Önállóan lakni - közösségben élni

2018.ápr.04.
Írta: Önállóan lakni közösség Szólj hozzá!

Az Önállóan lakni-közösségben élni csoport a sajtóban- 2018.március

I. Közös Ügyeink Konferencia

444.hu

Civil 18-sorozat

Mérce.hu

A lakhatás öt árnyalata-mozgáskorlátozott emberek lakhatási lehetőségei

Klubrádió

Katolikus Rádió

444.hu

Címkék: sajtó

Öt árnyalat - és még több kérdés.... a mozgáskorlátozott emberek lakhatásáról beszélgettünk

Az Önállóan lakni-közösségben élni csoport 2018. március 19-én kerekasztal-beszélgetést szervezett ”A lakhatás öt árnyalata-mozgáskorlátozott emberek lakhatási lehetőségei” címmel a Gödör Klubban. A szervezők célja az volt, hogy elinduljon a közös gondolkodás a témában, és a meghívott vendégek közösen térképezzék fel a problémákat, és keressenek megoldási lehetőségeket.

lakhatas5_dsc00027.JPG

Itt került bemutatásra először a nyilvánosság előtt az a tanulmány, mely annak a részvételi akciókutatásnak az eredményeit foglalja össze, melyet a csoport a Közélet Iskolája támogatásával végzett az elmúlt másfél évben, azzal a céllal, hogy feltárja,melyek a mozgáskorlátozott emberek önálló életvitelének feltételei ma Magyarországon.

A beszélgetés első felében Kovács Vera, a kutatás egyik kezdeményezője mutatta be a kutatás folyamatát, valamint ismertette a legfontosabb eredményeit. A kutatás öt, a mozgáskorlátozott emberek életviltele szempontjából kulcsfontosságú területre fókuszált: a lakáspolitikára, a támogató szolgáltatásokra, az akadálymentes épített környezetre és közlekedésre, a jövedelemre, valamint arra, hogy a társadalomban milyen kép él a mozgáskorlátozott emberekről. A kérdőív, interjúk és közérdekű adatigénylések felhasználásával készült tanulmány legfontosabb konklúziója, hogy jelenleg nem támogatják rendszerszintű intézkedések a mozgáskorlátozott emberek önálló életvitelét, annak megvalósítása elsősorban a biztos családi háttértől függ, illetve segítő kapcsolatokon múlik. Emellett helyi szinten megvalósuló intézkedések segítik az érintetteket bizonyos területeken.

A tanulmány bemutatása után (mely a közeljövőben online elérhető lesz) a kerekasztal-beszélgetés keretében Karácsonyi Magdolna, Budapest XIII. kerületének aljegyzője, Kisfaludi Judit,az Önállóan lakni-közösségben élni csoport tagja, valamint Becker Gabriella és Szabó Marietta, a Lépjünk, hogy léphessenek Közhasznú Egyesület képviselői beszélgettek a mozgáskorlátozott emberek lakhatásával kapcsolatos lehetőségekről és problémákról. A szervezők meghívták az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőit is, ők azonban egyéb elfoglaltságra hivatkozva nem vettek részt a rendezvényen. Világossá vált, hogy az önálló lakhatás valamennyi résztvevő számára alapvetően szabadságot és függetlenséget jelent, még ha mindannyian kicsit más oldalról is közelítették meg a kérdést. A beszélgetés során számos probléma is a felszínre került, az érintettek, valamint az érintett szülők hangsúlyozták, hogy komoly problémát jelent számukra, hogy kevés a mozgáskorlátozott emberek számára elérhető lakás,illetve gyakran még a meglévő lehetőségekről sem rendelkeznek elegendő információval. További nehézséget jelent, hogy gyakran anyagi okok miatt nehéz számukra az önálló lakhatás fenntartása. Karácsonyi Magdolna ugyanakkor a XIII.kerületi lakáspályázati rendszer ismertetésekor kitért arra, hogy bár náluk lehetősége van a kerület lakosainak arra, hogy kifejezetten akadálymentes önkormányzati bérlakásra pályázzanak, komoly problémát jelent, hogy nem tudják, hány érintett él a kerületben.

