Önállóan lakni - közösségben élni

2018.ápr.04.
Írta: Önállóan lakni közösség Szólj hozzá!

Az Önállóan lakni-közösségben élni csoport a sajtóban- 2018.március

I. Közös Ügyeink Konferencia

444.hu

Civil 18-sorozat

Mérce.hu

A lakhatás öt árnyalata-mozgáskorlátozott emberek lakhatási lehetőségei

Klubrádió

Katolikus Rádió

444.hu

Címkék: sajtó

Öt árnyalat - és még több kérdés.... a mozgáskorlátozott emberek lakhatásáról beszélgettünk

Az Önállóan lakni-közösségben élni csoport 2018. március 19-én kerekasztal-beszélgetést szervezett ”A lakhatás öt árnyalata-mozgáskorlátozott emberek lakhatási lehetőségei” címmel a Gödör Klubban. A szervezők célja az volt, hogy elinduljon a közös gondolkodás a témában, és a meghívott vendégek közösen térképezzék fel a problémákat, és keressenek megoldási lehetőségeket.

lakhatas5_dsc00027.JPG

Itt került bemutatásra először a nyilvánosság előtt az a tanulmány, mely annak a részvételi akciókutatásnak az eredményeit foglalja össze, melyet a csoport a Közélet Iskolája támogatásával végzett az elmúlt másfél évben, azzal a céllal, hogy feltárja,melyek a mozgáskorlátozott emberek önálló életvitelének feltételei ma Magyarországon.

A beszélgetés első felében Kovács Vera, a kutatás egyik kezdeményezője mutatta be a kutatás folyamatát, valamint ismertette a legfontosabb eredményeit. A kutatás öt, a mozgáskorlátozott emberek életviltele szempontjából kulcsfontosságú területre fókuszált: a lakáspolitikára, a támogató szolgáltatásokra, az akadálymentes épített környezetre és közlekedésre, a jövedelemre, valamint arra, hogy a társadalomban milyen kép él a mozgáskorlátozott emberekről. A kérdőív, interjúk és közérdekű adatigénylések felhasználásával készült tanulmány legfontosabb konklúziója, hogy jelenleg nem támogatják rendszerszintű intézkedések a mozgáskorlátozott emberek önálló életvitelét, annak megvalósítása elsősorban a biztos családi háttértől függ, illetve segítő kapcsolatokon múlik. Emellett helyi szinten megvalósuló intézkedések segítik az érintetteket bizonyos területeken.

A tanulmány bemutatása után (mely a közeljövőben online elérhető lesz) a kerekasztal-beszélgetés keretében Karácsonyi Magdolna, Budapest XIII. kerületének aljegyzője, Kisfaludi Judit,az Önállóan lakni-közösségben élni csoport tagja, valamint Becker Gabriella és Szabó Marietta, a Lépjünk, hogy léphessenek Közhasznú Egyesület képviselői beszélgettek a mozgáskorlátozott emberek lakhatásával kapcsolatos lehetőségekről és problémákról. A szervezők meghívták az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőit is, ők azonban egyéb elfoglaltságra hivatkozva nem vettek részt a rendezvényen. Világossá vált, hogy az önálló lakhatás valamennyi résztvevő számára alapvetően szabadságot és függetlenséget jelent, még ha mindannyian kicsit más oldalról is közelítették meg a kérdést. A beszélgetés során számos probléma is a felszínre került, az érintettek, valamint az érintett szülők hangsúlyozták, hogy komoly problémát jelent számukra, hogy kevés a mozgáskorlátozott emberek számára elérhető lakás,illetve gyakran még a meglévő lehetőségekről sem rendelkeznek elegendő információval. További nehézséget jelent, hogy gyakran anyagi okok miatt nehéz számukra az önálló lakhatás fenntartása. Karácsonyi Magdolna ugyanakkor a XIII.kerületi lakáspályázati rendszer ismertetésekor kitért arra, hogy bár náluk lehetősége van a kerület lakosainak arra, hogy kifejezetten akadálymentes önkormányzati bérlakásra pályázzanak, komoly problémát jelent, hogy nem tudják, hány érintett él a kerületben.

A beszélgetés végére egyértelművé vált, hogy a résztvevők valamennyien rendszerszintű megoldást szeretnének a mozgáskorlátozott emberek lakhatási problémáira.

