A korábbi évekhez hasonlóan idén ősszel is önkénteseket keresünk, akik érdeklődnek a mozgássérült érdekvédelem iránt, és szívesen segítenének nekünk abban, hogy heti találkozókat tarthassunk, és megvalósíthassuk nyilvános rendezvényeinket

Arra kértük jelenlegi önkénteseinket, hogy meséljenek a csoportunkkal végzett munkával kapcsolatos tapasztalataikról, és arról, hogy miért szeretnek ehhez a közösséghez tartozni.Ezúttal Szabados Anna mesél a motivációjáról és a nálunk töltött időről:

"2019 év eleje... Nem volt új évi fogadalmam idén sem. Egyszer csak egy hirdetésre lettem figyelmes az egyik közösségi oldalon. Normál esetben tovább görgettem volna, de kivételesen elolvastam. 

"Önkéntes segítőket keresünk.  Elsősorban a következő feladatokban számítunk a leendő önkénteseink segítségére: jegyzet készítése a heti találkozókon, segítségnyújtás az érintett csoporttagoknak (pl.: kabát le-és felsegítése, lifthasználat, étkezés, mosdóhasználat)."

A találkozók, amikor fontos döntések születnek, nem valósulhatnának meg segítők nélkül, olvastam tovább. Sohasem voltam önkéntes, gondoltam nincsenek véletlenek. Jelentkeztem. Ennyit igazán megtehetek másokért, szólt a lelkiismeretem belülről. Rögtön kitöltöttem a jelentkezési lapot, és azon kaptam magam, hogy ott vagyok az első találkozón. Nagyon kevés olyan helyzet van, amikor nem tudok megszólalni, vagy zavarban vagyok. Ez most egyike volt ezeknek, nem tudtam, hogy viselkedjek.

A közösség nagyon befogadó volt, így hamar feloldódtam, próbáltam mindenben a segítségükre lenni. Aztán a találkozó végéig csendben figyeltem. Egymás után sorra kerültek megbeszélésre a napirendi pontok, részletesen körüljártak egy-egy témát egy abszolút működőképes demokratikus rendszerben. Lenyűgözött, nem volt ember és ember között különbség. Akkor döntöttem el, hogy csatlakozni és segíteni szeretnék. A segítség nem is a legjobb szó. Inkább részese szerettem volna lenni egy olyan csoportnak, akik küzdenek, akarnak, és ami a legfontosabb hajlandóak is tenni érte. Amikor ezzel szembesültem, éreztem, hogy számomra is nagyon motiválóan hat a közösség. Egy egocentrikus önző világban és társadalomban élünk. Ezeken a találkozókon néhány órára elfelejtettem a saját gondjaimat és önzetlenül másokra koncentráltam. Ezek szerint én is önző vagyok?!... És te?"

Ha Te is kedvet kaptál ahhoz,hogy segíts nekünk önkéntesként, ide kattintva találod a részleteket! 

Szeretettel várunk!