A beszélgetés végére egyértelművé vált, hogy a résztvevők valamennyien rendszerszintű megoldást szeretnének a mozgáskorlátozott emberek lakhatási problémáira.

Az Önállóan lakni-közösségben élni csoport érdekérvényesítési tevékenységének célja, ezzel összhangban az, hogy a lakhatási lehetőségek és az elérhető támogatások illeszkedjenek a mozgáskorlátozott emberek valódi igényeihez és szükségleteihez.

A lakhatás öt árnyalata

Mi is a lakhatás öt árnyalata?

 

free-dice-clipart-2.jpg

 

A fogyatékos emberek lakhatási körülményei és lehetőségei éppolyan különbözőek és sokszínűek, mint a többségi társadalomé. Mi, az Önállóan lakni - közösségben élni csoport személyes tapasztalataink és a kutatás során szerzett ismereteink nyomán az alábbi öt "árnyalatot", vagyis fő lehetőséget különböztetjük meg:

 

  • saját tulajdon
  • önkormányzati lakás
  • albérlet
  • intézményi lakhatás
  • szívességi lakhatás (szülővel, rokonnal, ismerőssel közös lakhatás) 

Fontos, hogy a sorrend nem gyakoriságot, de még csak nem is egyszerű "jó/rossz" értékítéletet jelent. Az öt kategória között inkább annyiban tennénk különbséget, hogy mennyire segíti az önálló életet?

 

E szerint az első három lehetőség (csökkenő mértékben) azz önálló lakhatás fogalomkörébe értendő, míg a másik kettő - eltérő mértékben ugyan - de egy olyan függőségi viszonyban tartja a mozgáskorlátozott embert, ami miatt gyakran a körnnyezet, esetleg ő saját maga is "kevésbé felnőttnek" érzi magát. Hiszen a szülővel, családdal, ismerőssel együtt, egy fedél alatt élve gyakran előfordul, hogy a sérült ember nem tudja anyagilag fenntartani a lakhatását, ezáltal az élet egyéb területein is könnyebben háttérbe szorul. A döntési helyzetek hiánya egy nagy intézményben élve pedig fokozottan igaz lehet. (Ilyen értelemben szinte mindegy, hogy nagy létszámú intézet, vagy kisebb, emberléptékű lakóotthonról van szó - a döntési szabadság, a környezettől való alávetettség mértéke sajnos alig különbözik egymástól).

 

Közösségben élni - avagy Közösségi lakhatás és a közösségben való élethez való jog1

 

A közösségi lakhatás olyan életformára utal, amelyben az emberek a közösségük egyenrangú állampolgáraiként élhetnek és megkapják azt a támogatást, amely ahhoz szükséges, hogy részt vegyenek a lakókörnyezetük mindennapi életében. (...)
Gyakran használt kifejezések a nemzetközi szakirodalomban az önálló életvitel, illetve a támogatott lakhatás, melyek szintén a közösségi lakhatás eszméjére utalnak abban az értelemben, hogy ezek a lakhatási formák is egy hétköznapi élet leélésének lehetőségét kínálják. Az önálló életvitel választási lehetőségeket kínál a fogyatékossággal élők számára az életük meghatározó döntéseit illetően, ami nem jelenti azt, hogy támogatás nélkül kellene döntést hozniuk és élniük.
A gyakorlati segítségnek mindig az érintett személyek döntésein kell alapulnia.Az emberek döntő többsége képes meghozni saját döntéseit, a megfelelő támogatással. A támogatott lakhatás koncepciója lehetővé teszi a fogyatékossággal élők számára, hogy a saját otthonukban élhessenek, szemben a bentlakásos otthonokkal, és külön választja egymástól a lakhatási és az egyéb támogató szolgáltatásokat, mely rugalmasabbá teszi a szükségletek kielégítését. A közösségben való élethez fűződő jog első alkalommal került kötelező érvényű nemzetközi jogi dokumentumban megfogalmazásra, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény 19. cikke által.