Az Önállóan lakni-közösségben élni csoport érdekérvényesítési tevékenységének célja, ezzel összhangban az, hogy a lakhatási lehetőségek és az elérhető támogatások illeszkedjenek a mozgáskorlátozott emberek valódi igényeihez és szükségleteihez.

A lakhatás öt árnyalata

Mi is a lakhatás öt árnyalata?

 

free-dice-clipart-2.jpg

 

A fogyatékos emberek lakhatási körülményei és lehetőségei éppolyan különbözőek és sokszínűek, mint a többségi társadalomé. Mi, az Önállóan lakni - közösségben élni csoport személyes tapasztalataink és a kutatás során szerzett ismereteink nyomán az alábbi öt "árnyalatot", vagyis fő lehetőséget különböztetjük meg:

 

  • saját tulajdon
  • önkormányzati lakás
  • albérlet
  • intézményi lakhatás
  • szívességi lakhatás (szülővel, rokonnal, ismerőssel közös lakhatás) 

Fontos, hogy a sorrend nem gyakoriságot, de még csak nem is egyszerű "jó/rossz" értékítéletet jelent. Az öt kategória között inkább annyiban tennénk különbséget, hogy mennyire segíti az önálló életet?

 

E szerint az első három lehetőség (csökkenő mértékben) azz önálló lakhatás fogalomkörébe értendő, míg a másik kettő - eltérő mértékben ugyan - de egy olyan függőségi viszonyban tartja a mozgáskorlátozott embert, ami miatt gyakran a körnnyezet, esetleg ő saját maga is "kevésbé felnőttnek" érzi magát. Hiszen a szülővel, családdal, ismerőssel együtt, egy fedél alatt élve gyakran előfordul, hogy a sérült ember nem tudja anyagilag fenntartani a lakhatását, ezáltal az élet egyéb területein is könnyebben háttérbe szorul. A döntési helyzetek hiánya egy nagy intézményben élve pedig fokozottan igaz lehet. (Ilyen értelemben szinte mindegy, hogy nagy létszámú intézet, vagy kisebb, emberléptékű lakóotthonról van szó - a döntési szabadság, a környezettől való alávetettség mértéke sajnos alig különbözik egymástól).

 

Közösségben élni - avagy Közösségi lakhatás és a közösségben való élethez való jog1

 

A közösségi lakhatás olyan életformára utal, amelyben az emberek a közösségük egyenrangú állampolgáraiként élhetnek és megkapják azt a támogatást, amely ahhoz szükséges, hogy részt vegyenek a lakókörnyezetük mindennapi életében. (...)
Gyakran használt kifejezések a nemzetközi szakirodalomban az önálló életvitel, illetve a támogatott lakhatás, melyek szintén a közösségi lakhatás eszméjére utalnak abban az értelemben, hogy ezek a lakhatási formák is egy hétköznapi élet leélésének lehetőségét kínálják. Az önálló életvitel választási lehetőségeket kínál a fogyatékossággal élők számára az életük meghatározó döntéseit illetően, ami nem jelenti azt, hogy támogatás nélkül kellene döntést hozniuk és élniük.
A gyakorlati segítségnek mindig az érintett személyek döntésein kell alapulnia.Az emberek döntő többsége képes meghozni saját döntéseit, a megfelelő támogatással. A támogatott lakhatás koncepciója lehetővé teszi a fogyatékossággal élők számára, hogy a saját otthonukban élhessenek, szemben a bentlakásos otthonokkal, és külön választja egymástól a lakhatási és az egyéb támogató szolgáltatásokat, mely rugalmasabbá teszi a szükségletek kielégítését. A közösségben való élethez fűződő jog első alkalommal került kötelező érvényű nemzetközi jogi dokumentumban megfogalmazásra, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény 19. cikke által.

 

1Ez a bekezdés egy részlet Grandwohl Csilla Phd-hallgató (Pécs) "A fogyatékossággal élők közösségben való élethez fűződő jogáról" című munkájából., amelynek összefoglalása itt érhető el: http://dieip.hu/wp-content/uploads/2014-3-03.pdf

****

Ha ez eddig olvasottak felkeltették a kíváncsiságodat, szeretettel várunk 19-én, hétfőn este a Gödör Klubban egy érdekes kerekasztal beszélgetésre.  >>> További részletek itt.

