenységének középpontjában évek óta a mozgássérült emberek méltó lakhatása áll. Egyik tagunk írt egy cikket  a magyarországi helyzetről, ezúton ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. Az idézet csoportunkat említi.

Azt valószínűleg sokan sejtik, többen pedig tapasztalatból is tudják, hogy egy fogyatékossággal élő embernek olykor komoly nehézségekkel kell szembenéznie, ha meg szeretné oldani önálló lakhatását. Mégis sokáig nem volt senki, aki ezt a véleményt számadatokkal alá tudta volna támasztani. Ezt a hiányt érzékelve öt évvel ezelőtt létrejött egy civil alapokon nyugvó, érintettekből álló csoport, melynek tagjai – a részvételi akciókutatás módszertanával – kérdéseket tettek fel, és válaszokat találtak a témában.

A teljes cikk itt olvasható: https://greendex.hu/fogyatekkal-elok-lakhatasa-magyarorszagon/

jamba-fogyatekossaggal-elok.jpg

A világ egy sokkal szebb és jobb hely lehetne - Segíts minket ennek eléréséhez, önkéntes munkáddal!

 

Nagy örömünkre, heti találkozóinkat ismét -az új lift beépítésével akadálymentessé vált- Auróra Közösségi Házban tartjuk

Ezek a találkozók már személyes jelenlétünkkel zajlanak -kérésre Zoomon online elérést is biztosítunk-, ezért ismét aktuálissá vált, hogy önkénteseket várunk csoportunkba.

Megosztjuk veletek Csikiné Csóka Szilvia írását arról, miért és hogyan lett önkéntes segítőnk érdekvédelmi munkánkban.

kep_szilvi.jpg

 

2019-ben a Budapest Pride Facebook-hírfolyamában találtam rá az Önállóan lakni - közösségben élni csoport felhívására, miszerint önkéntes segítőket keresnek találkozóikra. Először fogalmam sem volt róla, hogy ez pontosan mit is takar egy kerekesszékes, illetve mozgáskorlátozott tagokból álló csoport esetében, de mindenképp szerettem volna megismerni és segíteni Őket. Így egy-két emailváltás után elmentem az első csoporttalálkozójukra, ami részemről abszolút pozitív élménnyel zárult! Egy olyan fantasztikus közösség napjaiba csöppentem, aminek önkéntes segítőkénti tagsága a mai napig büszkeséggel tölt el! Aktívan veszik ki részüket a fogyatékossággal élő embertársaik érdekvédelmi kérdéseiben, képviseletében, de attól sem riadnak vissza, ha például személyesen kell tesztelniük az újonnan felújított metrószakaszokat. (Ami így utólag nézve nem is volt annyira veszélytelen...) Véleményüket, gyakorlati tapasztalataikat nem rejtik véka alá és több fronton is igyekeznek hangot adni a társadalmi felelősségvállalás fontos szerepének. Ha mi, ép emberek csak negyed ennyire lennénk motiváltak és elszántak, mint Ők, akkor ez a világ egy sokkal szebb és jobb hely lenne!
Ha Szilvi gondolatai felkeltették az érdeklődésedet, a poszban megadott cimkék alatt, más önkénteseink gondolatait is olvashatod! 

Ha önkéntes segítőnk lennél, ide kattintva találod a részleteket! 

Szeretettel várunk!

süti beállítások módosítása