 

1Ez a bekezdés egy részlet Grandwohl Csilla Phd-hallgató (Pécs) "A fogyatékossággal élők közösségben való élethez fűződő jogáról" című munkájából., amelynek összefoglalása itt érhető el: http://dieip.hu/wp-content/uploads/2014-3-03.pdf

****

Ha ez eddig olvasottak felkeltették a kíváncsiságodat, szeretettel várunk 19-én, hétfőn este a Gödör Klubban egy érdekes kerekasztal beszélgetésre.  >>> További részletek itt.

Címkék: konferencia

Beszámoló az első Közös Ügyeink Konferenciáról

2018. február 28-án konferenciát szervezett a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT), a Lépjünk, hogy léphessenek Közhasznú Egyesület, valamint az Önállóan lakni-közösségben élni csoport a Marczibányi Téri Művelődési Központban "Közös Ügyeink" címmel. A rendezvény legfontosabb célja az volt, hogy lehetőséget teremtsen a konstruktív, politikai megosztottságtól mentes párbeszéd elindítására az érintettek, a szakértők, valamint a pártok képviselőinek bevonásával olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint az ápolási díj összege, a nappali fejlesztő intézmények helyzete, vagy a 24 órás támogató szolgálat.

 

dsc03139.JPG

A rendezvény Földesi Erzsébet, a FESZT főtitkárának köszöntőjével vette kezdetét. Ezt követően Farkas Krisztina, a Lépjünk, hogy léphessenek Közhasznú Egyesület vezetője ismertette az ápolási segéllyel kapcsolatos problémákat, kiemelve, hogy annak jelenlegi összege nem elegendő arra, hogy két ember- az ápoló és az ápolt- megélhetését biztosítsa, valamint nem minősül foglalkoztatási jogviszonynak sem. Emellett vázolta azt a négyéves tervet, ami több szervezettel való előzetes egyeztetés során, közösen dolgoztak ki. Ez az ápolási díj összegének a minimálbér szintjére történő emelésén, valamint foglalkoztatási jogviszonnyá alakításán túl a mostani rendszer átfogó reformját tűzi ki célul. A támogató szolgálatok helyzetét Kerti Andrea, a Barnabás Református Támogató Szolgálat vezetője mutatta be. Kiemelte, hogy a 24 órás működési formának törvényi akadálya nincs, forrás-illetve kapacitáshiány miatt nem valósulhat meg. Dr. Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének vezetője hangsúlyozta: ideális esetben a rendszer rugalmasan képes reflektálni a felmerülő igényekre ( nem úgy, ahogyan azt a jelenleg napi 8 órában elérhető szolgáltatás teszi). Somlai Zsuzsanna a nappali ellátó intézmények kapcsán felmerülő nehézségekről beszélt, kiemelve, hogy ezek fokozottan érintik a súlyosan-halmozottan sérült gyermekeket, illetve az őket nevelő családokat. Legfontosabb követelésük e téma tekintetében az, hogy ezek a gyerekek is járhassanak nappali ellátást nyújtó intézménybe.

 

dsc03136.JPG

A konferencia második blokkjában az előadók különböző területek nézőpontjából próbáltak választ adni arra a kérdésre, hogy ”kinek a kötelessége a gondoskodás?”
Gyarmati Andrea szociológus, Kováts Eszter politológus és fr. Szabó József eltérő szempontokat vetettek fel, ám egyetérttek abban, hogy a gondoskodás mindannyiunk ügye kell, hogy legyen. Pálfai Zsuzsanna, a Három királyfi, három királylány Mozgalom hálózatvezetője a családi kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet.

 

dsc03174.JPG

 

A szervezők ezt követően arra kérték a jelenlévő pártok szakpolitikusait,hogy foglaljanak állást az elhangzott témákkal, illetve konkrét követelésekkel kapcsolatban. A jelenlévő pártok (Demokratikus Koalíció, Együtt, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP-Párbeszéd) egyöntetűen támogatták és szükségesnek tartották a felvázolt változtatásokat, a kormánypárt nem jelent meg a rendezvényen.