Címkék: konferencia

Jogunk van dönteni! - 12 (plusz egy) tény és tudnivaló a szavazásról fogyatékkal élőknek

pen-2181101_960_720.jpg

1. Mikor lesz a választás?

2018. április 8-án vasárnap, reggel 6 és este 19 óra között lehet szavazni.

2. Hogyan kell érvényesen szavazni?

Az érvényes szavazáshoz szükséges, hogy nálunk legyen a személyi igazolványunk, a lakcímkártyánk, esetleg útlevelünk vagy jogosítványunk. A szavazási értesítő viszont, amelyet levélben kaptunk, nem kötelező ahhoz, hogy voksolhassunk.

3. Szavazhatok-e máshol, mint ahol az állandó lakcímem van?

Ha a szavazás napján  máshol (de Magyarországon belül) tartózkodsz, és ezt legkésőbb 2018. április 6-án, 16 óráig kéred, akkor igen. Az ügyintézés egyszerű, akár online is megtehető itt.

4. Honnan tudom meg, hogy a szavazókör, ahová tartozom, akadálymentes-e?

Egyenlőre a magyarországi szavazási helyszínek nagy része nem akadálymentes, de minden választási körzetben akad legalább egy. Ezek pontos címe ebben a hosszú táblázatban megtalálható.

5. Érdemes-e külön jelezni, hogy szükségünk van akadálymentes szavazóhelyiségre?

Feltétlenül! Ebben az esetben ugyanis azt a választópolgárt, aki kérte, hogy akadálymentes szavazóhelyiségben szavazhasson, és akinek a lakcíme szerint kijelölt szavazóhelyiség nem akadálymentes, a helyi választási iroda a lakcíme szerinti szavazóhelyiséggel azonos településen és választókerületben lévő, akadálymentes szavazóhelyiséggel rendelkező szavazókör névjegyzékébe teszi át. Az erre irányuló kérelmet legkésőbb a szavazást megelőző 2. napon (péntek) 16.00 óráig be kell nyújtani.

 6. Súlyos mozgássérültként  a lakóhelyem (tartózkodási helyem) elhagyása gondot okoz. Hogyan szavazhatok mégis?

Kérj úgynevezett mozgóurnát. Ez a kérelem benyújtható levélben ezen a nyomtatványon a helyi választási irodához, vagy szintén interneten intézhető, az előző pontban említett honlapon. A helyi választási irodák címe itt megtalálható. Mozgóurnát lehetséges kérni írásos meghatalmazással is, akár saját kezű aláírás sem szükséges, és a kérelmet bárki eljuttathatja a helyi választási irodához.

7. Mi történik, ha mozgóurnát igényeltem?

A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság két tagja felkeres lakóhelyeden vagy az általad megadott más címen (pl. kórházban), annak érdekében, hogy szavazatodat a mozgóurnába bedobva leadhasd. Figyelem! Aki mozgóurnát kért, a szavazókörben „hagyományos módon”, azaz személyesen nem szavazhat. A mozgóurnás szavazás feltétele az úgynevezett "mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének" aláírása a helyszínen.

8. Meddig kérhetek mozgóurnát? Ha lemaradtam a határidőről, kérhetek-e mozgóurnát a szavazás napján?

A kérelem benyújtása (esetleg visszavonása) 2018. április 6-án 16 óráig lehetséges a helyi választási irodánál. Ezt követően a mozgóurna iránti kérelemnek a szavazás napján, legkésőbb 15.00 óráig kell megérkeznie az illetékes szavazatszámláló bizottsághoz.

9. Látássérült vagyok. Hogyan szavazhatok?

Az alábbi nyomtatvány  postai vagy személyes beadásával kérhető Braille-írással készült értesítő, illetve Braille-írással készült szavazósablon. A szavazósablon olyan műanyagból vagy kartonból készített tasak, amely a szavazólap szövegét tartalmazza, és azokon a helyeken, ahol a szavazólapon a szavazásra szolgáló körök vannak, a sablon ki van vágva. A szavazólapot a szavazatszámláló bizottság becsúsztatja a sablonba, a látássérült választópolgár pedig a fülkében kitapogatja a sablon szövegét, és - az általa választott jelölt neve melletti kivágáson keresztül - a szavazólapon berajzolja az X-et, kiveszi a szavazólapot a sablonból és az urnába dobja. Ha ilyen segítségre van szükséged, ez az igény is kérhető online, az erre irányuló kérelmet legkésőbb a szavazást megelőző 9. napon 16.00 óráig kell benyújtani.

