Az Önállóan lakni - közösségben élni csoport 2021. május 5.-én szerdán, az Önálló Élet Európai Napja alkalmából 18 órai kezdettel online kerekasztal-beszélgetést tartott, melynek témája az akadálymentes hozzáférhetőség volt.

Kedvcsinálóként az eseményt megelőzően a csoport tagjai által készített kisfilm került nyilvánosságra, melyben a tagok választ adtak a kérdésre, mit jelent számukra az önálló élet. A videó a képre kattintva érhető el:

A kerekasztal-beszélgetésben a fent említett téma 3 alappillérével kapcsolatos kérdéseket vitattak meg a meghívott vendégelőadók. A segédeszközökkel kapcsolatos kérdések tisztázásában Szántai Anita konduktor, speciális pedagógiai szaktanár, betegellátási igazgató, a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány elnöke volt a jelenlévők segítségére.

Az épületek és otthonok akadálymentesíthetőségével kapcsolatban Fördős- Hódy Erzsébet, rehabilitációs szakmérnök, okleveles építészmérnök, jelenleg az Egyetemes Tervezés a Fogyatékossággal Élőkért (ETFÉSZ) Egyesület szakmai vezetője oszlatta el a félreértéseket.

A hozzátartozóktól független lakhatás az alkalomból fakadóan kihagyhatatlan témakör, így az akadálymentes önkormányzati lakáshoz jutás mikéntjébe pedig egy érintett tapasztalati szakértő Gapsu Anett XX. kerületi lakos személyes történetén keresztül nyerhettünk betekintést.

Több mint 30 főből álló közönségünk igencsak aktívnak bizonyult, a teljesség igénye nélkül nézőink a következő kérdésekre kaptak válaszokat:

Mire van szüksége egy mozgáskorlátozott embernek az önálló élethez, és melyik szakmában mit jelent az akadálymentesség?
Mik a feltételei, hogy a megpályázott és elnyert önkormányzati lakást valóban lakhassa az érintett?
Mik a leggyakoribb akadálymentesítési hibák középületek esetében?

Saját igényekre szabott akadálymentes lakásra mindenképp szükség van a biztonságos és kényelmes önálló élethez, különös gondot fordítva a zuhanyzó kialakítására, de a támogató családi vagy baráti háttérnek is nagy szerepe van a sikerességben. Szakember bevonása az átalakításba, rehabilitációs mérnök esetén leginkább csak középületeknél pályázati támogatással valósítható meg. Gyakori hiba például az íves rámpa, vagy a régebbi kétszárnyú ajtók szélessége. Mindemellett a minőségi segédeszközök is nagyban megkönnyítik az önálló életet, amiket érdemes előre megfontoltan kiválasztani, hiszen az egészségbiztosító (NEAK) által azonos kategóriába tartozó eszközök közül egy személynek egy jár, kivéve például állapotromlás esetén. Fontos tudni azt is, hogy javításkor kiszállási díj nem minden esetben számítható fel.

Örömmel fogadtuk a válaszokat, melyekből többféle budapesti jó példát ismerhettünk meg. A XIV. kerületi önkormányzat például kikérte már rehabilitációs mérnök véleményét az önkormányzati lakások akadálymentességével kapcsolatban.
Szintén pozitív hír, hogy bár a XX. kerületben számos, a felújítást érintő előfeltételt kell teljesíteni - majd átmenni egy végső ellenőrzésen - nem kizárt akár a pályázást követő egy hónapon belül önkormányzati lakáshoz jutni.

Az eseményről felvételt készítettünk, melyet hamarosan közzéteszünk azok számára, akik szívesen megnéznék, illetve újra meghallgatnák a beszélgetést.