 

dsc03291.JPG

 

A tervek szerint ez az esemény egy olyan konferencia-sorozat első állomása volt, mely a jövőben évente megrendezésre kerül azért, hogy mindig más és más téma érintettjeit, szakértőit, illetékes döntéshozóit késztesse közös gondolkodásra és megoldáskeresésre.

A képeket Várady István készítette.

Címkék: konferencia

Akadálymentes metrót kérünk karácsonyra mindenkinek!

Az elmúlt hetekben több megmozdulást is szerveztünk azért, hogy a hármas metró mindenki számára hozzáférhető legyen a november elején kezdődött felújítás után: október végén figyelemfelhívó akciót szerveztünk a Dózsa György úti metróállomáson, az északi szakasz lezárásának napján pedig ugyanitt beszélgettünk a metrófelújításról, illetve ahhoz kapcsolódóan a szolidaritásról. Emellett csoportunk egyik tagja nyílt levelet is írt a főváros vezetésének. Bár a közelmúltban hozzánk hasonlóan több civil szervezet tett lépéseket azért, hogy a teljes metróvonal akadálymentesítése megtörténjen, a jelenlegi tervek szerint ez 8 állomáson nem fog megvalósulni. Elfogadhatatlannak tartjuk,hogy egy 137,5 milliárd Ft összértékű beruházás során anyagi okokra hivatkozva hagyják figyelmen kívül a kerekesszékesek, a nehezen mozgó idős emberek, vagy éppen a babakocsival közlekedők érdekeit.

 Az Önállóan lakni-közösségben élni csoport tagjai ezért #akadálymenteskarácsonyt szeretnének.

Néhányuk kérése alább olvasható.

m3felujitas_zsp_2017--7.jpg

 

Csizovszky Andrea is örülne, ha könnyebbé válna számára a fővárosi közlekedés. 

"Nagyon szeretném, ha Budapesten a közlekedés akadálymentes lenne. 

Kerekesszékesként minden járművet ugyanúgy tudnánk használni, mint az ép embertársaink és nem kéne órákat várni, hogy fel vegyen valami akadálymentes jármű és végre nem késnénk el sehonnan! "     


m3felujitas_zsp_2017--12.jpg 

Kisfaludi Judit versbe foglalt kívánsága így hangzik: 

"Mit kérjek és mit kívánjak? Hiszen megvan mindenem..
Lépcsők helyett rámpa, szerte az egész világba
tökéletes karácsonyi meglepetés lehetne nekem.
Vagy inkább csak álom?
Teljesüljön a tiétek is...azt kívánom."

m3felujitas_zsp_2017--15.jpg

Balázs Péter szerint az #akadálymenteskarácsony olyan ajándék, mellyel mindenkinek örömet lehetne okozni. 

"Karácsony közeledtével megszaporodnak az ünnepi jókívánságok és a csoportos találkozók, gyakorlatilag az ünnepekig szintek kétnaponta megyek ilyen helyekre (pl. Pető-karácsony, SM-karácsony, a saját csoportunk karácsonya, gyülekezeti karácsony, a családi karácsonyról nem is beszélve). Én még régi nevelést kaptam, üres kézzel nem megyek sehova, és egy finom süti mindenhol örömteli fogadtatást kap.  Az ilyen alkalmakra mindig szoktam sütni valamit, az utóbbi években azonban mindig fejtörést okoz, hogy sokan tartanak különféle diétákat és vajon ők hogyan fognak enni az én süteményemből. van aki gluténmentes, cukormentes, laktózmentes süteményt tud csak enni. Nekem pusztán csak annyi kívánságom van, és ezt kívánom mindenkinek, AKADÁLYMENTES karácsonyt!"

m3felujitas_zsp_2017--18.jpg

Molnár Zóra szerint is szebbé tenné az ünnepeket, ha akadálymentes lenne a karácsony.