10. Ha fogyatékosságom miatt segítségre van szükségem, mikor nyújthatom be az erre vonatkozó kérelmet?

Az igényelt segítség iránti kérelem a választásoktól függetlenül, folyamatosan benyújtható. Ha valaki már kérelmezte a fent említett valamelyik segítséget, az minden további választásra érvényes.

11. Fizikai akadályok miatt nem tudom kitölteni a szavazólapot. Milyen segítséget kaphatok?

Az írásképtelen választópolgár helyett – ennek a ténynek a feltüntetésével – a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket. Az olvasni nem tudó, vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választópolgár amennyiben a szavazólap kitöltéséhez segítségül más választópolgárt nem tud megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja - befolyásmentesen - együttesen segítséget nyújt.

 12. Köteles vagyok-e a szavazófülkében szavazni?

A szavazólap kitöltésének ideje alatt – az olvasni nem tudó, illetve a fogyatékossága miatt a szavazásban akadályozott választópolgár segítője kivételével – csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében. Viszont fontos tudni, hogy ha a választópolgár a fülkén kívül szeretné kitölteni a szavazólapokat, akkor nem kötelezhető annak igénybevételére.

13. Elrontottam a szavazólap kitöltését. Mit tehetek?

Ha a szavazólap urnába történő elhelyezése előtt jelzed, hogy a szavazólap kitöltését elrontottad, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, áthúzza, ráírja, hogy „RONTOTT”, majd egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi (amelyen feltünteti, hogy az a rontott szavazólapokat tartalmazza) ,
és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. A bizottság a rontott szavazólap helyett újat – választópolgáronként – csak egyszer adhat ki.

 

 

Beszámoló az első Közös Ügyeink Konferenciáról

2018. február 28-án konferenciát szervezett a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT), a Lépjünk, hogy léphessenek Közhasznú Egyesület, valamint az Önállóan lakni-közösségben élni csoport a Marczibányi Téri Művelődési Központban "Közös Ügyeink" címmel. A rendezvény legfontosabb célja az volt, hogy lehetőséget teremtsen a konstruktív, politikai megosztottságtól mentes párbeszéd elindítására az érintettek, a szakértők, valamint a pártok képviselőinek bevonásával olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint az ápolási díj összege, a nappali fejlesztő intézmények helyzete, vagy a 24 órás támogató szolgálat.

 

dsc03139.JPG

A rendezvény Földesi Erzsébet, a FESZT főtitkárának köszöntőjével vette kezdetét. Ezt követően Farkas Krisztina, a Lépjünk, hogy léphessenek Közhasznú Egyesület vezetője ismertette az ápolási segéllyel kapcsolatos problémákat, kiemelve, hogy annak jelenlegi összege nem elegendő arra, hogy két ember- az ápoló és az ápolt- megélhetését biztosítsa, valamint nem minősül foglalkoztatási jogviszonynak sem. Emellett vázolta azt a négyéves tervet, ami több szervezettel való előzetes egyeztetés során, közösen dolgoztak ki. Ez az ápolási díj összegének a minimálbér szintjére történő emelésén, valamint foglalkoztatási jogviszonnyá alakításán túl a mostani rendszer átfogó reformját tűzi ki célul. A támogató szolgálatok helyzetét Kerti Andrea, a Barnabás Református Támogató Szolgálat vezetője mutatta be. Kiemelte, hogy a 24 órás működési formának törvényi akadálya nincs, forrás-illetve kapacitáshiány miatt nem valósulhat meg. Dr. Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének vezetője hangsúlyozta: ideális esetben a rendszer rugalmasan képes reflektálni a felmerülő igényekre ( nem úgy, ahogyan azt a jelenleg napi 8 órában elérhető szolgáltatás teszi). Somlai Zsuzsanna a nappali ellátó intézmények kapcsán felmerülő nehézségekről beszélt, kiemelve, hogy ezek fokozottan érintik a súlyosan-halmozottan sérült gyermekeket, illetve az őket nevelő családokat. Legfontosabb követelésük e téma tekintetében az, hogy ezek a gyerekek is járhassanak nappali ellátást nyújtó intézménybe.

