Az Önállóan lakni-közösségben élni csoport 2018. március 19-én kerekasztal-beszélgetést szervezett ”A lakhatás öt árnyalata-mozgáskorlátozott emberek lakhatási lehetőségei” címmel a Gödör Klubban. A szervezők célja az volt, hogy elinduljon a közös gondolkodás a témában, és a meghívott vendégek közösen térképezzék fel a problémákat, és keressenek megoldási lehetőségeket.

Itt került bemutatásra először a nyilvánosság előtt az a tanulmány, mely annak a részvételi akciókutatásnak az eredményeit foglalja össze, melyet a csoport a Közélet Iskolája támogatásával végzett az elmúlt másfél évben, azzal a céllal, hogy feltárja,melyek a mozgáskorlátozott emberek önálló életvitelének feltételei ma Magyarországon.

A beszélgetés első felében Kovács Vera, a kutatás egyik kezdeményezője mutatta be a kutatás folyamatát, valamint ismertette a legfontosabb eredményeit. A kutatás öt, a mozgáskorlátozott emberek életviltele szempontjából kulcsfontosságú területre fókuszált: a lakáspolitikára, a támogató szolgáltatásokra, az akadálymentes épített környezetre és közlekedésre, a jövedelemre, valamint arra, hogy a társadalomban milyen kép él a mozgáskorlátozott emberekről. A kérdőív, interjúk és közérdekű adatigénylések felhasználásával készült tanulmány legfontosabb konklúziója, hogy jelenleg nem támogatják rendszerszintű intézkedések a mozgáskorlátozott emberek önálló életvitelét, annak megvalósítása elsősorban a biztos családi háttértől függ, illetve segítő kapcsolatokon múlik. Emellett helyi szinten megvalósuló intézkedések segítik az érintetteket bizonyos területeken.

A tanulmány bemutatása után (mely a közeljövőben online elérhető lesz) a kerekasztal-beszélgetés keretében Karácsonyi Magdolna, Budapest XIII. kerületének aljegyzője, Kisfaludi Judit,az Önállóan lakni-közösségben élni csoport tagja, valamint Becker Gabriella és Szabó Marietta, a Lépjünk, hogy léphessenek Közhasznú Egyesület képviselői beszélgettek a mozgáskorlátozott emberek lakhatásával kapcsolatos lehetőségekről és problémákról. A szervezők meghívták az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőit is, ők azonban egyéb elfoglaltságra hivatkozva nem vettek részt a rendezvényen. Világossá vált, hogy az önálló lakhatás valamennyi résztvevő számára alapvetően szabadságot és függetlenséget jelent, még ha mindannyian kicsit más oldalról is közelítették meg a kérdést. A beszélgetés során számos probléma is a felszínre került, az érintettek, valamint az érintett szülők hangsúlyozták, hogy komoly problémát jelent számukra, hogy kevés a mozgáskorlátozott emberek számára elérhető lakás,illetve gyakran még a meglévő lehetőségekről sem rendelkeznek elegendő információval. További nehézséget jelent, hogy gyakran anyagi okok miatt nehéz számukra az önálló lakhatás fenntartása. Karácsonyi Magdolna ugyanakkor a XIII.kerületi lakáspályázati rendszer ismertetésekor kitért arra, hogy bár náluk lehetősége van a kerület lakosainak arra, hogy kifejezetten akadálymentes önkormányzati bérlakásra pályázzanak, komoly problémát jelent, hogy nem tudják, hány érintett él a kerületben.

A beszélgetés végére egyértelművé vált, hogy a résztvevők valamennyien rendszerszintű megoldást szeretnének a mozgáskorlátozott emberek lakhatási problémáira.

Az Önállóan lakni-közösségben élni csoport érdekérvényesítési tevékenységének célja, ezzel összhangban az, hogy a lakhatási lehetőségek és az elérhető támogatások illeszkedjenek a mozgáskorlátozott emberek valódi igényeihez és szükségleteihez.