"December közepén mindenki arra törekszik, hogy megtalálja azt az ajándékot, aminek a szerettei a legjobban örülnének. Én akkor lennék a legboldogabb, ha mindenki,akinek nehézséget okoz a lépcső használata, kényelmesen igénybe tudná venni a metrót. Szeretném, ha sem a kisgyerekekkel utazó anyukának, sem az idős néninek, sem nekem  nem kellene a téli hidegben hosszú perceket várnunk az alacsonypadlós járművekre, amikor a karácsonyi bevásárlást intézzük, vagy rokonainkhoz, barátainkhoz tartunk látogatóba."

A képek a Peter Zsolnay Photography jóvoltából készültek 2017. november 3-án. 

„Az ezrelékek lázadása”- együttérzés helyett esélyegyenlőséget!

2017. november 3-án üzemzáráskor elkezdődik a hármas metró északi szakaszának felújítása, ezért az Önállóan lakni-közösségben élni csoport, a Lépjünk, hogy léphessenek Egyesület, valamint az Eleven Emlékmű az én történelmem csoport közös megmozdulást szervezett a Dózsa György úti metróállomásra, hogy megmutassa: a főváros vezetése tévúton jár akkor, amikor a metróvonal teljes akadálymentesítésének hiányát azzal indokolják, hogy az azt igénybe vevő mozgássérült utasok száma csupán ezrelékekben mérhető.

23154816_10215206043331282_5841513621678931927_o.jpg

 

A metró lezárása előtti utolsó órákra a szervezők több programmal is készültek. 16 órától a Bennfentes Kívülállók Közkórus közös éneklésre hívta a jelenlévőket, hogy így adják a döntéshozók tudtára, nem értenek egyet a jelenleg elfogadott felújítási tervekkel. Eközben a járókelőknek arra is lehetőségük nyílt, hogy egy mécses meggyújtásával szimbolikusan elgyászolják a főváros vezetésének szolidaritását a mozgássérült emberek felé, és kifejezzék, hogy egyetértenek az esemény szervezőinek céljaival.

23117086_10215206040291206_1999667638627272062_o.jpg

 

17 órától rendhagyó Eleven Beszélgetés vette kezdetét, melybe nemcsak az érintettek, de a járókelők közül is többen bekapcsolódtak. A Galgóczi Péter moderálásával zajló eszmecsere fő témája a hármas metró akadálymentesítése, illetve annak hiánya volt. A résztvevők személyes történeteiket osztották meg arról, hogy milyen tapasztalataik vannak a tömegközlekedéssel kapcsolatban, és hamar kiderült, hogy a kerekesszékesek mellett az idősek és a krónikus betegséggel küzdők számára is könnyebbséget jelentene, ha lifttel is el lehetne jutni a hármas metróhoz, annak minden állomásán. Szóba került a döntéshozók felelőssége is, mind hazai, mind pedig Európai Uniós szinten, illetve ehhez kapcsolódóan felmerült a különböző jogorvoslati lehetőségek kérdésköre is. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy komoly probléma, hogy sem a magyar, sem pedig az EU-s előírások nem szankcionálják megfelelően az akadálymentesítés hiányát.

Csoportunk közérdekű adatigénylést nyújtott be a Metró Projekt Igazgatósághoz, hogy betekintést nyerhessünk a hármas metró felújításának terveibe. A rendelkezésünkre bocsátott adatokból egyértelműen kiderül. hogy az eredeti koncepció alapján 2 liftet is terveztek a Dózsa György úti állomásra, melyek közül a jelenlegi elképzelés alapján egyik sem fog megépülni.

metroterkep.jpg

Ennek fényében továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy a döntéshozók pusztán anyagi okokra hivatkozva semmibe veszik mindazoknak az utasoknak az érdekeit, akiknek mindennapi életét jelentősen megkönnyítené, ha a hármas metró mindenki számára egyformán hozzáférhetővé válna.

A tegnapi rendezvényt megelőzte az Önállóan lakni-közösségben élni csoport október 26-i játékos figyelemfelhívó akciója, és a szervezők továbbra sem adják fel a küzdelmet a metró akadálymentesítéséért.

 

******************

A képeket készítette: Vörös Anna