 

dsc03136.JPG

A konferencia második blokkjában az előadók különböző területek nézőpontjából próbáltak választ adni arra a kérdésre, hogy ”kinek a kötelessége a gondoskodás?”
Gyarmati Andrea szociológus, Kováts Eszter politológus és fr. Szabó József eltérő szempontokat vetettek fel, ám egyetérttek abban, hogy a gondoskodás mindannyiunk ügye kell, hogy legyen. Pálfai Zsuzsanna, a Három királyfi, három királylány Mozgalom hálózatvezetője a családi kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet.

 

dsc03174.JPG

 

A szervezők ezt követően arra kérték a jelenlévő pártok szakpolitikusait,hogy foglaljanak állást az elhangzott témákkal, illetve konkrét követelésekkel kapcsolatban. A jelenlévő pártok (Demokratikus Koalíció, Együtt, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP-Párbeszéd) egyöntetűen támogatták és szükségesnek tartották a felvázolt változtatásokat, a kormánypárt nem jelent meg a rendezvényen.

 

dsc03291.JPG

 

A tervek szerint ez az esemény egy olyan konferencia-sorozat első állomása volt, mely a jövőben évente megrendezésre kerül azért, hogy mindig más és más téma érintettjeit, szakértőit, illetékes döntéshozóit késztesse közös gondolkodásra és megoldáskeresésre.

A képeket Várady István készítette.

Címkék: konferencia

Akadálymentes metrót kérünk karácsonyra mindenkinek!

Az elmúlt hetekben több megmozdulást is szerveztünk azért, hogy a hármas metró mindenki számára hozzáférhető legyen a november elején kezdődött felújítás után: október végén figyelemfelhívó akciót szerveztünk a Dózsa György úti metróállomáson, az északi szakasz lezárásának napján pedig ugyanitt beszélgettünk a metrófelújításról, illetve ahhoz kapcsolódóan a szolidaritásról. Emellett csoportunk egyik tagja nyílt levelet is írt a főváros vezetésének. Bár a közelmúltban hozzánk hasonlóan több civil szervezet tett lépéseket azért, hogy a teljes metróvonal akadálymentesítése megtörténjen, a jelenlegi tervek szerint ez 8 állomáson nem fog megvalósulni. Elfogadhatatlannak tartjuk,hogy egy 137,5 milliárd Ft összértékű beruházás során anyagi okokra hivatkozva hagyják figyelmen kívül a kerekesszékesek, a nehezen mozgó idős emberek, vagy éppen a babakocsival közlekedők érdekeit.

 Az Önállóan lakni-közösségben élni csoport tagjai ezért #akadálymenteskarácsonyt szeretnének.

Néhányuk kérése alább olvasható.

m3felujitas_zsp_2017--7.jpg

 

Csizovszky Andrea is örülne, ha könnyebbé válna számára a fővárosi közlekedés. 

"Nagyon szeretném, ha Budapesten a közlekedés akadálymentes lenne. 

Kerekesszékesként minden járművet ugyanúgy tudnánk használni, mint az ép embertársaink és nem kéne órákat várni, hogy fel vegyen valami akadálymentes jármű és végre nem késnénk el sehonnan! "     


m3felujitas_zsp_2017--12.jpg 

Kisfaludi Judit versbe foglalt kívánsága így hangzik: 

"Mit kérjek és mit kívánjak? Hiszen megvan mindenem..
Lépcsők helyett rámpa, szerte az egész világba
tökéletes karácsonyi meglepetés lehetne nekem.
Vagy inkább csak álom?
Teljesüljön a tiétek is...azt kívánom."

m3felujitas_zsp_2017--15.jpg

Balázs Péter szerint az #akadálymenteskarácsony olyan ajándék, mellyel mindenkinek örömet lehetne okozni. 

"Karácsony közeledtével megszaporodnak az ünnepi jókívánságok és a csoportos találkozók, gyakorlatilag az ünnepekig szintek kétnaponta megyek ilyen helyekre (pl. Pető-karácsony, SM-karácsony, a saját csoportunk karácsonya, gyülekezeti karácsony, a családi karácsonyról nem is beszélve). Én még régi nevelést kaptam, üres kézzel nem megyek sehova, és egy finom süti mindenhol örömteli fogadtatást kap.  Az ilyen alkalmakra mindig szoktam sütni valamit, az utóbbi években azonban mindig fejtörést okoz, hogy sokan tartanak különféle diétákat és vajon ők hogyan fognak enni az én süteményemből. van aki gluténmentes, cukormentes, laktózmentes süteményt tud csak enni. Nekem pusztán csak annyi kívánságom van, és ezt kívánom mindenkinek, AKADÁLYMENTES karácsonyt!"

m3felujitas_zsp_2017--18.jpg

Molnár Zóra szerint is szebbé tenné az ünnepeket, ha akadálymentes lenne a karácsony.

"December közepén mindenki arra törekszik, hogy megtalálja azt az ajándékot, aminek a szerettei a legjobban örülnének. Én akkor lennék a legboldogabb, ha mindenki,akinek nehézséget okoz a lépcső használata, kényelmesen igénybe tudná venni a metrót. Szeretném, ha sem a kisgyerekekkel utazó anyukának, sem az idős néninek, sem nekem  nem kellene a téli hidegben hosszú perceket várnunk az alacsonypadlós járművekre, amikor a karácsonyi bevásárlást intézzük, vagy rokonainkhoz, barátainkhoz tartunk látogatóba."

A képek a Peter Zsolnay Photography jóvoltából készültek 2017. november 3-án. 

Önkéntes segítőket keresünk!

 Az Önállóan lakni-közösségben élni    mozgássérült érdekvédelmi csoport azért küzd, hogy javuljanak a mozgáskorlátozott emberek önálló életvitelének feltételei Magyarországon. A két fő terület,melyekkel ennek érdekében  foglalkozunk az önálló lakhatás és az akadálymentes tömegközlekedés.

dsc07389.jpg

Fotó: Várady István

 

Minden kedden 15 és 18 óra között csoporttalálkozót tartunk az Auróra közösségi házban (1084 Budapest Auróra utca 11.)

Ha szeretnél többet megtudni arról a kutatási folyamatról, amin a munkánk alapszik, akkor kattints ide!

Csoportunk bővülésével párhuzamosan önkéntes segítőkre is szükségünk van ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk dolgozni a heti találkozóinkon, illetve gördülékenyen tudjuk megvalósítani a nyilvános eseményeinket és akcióinkat. 

Elsősorban a következő feladatokban számítunk a leendő önkénteseink segítségére: jegyzet készítése a heti találkozókon, segítségnyújtás az érintett csoporttagoknak (pl.: kabát le-és felsegítése, lifthasználat, étkezés, mosdóhasználat).

 

volunteers_wanted.jpg

Köztünk a helyed, ha szeretnél velünk együtt tenni azért, hogy minden mozgássérült ember szabadon eldönthesse, hol és hogyan szeretne élni, és gond nélkül igénybe vehesse a tömegközlekedést!

Ha szívesen csatlakoznál hozzánk, töltsd ki ezt az űrlapot, és hamarosan jelentkezünk a részletekkel!

 

 

 

Nyílt levél a főváros vezetéséhez a hármas metró ügyében

Csoportunk egyik tagja, Hruskó Erika nyílt levéllel fordult Tarlós István Főpolgármester Úrhoz a hármas metró akadálymentesítése kapcsán. Levelét alább olvashatjátok.

"Tisztelt Főpolgármester Úr!
Kedves Tarlós István!
Hruskó Erika vagyok, óbudai lakos
Amikor ideköltöztem 1998-ban, az a véletlen műve volt. Már akkor sok minden akadálymentes volt, a Posta, OTP, a szakrendelő, volt akadálymentes zebra a Szentendrei úton, ami abban az időben (és lássuk be ’majd húsz évvel később néhol még mindig) csodának számított. Úgy gondoltam, Önnek, mint kerületünk első számú vezetőjének, köze van ezekhez, hiába kereskedelmi egység, üzleti vállalkozás a Posta és az OTP is. Azóta megszerettem Óbudát és már itthon vagyok. Szeretem, mert a felújításoknál, fejlesztéseknél odafigyelnek az akadálymentesítésre. 
Amikor főpolgármesterré választották 2010-ben, örültem, mert fővárosunk egésze kerekesszékkel még mindig nehézkesen használható. Sok pozitív változást vártam Öntől. A várakozásom kezdett beigazolódni, amikor 2013-ban megvalósult 150 (!) darab akadálymentes busz majd 2015-ben a 36 új trolibusz és CAF villamosok beszerzése. A hármas metró felújításáról is lehetett hallani, aminek híreit kisebb intenzitással figyeltem, mint az egyes villamosét, de azért nyomon követtem. Az érkező híreket nem akartam elhinni, mikor azt olvastam, hallottam, hogy a húsz megállós útvonalból nyolc megállót nem fognak leakadálymentesíteni. Értetlenül álltam ezen információk felett és nem értem az okát. Nem értem, mert pénz van rá, hisz az Unió is segíti beruházásunkat. Azonban, mikor már a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége /MEOSZ/ és a nyilvánosság nyomására azt válaszolta, minek akadálymentesíteni, mert nem használjuk, akkor nem tudtam az Ön viselkedését értelmezni. Mi történt, aminek hatására ezt mondja? Mi az oka ennek az óriási ellenérzésnek és ellenállásnak, ami Önben munkálkodik?
Mi, negyvenesek vagy védő-óvó családban nőttünk fel, ahol a szüleink túlféltettek, és a vélt vagy valós gondoktól is megvédtek, vagy intézetbe nőttünk fel, messze eldugva a társadalomtól. 
Azonban vagyunk páran, akik szembeszálltunk a „zord” világgal és élünk, dolgozunk, gyereket nevelünk és tömegközlekedéssel közlekedünk. Tesszük mindezt úgy, hogy nekünk sokszor dupla annyi időbe telik eljutni A pontból B-be, mint két lábon járó honfitársainknak. A kényszerű kerülőutak és a sokszor még mindig nem akadálymentesített járdák miatt.
Már felnőtt egy olyan korosztály, akik az iskolában kaptak felkészítést, hogyan tudnak a legjobban önállóak lenni. Megtanítják nekik, hogy az állapotukból mit tudnak kihozni, tanítják közlekedni, bevásárolni, egyszóval ÖNÁLLÓAN élni. Így ők, ki is repültek, - a most huszonévesek- bizony próbálgatják szárnyaikat és az önálló életet, tanulnak, dolgoznak, ÉLIK felnőtt életüket. Illetve sokan bizony csak élnék, mert nem találnak megfelelő albérletet, vagy olyan helyen találnak, ahol nehéz megoldani a közlekedést és a tömegközlekedést. 
Amennyiben most nem akadálymentesítik a metrót, az elkövetkező harminc évben biztos nem lesz újabb hasonló beruházás. Nem csak a most nagybetűs életüket kezdő huszonéves kerekesszékes fiatalok, hanem az utána következő generáció sem fogja tudni használni. Nem beszélve az idősödőkről, akik nehezen járnak. Ne felejtsük el, öregedő társadalomban élünk. 
Hol van ilyenkor az egyetemes tervezés és a „Semmit rólunk, nélkülünk!” elv?
Egy mondás szerint a jó törvény arról ismerszik meg, hogy az erőset korlátozza, a gyengébbet pedig védi. Bármikor bárki rászorulhat egyszer arra a védelemre, amit ezek a törvények az akadálymentesítés szabályai és elvárása által felkínálnak. Ne feledje, Tarlós Úr, akár még Ön is...
Van két, nagyon jó, európai színvonalú jogszabályunk, az 1998. évi Esélyegyenlőségi törvény és a 2003. évi Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényünk. 
Igaz, ezek annyit érnek, amennyit betartanak belőlük, és most úgy tűnik, fővárosunk épp áthágni készül eme törvények betűjét és szellemét, rossz példával elöl járva. 
Tisztelt Főpolgármester Úr! Kedves Tarlós István! Tényleg törvényt készül sérteni?!"

dsc00431_fileminimizer_1.JPG